Vörös Lajos összefoglalója
A hétvégén szombaton és vasárnap a nyugati tóterületen főleg a partközelben, de látványos foltokban távolabb is zöldre színezték a Balaton vizét az algák. E jelenség oka az volt, hogy a lebegő mikroszkópikus algák fő tömegét fonalas kékalgák, más néven cianobaktériumok alkották, és ezek gyűltek össze a vízfelszín közelében. Hétfőn, június 27-én délutánra a feltámadt szél szétoszlatta ezeket az algafelhőket, amelyek mennyisége többé-kevésbé egyenletes eloszlásuknak köszönhetően már nem kifogásolható a tóban (az időjárási körülmények változásával ez a jelenség megismétlődhet). A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai 2022. június 27-i mérései szerint a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az algák biomasszáját jellemző klorofill koncentráció egyaránt 25-26 µg/l volt a teljes vízoszlopra vonatkoztatva. Ezek megnyugtatóan alacsony értékek, mert az egészségügyi határérték a WHO ajánlása szerint 75 µg/l (kékalga dominancia esetén).
Előrejelezhetjük, hogy a napjainkban legtömegesebb koranyári Dolichospermum flos-aque (1. ábra) nevű "gubancos" fonalakat képező cianobaktérium hamarosan el fog tűnni a vízből, és átadja helyét a meleg nyár jellegzetes algafajainak, amelyek kis mennyiségben már meg is jelentek a tóban. A nyári algák várható mennyiségét jelenlegi tudásunk alapján azonban nem tudjuk előre becsülni. A 2022. június 1-én indult "Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium" konzorciumi résztvevőjeként a "Tihanyi Intézet" kutatói (összefogva a többi résztvevő intézménnyel) egy négyéves kutatási project keretében minden bizonnyal fel fogják tárni a Balaton algásodása mögött meghúzódó és eddig még feltáratlan ok-okozati összefüggéseket, amelyek megalapozhatják egy előrejelző információs rendszer kidolgozását, illetve a hatékony védekezés módszertanát.
1. ábra A Dolichospermum flos-aquae cianobaktérium fonalai a Balatonban 2022. június 27-én fluoreszcens mikroszkópban.