Kutatócsoportok

Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
A kutatócsoport tagjai

0

Bánó Bálint, tudományos segédmunkatárs
Czeglédi István, PhD, tudományos munkatárs
Mozsár Attila, tudományos főmunkatárs
Ónodi Gábor, tudományos munkatárs
Petrovszki Judit, PhD, tudományos munkatárs
Preiszner Bálint, PhD, tudományos munkatárs
Specziár András, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Takács Péter, PhD, tudományos főmunkatárs

3

Benedek Ildikó, intézeti mérnök
Füstös Vivien, PhD hallgató (külsős)
Győri Zsuzsanna Ingrid, intézeti mérnök
A kutatócsoport tevékenysége
Hal- és konzervációökológia

A csoport fő profilja a halak sokféleségének és közösségszerveződésének tanulmányozása édesvizekben.

Elsődleges modell rendszerünk a Duna és a Balaton vízgyűjtője, amelyet számos emberi hatás ér. Célunk, hogy megismerjük a környezeti tényezőknek a fajok populációdinamikáját és az együttesek szerveződését befolyásoló hatásait és gyakorlati javaslatokkal szolgáljunk az emberi hatások mérséklésére. Kiemelten fontos kutatási terület a halak élőhely-használatának, egyedfejlődést kísérő táplálékváltásainak és anyagforgalmi kapcsolatrendszerének megismerése, a növekedést, túlélést és táplálkozási feltételeket meghatározó tényezők vizsgálata a Balatonban. A balatoni befolyókon végzett felméréseink fő célja az idegen-honos inváziós fajok elterjedésének és hatásainak feltárása. Vizsgáljuk a halállomány dinamikáját a Duna folyamban és árterén.

Emellett, országszerte végzünk kutatásokat a halegyüttesek biológiai sokféleségét jellemző regionális léptékű mintázatok megismerésére, környezet és természetvédelmi célú értékelő rendszerek fejlesztéséhez és az emberi hatások feltárására.

BLKI HKK
Válogatott publikációk

2022

Ritterbusch, D., Blabolil, P., Breine, J., Erős, T., Mehner, T., Olin, M., ... & Poikane, S. (2022):
Science of the total environment, 802, 149620.
Tóth, R., Czeglédi, I., Takács, P., Tedesco, P. A., & Erős, T (2022):
Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems

2021

Cid, N.; Erős, T.; Heino, J.; Singer, G.; Jähnig, S.; Cañedo‐Argüelles, M.; Bonada, N.; Sarremejane, R.; Mykrä, H.; Sandin, L. et al. (2021):
Frontiers in Ecology and the Environment
Csákvári, E.; Fabók, V.; Bartha, S.; Barta, Z.; Batáry, P.; Borics, G.; Botta-Dukát, Z.; Erős, T.; Gáspár, J.; Hideg, É. et al. (2021):
Biological Conservation, 264, 109396.
Czeglédi, I., Specziár, A., & Erős, T. (2021):
Fish and Fisheries, 23(1), 93-108.
Czeglédi, I.; Sály, P.; Specziár, A.; Preiszner, B.; Szalóky, Z.; Maroda, Á.; Pont, D.; Meulenbroek, P.; Valentini, A.; Erős, T. (2021):
Ecological Indicators, 129, 107952.
Maasri A., …..Erös T. et al. (96) (2021):
Ecology letters, 25(2), 255-263.
Szalóky, Z., Füstös, V., Tóth, B., & Erős, T. (2021):
River Research and Applications, 37(5), 712-721.
Takács, P., Abonyi, A., Bánó, B., & Erős, T. (2021):
Biodiversity and Conservation, 30(8), 2511-2528.
Wolter, C., Borcherding, J., Ferreira, T., Freyhof, J., Gessner, J., Górski, K., Nastase, A., Schomaker, C., Erős, T. (2021):
Ecological Indicators, 123, 107350.

2021

Comte, L., Carvajal‐Quintero, J., Tedesco, P. A., Giam, X., Brose, U., Erős, T., ... & Olden, J. D. (2021):
Global Ecology and Biogeography, 30(1), 38-50.
Larsen, S., Comte, L., Filipe, A.F., Fortin, M-J., Jacquet, C., Ryser, R., Tedesco, P.A., Brose, U., Erős, T., Giam, X., Irving, K., Ruhi, A., Sharma, S., Olden J.D. (2021):
Ecology letters, 24(4), 791-801.
Mozsár A., Árva D., Józsa V., Györe K., Kajári B., Czeglédi I., Erős T., Weiperth A., Specziár A. (2021):
Science of The Total Environment 770: 145240

2020

Czeglédi, I., Kern, B., Tóth, R., Seress, G., & Erős, T. (2020):
Frontiers in Ecology and Evolution, 8, 137.
Erős, T., Bányai, Zs., (2020):
Science of The Total Environment (2020): 138441.
Erős, T., Czeglédi, I., Tóth, R., & Schmera, D. (2020):
Science of The Total Environment, 141407.
Preiszner, B., Czeglédi, I., Boros, G., Liker, A., Kern, B., & Erős, T. (2020):
Journal of Fish Biology
Sály, P., Dolezsai, A., Lukács, B. A., Várbíró, G., & Erős, T. (2020):
Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems, 30(2), 246-259.

2019

Czeglédi, I., Preiszner, B., Vitál, Z., Kern, B., Boross, N., Specziár, A., Takács, P., Erős, T. (2019):
Hydrobiologia, 846(1), 147-158.
Erős, T., & Lowe, W. H. (2019):
Current Landscape Ecology Reports, 4(4), 103-112.
Erős, T., Kuehne, L., Dolezsai, A., Sommerwerk, N., & Wolter, C. (2019):
Ecological indicators, 98, 453-461.
Takács P, Ács A, Bánó B., Czeglédi I., Csaba J., Erős T., Fésűs-Móré M., Preiszner B., Staszny Á., Vitál Z., Weiperth A., Ferincz Á. (2019):
BIOINVASIONS RECORDS - IF: 1.242

2018

Erős T, O’Hanley JR, Czeglédi I (2018):
Journal of Applied Ecology 55(4), 1871-1883. - IF: 5.74
Schmera D., Árva D., Boda P., Bódis E., Bolgovics Á., Borics G., Csercsa A., Deák Cs., Krasznai E. Á., Lukács B. A., Mauchart P., Móra A., Sály P., Specziár A., Süveges K., Szivák I., Takács P., Tóth M., Várbíró G., Vojtkó A. E., Erős T. (2018):
Freshwater biology 63: pp. 74-85.
Schmera D., Podani J., Botta-Dukát Z., Erős T. (2018):
Ecological Indicators 85: pp. 853-860.
Specziár András, Árva Diána, Tóth Mónika, Móra Arnold, Schmera Dénes, Várbíró Gábor, Erős Tibor (2018):
Hydrobiologia 819: 123-143. - IF: 2.165
Specziár András, Árva Diána, Tóth Mónika, Móra Arnold, Schmera Dénes, Várbíró Gábor, Erős Tibor (2018):
Hydrobiologia 819: 123-143. - IF: 2.165

2017

Diaconu, A-C., Tóth, M., Lamentowicz, M., Heiri, O., Kuske, E., Tanţău, I., Panait, A., Braun, M., Feurdean, A. (2017):
Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 482: pp. 1–16.
Erős T, Takács P, Specziár A, Schmera D, Sály P. (2017):
Freshwater Biology 62: pp. 215-228.
Schmera D, Heino J, Podani J, Erős T, Dolédec S, (2017):
Hydrobiologia 787: 27-44.
Specziár A., Turcsányi B. (2017):
Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems 418: Article No. 52.
Takács P, Czeglédi I, Ferincz Á, Sály P, Specziár A, Vitál Z, Weiperth A, Erős T (2017):
Hydrobiologia 795(1):1-22 - IF: 2.051 (2016)
Vitál, Z., Józsa, V., Specziár, A., Mozsár, A., Lehoczky, I., Kovács, B., Hliwa, P., Boros, G. (2017):
Inland Waters 7(2): 218-226. - IF: 1.987 (2016)

2016

Czeglédi I., Sály P., Takács P., Dolezsai A., Nagy S. A., Erős T. (2016):
Aquatic sciences, 78(4), 641-654. - IF: 2.706

2015

Takács P, Erős T, Specziár A, Sály P, Vitál Z, Ferincz Á, Molnár T, Szabolcsi Z, Bíró P, Csoma E (2015):
PloS one, 10(9), e0138640. - IF: 3.057 (2015)

2014

Takács P, Bihari P, Erős T, Specziár A, Szivák I, Bíró P, Csoma E (2014):
PLOS ONE 9:(5) Paper e97278. 14 p. - IF: 3.534 (2013-2014)

2012

T. ERŐS, P. SÁLY, P. TAKÁCS, A. SPECZIÁR, P. BÍRÓ (2012):
Freshwater Biology 57 (9): pp. 1914–1928. - IF: 3.933 (2012)

Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Somogyi Boglárka, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai

0

Bernát Gábor, PhD, tudományos főmunkatárs
Kis Mariann, PhD, tudományos munkatárs
Li Huan, tudományos munkatárs
Tapolczai Kálmán, PhD, tudományos munkatárs
Tóth Viktor, PhD, tudományos főmunkatárs
Vörös Lajos, az MTA doktora, kutató professor emeritus

3

Burányi Máté, asszisztens
Horváth Hajnalka, PhD, intézeti mérnök
Kovács Attila, PhD, intézeti mérnök
Németh Balázs, intézeti mérnök
Szabó Tímea, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport vizsgálja a külső és belső tápanyagterhelés hatását a trofikus állapotra és az anyagciklusokra, különös tekintettel az elsődleges termelési és a lebontó szintekre a felszíni állóvizekben. Vizsgálja a baktériumok és algák produkcióját, a fitoplankton elsődleges termelésének fény- és tápelem limitációját, valamint távérzékelési módszerek segítségével a tavak trofitását és ökológiai vízminőségi állapotát. A csoport vizsgálja a fitoplankton elterjedését, diverzitását, ökofiziológiáját. A kutatócsoport biztosítja a balatoni fitoplankton tér-idő változásainak hosszú távú nyomon követését és működésének megismerését. A kutatócsoport fenntartja és folyamatosan bővíti, a Balatonból és más magyarországi felszíni vizekből izolált algatörzsek gyűjteményét (Algal Culture Tihany) ökofiziológiai, valamint referenciaként klasszikus és molekuláris taxonómiai vizsgálatok számára. A kutatócsoport vizsgálja az emerz és szubmerz makrofitonok elterjedését, produkcióját és ökofiziológiáját, amelyben fiziológiai, genetikai a távérzékelési módszereket egyaránt alkalmaznak. A kutatócsoport feladatának tekinti az extrém és különleges vizes élőhelyek (pl. szikes és sós tavak) általános limnológiai felfedező kutatásait eurázsiai léptékben. E kutatások kiterjednek a vonuló vízimadarak trofikus kapcsolataira, szerepükre a vízi anyagforgalomban és energiaáramlásban. A kutatócsoport hazai és nemzetközi együttműködések keretében részt vesz olyan általános limnológiai adatokon alapuló elemzésekben is, amelyek az eurázsiai vizes élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásainak értékét hivatottak felbecsülni.

Hidrobiológia

Válogatott publikációk

2021

Gábor Bernát, Tomáš Zavřel, Eva Kotabová, László Kovács, Gábor Steinbach, Lajos Vörös, Ondřej Prášil, Boglárka Somogyi, Viktor R. Tóth (2021):
Front. Plant Sci. 12: 612302 - IF: 5.753 (2020)
Villa, P., R. Bolpagni, M. Pinardi, V. R. Tóth (2021):
Plant Methods BioMed Central 17: 1–16 - IF: 5,139

2020

Szabó-Tugyi, N, Tóth, VR (2020):
Aquatic Sciences 82, 79 - IF: 2.4 (2019)

2019

Tóth VR, Villa P. Pinardi M. Bresciani M (2019):
Front. Plant Sci., 16 May 2019 - IF: 4,106 (2018)

2014

Pálffy K., Felföldi T., Mentes A., Horváth H., Márialigeti K., Boros E., Vörös L., Somogyi B. (2014):
Extremophiles, 18. pp. 111-119 - IF: 2.203 (2012)

2013

Palmer S C J, Pelevin V V, Goncharenko I, Kovács W A, Zlinszky A, Présing M, Horváth H, Nicolás-Perea V, Balzter H, Tóth VR (2013):
Remote Sensing, 5.(9) pp. 4405-4422 - IF: 2.101 (2012)
Somogyi B., Felföldi T., Solymosi K., Flieger K., Márialigeti K., Böddi B., Vörös L. (2013):
European Journal of Phycology 48. pp. 427-436. - IF: 1.912 (2012)

2012

2018

Dimitris Stratoulias, Heiko Balzter, András Zlinszky, Viktor R. Tóth (2018):
International Journal of Remote Sensing 1-27.
Kovács AW, Tóth VR, Pálffy K (2018):
The effects of interspecific interactions between bloom forming cyanobacteria and Scenedesmus quadricauda (Chlorophyta) on their photophysiology
ACTA BIOLOGICA HUNGARICA 69(2): In press
Monica Pinardi, Mariano Bresciani, Paolo Villa, Ilaria Cazzanig, Alex Laini, Viktor Tóth, Ali Fadel, Martina Austoni, Andrea Lami, Claudia Giardino (2018):
Limnologica - IF: 1.814 (2017)

2017

Boros E, Jurecska L, Tatár E, Vörös L, Kolpakova M (2017):
Chemical composition and trophic state of shallow saline steppe lakes in central Asia (North Kazakhstan)
Environmental Monitoring and Assessment 189 (11): p. 546. 189 (11): p. 546-. - IF: 1,711 (2016)
Boros E, V-Balogh K, Vörös L, Horváth Zs (2017):
Multiple extreme environmental conditions of intermittent soda pans in the Carpathian Basin (Central Europe)
Limnologica 62: pp. 38-46 - IF: 1,403 (2016)
P Villa, M Pinardi, VR Tóth, PD Hunter, R Bolpagni, M Bresciani (2017):
Journal of Limnology - IF: 1,725 (2015)
V Pelevin, A Zlinszky, E Khimchenko, VR Toth (2017):
International Journal of Remote Sensing 38 (7), 1967-1982 - IF: 1,640 (2015)

2016

Boros E, Pigniczki Cs, Sápi T, V.-Balogh K, Vörös L, Somogyi B (2016):
Waterbird-mediated Productivity of Two Soda Pans in the Carpathian Basin in Central Europe
Waterbirds 39(4): pp. 388-401. - IF: 0,512 (2015)
Tóth, V.R., Palmer, S.C.J. (2016):
Hydrobiologia 766:293–304 - IF: 2,275 (2014)

2015

Palmer SCJ, Odermatt D, Hunter PD, Brockmann C, Présing M, Balzter H, Tóth VR (2015):
Remote Sensing of Environment 158(1): pp. 441-452. - IF: 6.393 (2014)
Palmer, S.C.J., Hunter, P.D., Lankester, T., Hubbard, S., Spyrakos, E., N. Tyler, A., Présing, M., Horváth, H., Lamb, A., Balzter, H., Tóth, V.R. (2015):
Remote Sensing of Environment 157, 158–169 - IF: 6.393 (2014)
Stratoulias Dimitris, Balzter Heiko, Zlinszky András, Tóth Viktor R (2015):
Remote Sensing of Environment 157: pp. 72-84. - IF: 6.393 (2014)

2014

Boros E., Zs. Horváth, G. Wolfram & L. Vörös (2014):
Salinity and ionic composition of the shallow astatic soda pans in the Carpathian Basin
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 50: pp. 59–69. - IF: 1,042 (2015)
Somogyi, B., L. Vörös, K. Pálffy, Gy. Székely, Cs. Bartha & Zs. Gy. Keresztes (2014):
Extremophiles 18(6): pp. 1075-1084. - IF: 2.174 (2013)

2012

Keresztes Z. G., Felföldi T., Somogyi B., Székely G., Dragoş N., Márialigeti K., Bartha C., Vörös L. (2012):
Extremophiles, 16. (5) 759-769. - IF: 2.203 (2012)
Tóth VR, Szabó K (2012):
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 48. (2) pp. 241-251. - IF: 0.736 (2012)

2011

Boglárka Somogyi, Tamás Felföldi, Katalin Solymosi, Judit Makk, Zalán Gábor Homonnay, Györgyi Horváth, Erika Turcsi, Béla Böddi, Károly Márialigeti, Lajos Vörös (2011):
Phycologia 50. (1) pp. 1-10. - IF: 2.000 (2011)
Tóth VR, Herodek Sándor (2011):
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 47. (2): pp. 141-150. - IF: 0.93 (2011)
Viktória Üveges, Lajos Vörös, Judit Padisák, Attila W. Kovács (2011):
Hydrobiologia 66. (1): pp. 17-27. - IF: 1.784 (2011)

Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Pirger Zsolt, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai

0

Elekes Károly, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Felpécziné Farkas Anna, PhD, tudományos főmunkatárs
Győri János, PhD, tudományos főmunkatárs
Kiss Tibor, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Komáromy András, PhD, tudományos munkatárs
Molnár Éva, PhD, tudományos munkatárs
Molnár László, tudományos főmunkatárs
Svigruha Réka, PhD, tudományos munkatárs

1

Fodor István, PhD hallgató (külsős)
Németh Zoltán, PhD hallgató (külsős)
Somogyvári Dávid, PhD hallgató (külsős)

3

László Zita, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport a NAP2.0 támogatásával működő Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport és a korábbi, Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoport összeolvadásával alakult meg.

A kutatócsoport küldetése:
A Balatonban és vízgyűjtőjén detektálható antropogén szennyezések és azok komplex élettani és toxikológiai hatásvizsgálata vízi gerinctelen és alacsonyabb rendű gerinces szervezetekben "top-down" megközelítésben, modern multidiszciplináris módszerek alkalmazásával.

A kutatócsoport feladatai:
1) A felszíni vizeket (Balatont) ért komplex antropogén terhelés környezetkémiai jellemzése fókuszálva a gyógyszermaradványokra, rovarölőszerekre, elsőbbségi veszélyesanyagokra és a mikroműanyagokra. Ezzel kapcsolatosan feladatunk a vízi környezet alkotó elemeinek (víztest, üledék, zoo- és fitoplankton, zoo- és fitobentosz, makrofitonok, makroszkopikus gerinctelenek, halak) szerves kémiai jellemzése, különös tekintettel a szennyező források tér- és időbeli változásainak feltárására, adszorpciós viszonyainak nyomon követésére és az antropogén szennyezések minőségi és mennyiségi meghatározására.
2) Felszíni vizek, kiemelten a Balaton, környezetállapotának jellemzése és a szennyezők általános toxicitásának súlyozása toxicitási tesztek és környezeti kockázatbecslés alapján.
3) Vizsgáljuk a klímaváltozást kísérő hőmérsékleti szélsőségek és az antropogén stresszorok együttes hatását édesvízi ökoszisztémákban, fókuszálva, többek között, az ökoszisztémák táplálékhálózatában bioaktív anyagokkal (infokemikáliákkal) zajló kémiai kommunikációra is.
4) A reprezentatív élőlénycsoportokat alkotó zooplankton, ízeltlábúak, puhatestűek és halak általános kondíciójának és fejlődésének jellemzése, valamint a fő viselkedési mintázatok (táplálkozás, mozgás, légzés, szaporodás, tanulási folyamatok) részletes elemzése. Tanulmányozzuk a klímaváltozást kísérő abiotikus környezeti tényezők, mint a hőmérsékleti szélsőségek, sótartalom, pH, redox folyamatok, hosszú távú hatásait a fő élőlénycsoportok élettani funkcióira, valamint értékeljük a szervezetek alkalmazkodó (adaptációs) képességét a megváltozott környezeti körülmények során. Jellemezzük az adaptáció hátterében álló molekuláris folyamatokat.
5) Terepi mintagyűjtések során az antropogén szennyezők biológiai felvehetőségének elemzése az élőhelyet benépesítő reprezentatív gerinctelenekben és halakban, meghatározva a szennyezők bioakkumulációs képességét, felhalmozódásuk mértékét és jellemző körforgásukat az élőhely trofikus hálózatában. Kontrolált laboratóriumi vizsgálatokban, tenyészetből származó tesztállatokon elemezzük a gyakoribb és jellemzőbb antropogén szennyezők bioakkumulációjának kinetikáját a klímaváltozást kísérő természetes környezeti tényezők változásának függvényében, elősegítve a jövőbeni komplex környezeti stressz várható hatásainak becslését.
6) Antropogén eredetű szennyezők vízi élőlényekre gyakorolt zavaró (diszruptív) hatásainak kutatása és értékelése. Terepvizsgálatok keretében elemezzük a vizes élőhelyet ért antropogén szennyezés hatásait vízi gerinctelen- és hal indikátor szervezetek általános kondíciójára, szaporodási képességére, valamint sejt és molekuláris szintű változásaira. Populáció szinten a szennyezettebb (pl. kikötők, strandok, tisztított szennyvízbefolyók környéke) és védettebb (pl. természetvédelmi öblök) területekről begyűjtött egyedek kondíció indexeinek összehasonlításával kapunk információt. Kontrolált laboratóriumi elrendezésben, egyed, szövet, sejt és molekuláris szinteken, multidiszciplináris (fiziológiai, szövettani, biokémiai, molekuláris, genetikai) módszereket alkalmazva vizsgáljuk tenyészetből származó reprezentatív vízi modellszervezeteken a szennyezések fő (ideg)élettani funkciókra (táplálkozás, mozgás, légzés, fejlődés, szaporodás, tanulás) kifejtett hatását. Sejtszinten, feltérképezzük a toxicitás hatásmechanizmusát az oxidatív stressz és biotranszformációs rendszerekre, valamint idegélettani hatásokat vizsgálunk azonosított sejteken és egyszerű neurális hálózatokban a környezeti szempontból releváns komplex szennyezőanyag keverékek expozíciója során, míg molekuláris szinteken ismert stressz markerek (pl. GnRH/CRZ, CREB, DJ-1, p38alpha, JNK1, stb.) vizsgálatát célozzuk meg. A molekuláris szintű változások megfigyelése után a stressz markereket mRNS szinten is vizsgáljuk.
7) Megbízható expozíció- és hatás biomarker alapú vizes élőhely monitoring stratégia kidolgozása, amellyel költséghatékony és környezetkímélő módon tudjuk meghatározni az adott vizes élőhelyet benépesítő szervezetek általános kondíció állapotát, egyben súlyozni tudjuk a környezetet ért természetes- és antropogén forrásokból eredő komplex stressz hatások jelentőségét a vízi élőlényközösségre.

 

Válogatott publikációk

2021

Molnar E, Fodor I, Svigruha R, Pirger Z (2021):
Ecotoxicology and Environmental Safety 216:112212 - IF: 4,872 [D1] (2019)
Pirger Z, Laszlo Z, Naskar S, Crossley M, O’Shea M, Benjamin PR, Kemenes G, Kemenes I (2021):
Current Biology 31(8):1754-1761.e3 - IF: 9,601 [D1] (2019)
Svigruha R, Fodor I, Gyori J, Schmidt J, Padisak J, Pirger Z (2021):
Science of the Total Environment 784:147113 - IF: 6,551 [D1] (2019)

2020

Fodor I, Hussein AA, Benjamin PR, Koene JM, Pirger Z (2020):
eLife
9:e56962.
- IF: 7.551 [D1] (2019)
Molnar E, Maasz G, Pirger Z (2020):
Environmental Science and Pollution Research - IF: 3,056 [Q2] (2019)

2019

Maasz G, Mayer M, Zrinyi Z, Molnar E, Kuzma M, Fodor I, Pirger Z, Takacs P (2019):
Science of the Total Environment 677:545–555 - IF: 4,6 [D1] (2017)

2018

Vehovszky Á, Farkas A, Csikós V, Székács A, Mörtl, M, Győri J (2018):
AQUATIC TOXICOLOGY, Volume 205, December 2018, Pages 148-155 - IF: 3,884 [D1] (2017)

2017

Farkas A, Ács A, Vehovszky Á, Falfusynska H, Stoliar O, Specziár A, Győri J (2017):
SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT 599–600: pp. 760-770. - IF: 4,906 [D1] (2016)
Maasz G, Zrinyi Z, Takacs P, Lovas S, Fodor I, Kiss T, Pirger Z (2017):
Ecotoxicology and Environmental Safety 139:9–17 - IF: 3.246 [D1] (2015)

Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Schmera Dénes, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
A kutatócsoport tagjai

0

Balogh Csilla, PhD, tudományos munkatárs
Bürgés József, tudományos segédmunkatárs
Gál Blanka, PhD, tudományos munkatárs
Mészáros Boglárka, PhD, tudományos munkatárs
Serfőző Zoltán, PhD, tudományos főmunkatárs
Szivák Ildikó, PhD, tudományos munkatárs

1

Bohus Attila, PhD hallgató (külsős)

3

Karádi-Kovács Kata, PhD, intézeti mérnök
Tamás Mónika, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

1. Ökológiai közösségek diverzitása és összetétele
A csoport fő kutatási területe az ökológiai közösségek vizsgálata. Leggyakrabban édesvízi makroszkopikus gerinctelen közösségeket kutatunk. Módszerek széles tárházával (vizsgálatok, kisérletek, meta-elemzések, modellezés) azt kutatjuk, hogy melyek az okai illetve a következményei a közösségek diverzitását és összetételét leíró mintázatoknak.

2. Az emberi zavarás hatása az édesvízi biodiverzitásra
A csoport fontos kutatási területe az emberi zavarás édesvízi biodiverzitásra gyakorolt hatásának vizsgálata. Kutatásaink során arra keressük a választ, hogy a diverzitás egyes aspektusai (taxonómiai, funkcionális, illetve filogenetikus diverzitás) és komponensei (alfa illetve béta diverzitás) hogyan reagálnak az olyan emberi zavarásokra, mint amilyen az urbanizáció, a szennyezés, vagy az élőhelyleromlás.

3. Inváziós makrogerinctelenek balatoni sikerességének kutatása
Elsősorban a dreissena kagylófajok populációdinamikáját követjük a Balaton eltérő trofitású parti öveiben. Vizsgáljuk az állatok kitelepedését, táplálékpreferenciáját, metabolizmusát kísérletes módszerekkel, természetes élőhelyről gyűjtött, kihelyezett és akváriumban tartott állatok esetében. A dreissenák balatoni táplálékláncban betöltött szerepe alapján alkalmazott kutatásokat végzünk a kagylók édesvízi haltenyésztésben való takarmányként való hasznosítására.

Kagylók eltávolítása


4. Numerikus ökológia
A közösségi ökológiai módszertanával is foglalkozunk. Olyan módszereket fejlesztünk, melyek (1) alkalmasak közösségi szintű ökológiai jelenségek (pl. béta diverzitás vagy egymásbaágyazottság) mérésére, illetve (2) a funkcionális diverzitás kifejezésére.
 

Válogatott publikációk

2022

Balogh C, Kobak J, Kovács Z, Serfőző J, Faragó N, Serfőző Z (2022):
BIOGEOCHEMISTRY 158 pp. 91-111.
Balogh C., Serfőző Z., Kobak J (2022):
FRESHWATER BIOLOGY 67 : 4 pp. 619-629.

2021

Árva D., Mozsár A., Barta B., Specziár A., Tóth M., Bohus A., Gál B., Schmera D. (2021):
Ecological Indicators, 125, 107469.

2020

Gál B, Weiperth A, Farkas J, Schmera D (2020):
Biodiversity and Conservation 29(3): pp. 729-745

2019

Gál B, Szivák I, Heino J, Schmera D (2019):
Ecological Indicators 104: pp. 357-364.

2018

Schmera D., Árva D., Boda P., Bódis E., Bolgovics Á., Borics G., Csercsa A., Deák Cs., Krasznai E. Á., Lukács B. A., Mauchart P., Móra A., Sály P., Specziár A., Süveges K., Szivák I., Takács P., Tóth M., Várbíró G., Vojtkó A. E., Erős T. (2018):
Freshwater biology 63: pp. 74-85.

Zooplankton és Interakció Ökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Boros Gergely, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai

0

Boross Nóra Judit, tudományos segédmunkatárs
G.-Tóth László, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Novák Zoltán, tudományos munkatárs

3

Burányi Máté, asszisztens
Maroskövi Beáta, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport általános feladata a balatoni zooplankton és a bevonatlakó élővilág monitorozása a tó standard nyíltvízi és litorális mintavételi pontjain. Ez a tevékenység a gerinctelenek ökológiai szerepét sok évtizeddel visszamenőleg bemutató adatbázis folyamatosságát és bővülését hivatott biztosítani. Ez az adatbázis, amely a zooplankton tekintetében az 1930-as évekig nyúlik vissza, a meteorológiai, a tóvíz fizikai és kémiai paraméterei, valamint a fitoplankton hosszú távú változásai tükrében lehetővé teszik az antropogén eutrofizáció, a vízszint ingadozás és az esetleges klímaváltozás hatásának tanulmányozását a planktonikus és bentikus anyagforgalomra. Különböző kutatási pályázatok keretében vizsgálják a fitoplankton zooplankton és a makrogerinctelen szuszpendált lebegőanyag táplálkozási kapcsolat hatékonyságát és limitáló tényezőit a Balatonban. 

csapat

 

Kutatók
tudományos munkatárs
makroszkópikus vízi gerinctelenek, inváziós fajok, monitoring, biodiverzitás, haltáplálék szervezetek
tudományos segédmunkatárs
morfometria, genetikai vizsgálat, invazív és őshonos halfajok
tudományos főmunkatárs
algák, cianobaktériumok, fitoplankton, bioenergetika, fotoszintézis, elekrontranszport, fénybegyűjtés, fényakklimáció, klímaváltozás
kutatócsoport vezető, tudományos főmunkatárs
ökológiai sztöchiometria, trofikus interakciók, mezokozmosz kísérletek,
tudományos segédmunkatárs
viselkedésökológia, halökológia, ökofiziológia
tudományos segédmunkatárs
oldalirányú konnektivitás, vízi makrogerinctelenek, természetvédelmi biológia, vízi ökológia
tudományos munkatárs
halegyüttesek szerveződése, inváziós fajok kutatása
kutató professor emeritus
kemorecepció, érzőrendszerek, puhatestűek, növény-állat interakció, magatartás, alkalmazkodás, kémiai-ökológia, összehasonlító neurobiológia
igazgató, tudományos tanácsadó
halökológia, közösségökológia, természetvédelmi biológia, biológiai vízminősítés, monitorozás
tudományos főmunkatárs
felszíni vizek környezetállapotának értékelése, biomonitoring, bioindikáció, ökotoxikológia
Projektek

A makrofita térbeli és időbeli változékonyságának megértése

HU NKFI (K135832, 2020 - 2024, Futó projekt)
A projekt vezetője
Tóth Viktor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Tóth Viktor, PhD, tudományos főmunkatárs

A vizes élőhelyek földrajzi elhelyezkedéstől és antropogén zavarástól függetlenül a világ egyik legtermékenyebb és legnagyobb változatossággal rendelkező övezetei. Vagy is a makrofiták betekintést nyújthatnak a növények funkcionális alkalmazkodás potenciáljába, hiszen ezek a kozmopolita fajok képesek alkalmazkodni az optimális környezeti tartományuktól eltérő feltételekhez is. A makrofiták egyidejűleg képesek integrálni számos ökoszisztéma és környezeti tényező hatásait és változásait. Ezeken a vizes élőhelyeken egyes környezeti komponensek térbeli és időbeli variabilitása törvényszerű (vízborítottság és fénykioltás térbeli, fény/naphossz/hőmérséklet időbeli eloszlása), míg más tényezők (tápanyagtartalom, mikroklimatikus viszonyok) sztochasztikusan oszlanak el, ami eredményezi az élőhely és az ott található fajok változatosságát. Ennek ellenére a vízi ökoszisztémák vizsgálata során gyakran elhanyagolják a makrofiták in situ változatosságának a vizsgálatát, így a problémáról csak nagyon kevés információval rendelkezünk. A javasolt kutatási téma a makrofiták növekedési formája (vízen lebegő és emergens), és az állományok degradáltsági szintje (ép és pusztuló) mentén vizsgálja a fotoélettani és fenológiai változatosságukat. Célunk annak a megértése, hogy az eltérő eloszlási mintázattal rendelkező környezeti tényezők hogyan befolyásolják a makrofita állományok variabilitásának térbeli és időbeli alakulását. Célunk továbbá annak megismerése, hogy az élettanilag és fenológiailag diverz makrovegetáció hogyan befolyásolja a vizes élőhelyek és a tavak partmenti övezeteinek fennmaradását.

Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával

HU NKFI (ANN OTKA 135082, 2020 - 2024, Futó projekt)
A projekt vezetője
Erős Tibor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával

Emberi zavarások hatása az édesvízi biodiverzitásra

HU NKFI (K140352, 2019 - , Futó projekt)
A projekt vezetője
Schmera Dénes
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Schmera Dénes, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Résztvevő kutatók

0

Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Specziár András, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Szivák Ildikó, PhD, tudományos munkatárs
Válogatott publikációk

2019

Gál B, Szivák I, Heino J, Schmera D (2019):
Ecological Indicators 104: pp. 357-364.

Vállalkozási szerződés a VKI monitoring KEHOP-1.1.0-15-2016-0002 azonosítószámú projekt keretében kutatási – módszerfejlesztő – adatgyűjtő program kialakítására

HU Új Széchenyi Terv (KEHOP-1.1.0-15-2016-0002, 2019 - 2023, Futó projekt)
A projekt vezetője
Erős Tibor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó

A rövid- és hosszútávú fényakklimáció közötti szakadék áthidalása NKFIH K_18_128950

HU NKFI (NKFIH K_18_128950, 2018 - 2022, Futó projekt)
A projekt vezetője
Bernát Gábor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Bernát Gábor, PhD, tudományos főmunkatárs
Résztvevő kutatók

0

Somogyi Boglárka, PhD, tudományos főmunkatárs

Hazai tavainkban élő fotoszintetizáló mikroorganizmusok rövid- és hosszútávú fényakklimációjának vizsgálata

Kémiai környezeti faktorok által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben

HU Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (NKP_17, 2017 - 2021, Futó projekt)
A projekt vezetője
Freund Tamás
A projektet vezető intézmény
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Témafelelős
Pirger Zsolt, PhD, tudományos főmunkatárs
Résztvevő kutatók

0

Kiss Tibor, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Svigruha Réka, PhD, tudományos munkatárs

Kémiai környezeti faktorok (hormonok, gyógyszermaradványok, peszticidek) által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben - Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatás

Rendezvények, konferenciák

Second Symposium on Invertebrate Neuroscience

August, 2023

The Symposium will be devoted to the following main topics: adaptive mechanisms, circuits and behaviours, learning and memory, cognitive aging, evolution and development, neuromorphology, visual and chemical sensation. The scientific program will consist of oral communications and poster sessions, and it will also include three or four key-lectures.