Kutatócsoportok

Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
A kutatócsoport tagjai

0

Bánó Bálint, tudományos segédmunkatárs
Czeglédi István, PhD, tudományos munkatárs
Lanszki József, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Mozsár Attila, tudományos főmunkatárs
Ónodi Gábor, tudományos munkatárs
Petrovszki Judit, PhD, tudományos munkatárs
Preiszner Bálint, PhD, tudományos munkatárs
Specziár András, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Takács Péter, PhD, tudományos főmunkatárs

3

Füstös Vivien, PhD hallgató (külsős)
Győri Zsuzsanna Ingrid, intézeti mérnök
A kutatócsoport tevékenysége
Hal- és konzervációökológia

A csoport fő profilja a halak sokféleségének és közösségszerveződésének tanulmányozása édesvizekben.

Elsődleges modell rendszerünk a Duna és a Balaton vízgyűjtője, amelyet számos emberi hatás ér. Célunk, hogy megismerjük a környezeti tényezőknek a fajok populációdinamikáját és az együttesek szerveződését befolyásoló hatásait és gyakorlati javaslatokkal szolgáljunk az emberi hatások mérséklésére. Kiemelten fontos kutatási terület a halak élőhely-használatának, egyedfejlődést kísérő táplálékváltásainak és anyagforgalmi kapcsolatrendszerének megismerése, a növekedést, túlélést és táplálkozási feltételeket meghatározó tényezők vizsgálata a Balatonban. A balatoni befolyókon végzett felméréseink fő célja az idegen-honos inváziós fajok elterjedésének és hatásainak feltárása. Vizsgáljuk a halállomány dinamikáját a Duna folyamban és árterén.

Emellett, országszerte végzünk kutatásokat a halegyüttesek biológiai sokféleségét jellemző regionális léptékű mintázatok megismerésére, környezet és természetvédelmi célú értékelő rendszerek fejlesztéséhez és az emberi hatások feltárására.

BLKI HKK
Válogatott publikációk

2022

Ritterbusch, D., Blabolil, P., Breine, J., Erős, T., Mehner, T., Olin, M., ... & Poikane, S. (2022):
Science of the total environment, 802, 149620.
Tóth, R., Czeglédi, I., Takács, P., Tedesco, P. A., & Erős, T (2022):
Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems

2021

Cid, N.; Erős, T.; Heino, J.; Singer, G.; Jähnig, S.; Cañedo‐Argüelles, M.; Bonada, N.; Sarremejane, R.; Mykrä, H.; Sandin, L. et al. (2021):
Frontiers in Ecology and the Environment
Csákvári, E.; Fabók, V.; Bartha, S.; Barta, Z.; Batáry, P.; Borics, G.; Botta-Dukát, Z.; Erős, T.; Gáspár, J.; Hideg, É. et al. (2021):
Biological Conservation, 264, 109396.
Czeglédi, I., Specziár, A., & Erős, T. (2021):
Fish and Fisheries, 23(1), 93-108.
Czeglédi, I.; Sály, P.; Specziár, A.; Preiszner, B.; Szalóky, Z.; Maroda, Á.; Pont, D.; Meulenbroek, P.; Valentini, A.; Erős, T. (2021):
Ecological Indicators, 129, 107952.
Maasri A., …..Erös T. et al. (96) (2021):
Ecology letters, 25(2), 255-263.
Szalóky, Z., Füstös, V., Tóth, B., & Erős, T. (2021):
River Research and Applications, 37(5), 712-721.
Takács, P., Abonyi, A., Bánó, B., & Erős, T. (2021):
Biodiversity and Conservation, 30(8), 2511-2528.
Wolter, C., Borcherding, J., Ferreira, T., Freyhof, J., Gessner, J., Górski, K., Nastase, A., Schomaker, C., Erős, T. (2021):
Ecological Indicators, 123, 107350.

2021

Comte, L., Carvajal‐Quintero, J., Tedesco, P. A., Giam, X., Brose, U., Erős, T., ... & Olden, J. D. (2021):
Global Ecology and Biogeography, 30(1), 38-50.
Larsen, S., Comte, L., Filipe, A.F., Fortin, M-J., Jacquet, C., Ryser, R., Tedesco, P.A., Brose, U., Erős, T., Giam, X., Irving, K., Ruhi, A., Sharma, S., Olden J.D. (2021):
Ecology letters, 24(4), 791-801.
Mozsár A., Árva D., Józsa V., Györe K., Kajári B., Czeglédi I., Erős T., Weiperth A., Specziár A. (2021):
Science of The Total Environment 770: 145240

2020

Czeglédi, I., Kern, B., Tóth, R., Seress, G., & Erős, T. (2020):
Frontiers in Ecology and Evolution, 8, 137.
Erős, T., Bányai, Zs., (2020):
Science of The Total Environment (2020): 138441.
Erős, T., Czeglédi, I., Tóth, R., & Schmera, D. (2020):
Science of The Total Environment, 141407.
Preiszner, B., Czeglédi, I., Boros, G., Liker, A., Kern, B., & Erős, T. (2020):
Journal of Fish Biology
Sály, P., Dolezsai, A., Lukács, B. A., Várbíró, G., & Erős, T. (2020):
Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems, 30(2), 246-259.

2019

Czeglédi, I., Preiszner, B., Vitál, Z., Kern, B., Boross, N., Specziár, A., Takács, P., Erős, T. (2019):
Hydrobiologia, 846(1), 147-158.
Erős, T., & Lowe, W. H. (2019):
Current Landscape Ecology Reports, 4(4), 103-112.
Erős, T., Kuehne, L., Dolezsai, A., Sommerwerk, N., & Wolter, C. (2019):
Ecological indicators, 98, 453-461.
Takács P, Ács A, Bánó B., Czeglédi I., Csaba J., Erős T., Fésűs-Móré M., Preiszner B., Staszny Á., Vitál Z., Weiperth A., Ferincz Á. (2019):
BIOINVASIONS RECORDS - IF: 1.242

2018

Erős T, O’Hanley JR, Czeglédi I (2018):
Journal of Applied Ecology 55(4), 1871-1883. - IF: 5.74
Schmera D., Árva D., Boda P., Bódis E., Bolgovics Á., Borics G., Csercsa A., Deák Cs., Krasznai E. Á., Lukács B. A., Mauchart P., Móra A., Sály P., Specziár A., Süveges K., Szivák I., Takács P., Tóth M., Várbíró G., Vojtkó A. E., Erős T. (2018):
Freshwater biology 63: pp. 74-85.
Schmera D., Podani J., Botta-Dukát Z., Erős T. (2018):
Ecological Indicators 85: pp. 853-860.
Specziár András, Árva Diána, Tóth Mónika, Móra Arnold, Schmera Dénes, Várbíró Gábor, Erős Tibor (2018):
Hydrobiologia 819: 123-143. - IF: 2.165
Specziár András, Árva Diána, Tóth Mónika, Móra Arnold, Schmera Dénes, Várbíró Gábor, Erős Tibor (2018):
Hydrobiologia 819: 123-143. - IF: 2.165

2017

Diaconu, A-C., Tóth, M., Lamentowicz, M., Heiri, O., Kuske, E., Tanţău, I., Panait, A., Braun, M., Feurdean, A. (2017):
Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 482: pp. 1–16.
Erős T, Takács P, Specziár A, Schmera D, Sály P. (2017):
Freshwater Biology 62: pp. 215-228.
Schmera D, Heino J, Podani J, Erős T, Dolédec S, (2017):
Hydrobiologia 787: 27-44.
Specziár A., Turcsányi B. (2017):
Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems 418: Article No. 52.
Takács P, Czeglédi I, Ferincz Á, Sály P, Specziár A, Vitál Z, Weiperth A, Erős T (2017):
Hydrobiologia 795(1):1-22 - IF: 2.051 (2016)
Vitál, Z., Józsa, V., Specziár, A., Mozsár, A., Lehoczky, I., Kovács, B., Hliwa, P., Boros, G. (2017):
Inland Waters 7(2): 218-226. - IF: 1.987 (2016)

2016

Czeglédi I., Sály P., Takács P., Dolezsai A., Nagy S. A., Erős T. (2016):
Aquatic sciences, 78(4), 641-654. - IF: 2.706

2015

Takács P, Erős T, Specziár A, Sály P, Vitál Z, Ferincz Á, Molnár T, Szabolcsi Z, Bíró P, Csoma E (2015):
PloS one, 10(9), e0138640. - IF: 3.057 (2015)

2014

Takács P, Bihari P, Erős T, Specziár A, Szivák I, Bíró P, Csoma E (2014):
PLOS ONE 9:(5) Paper e97278. 14 p. - IF: 3.534 (2013-2014)

2012

T. ERŐS, P. SÁLY, P. TAKÁCS, A. SPECZIÁR, P. BÍRÓ (2012):
Freshwater Biology 57 (9): pp. 1914–1928. - IF: 3.933 (2012)

Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Somogyi Boglárka, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai

0

Bernát Gábor, PhD, tudományos főmunkatárs
Kis Mariann, PhD, tudományos munkatárs
Li Huan, tudományos munkatárs
Tapolczai Kálmán, PhD, tudományos munkatárs
Tóth Viktor, PhD, tudományos főmunkatárs
Vörös Lajos, az MTA doktora, kutató professor emeritus

3

Burányi Máté, asszisztens
Horváth Hajnalka, PhD, intézeti mérnök
Kovács Attila, PhD, intézeti mérnök
Németh Balázs, intézeti mérnök
Szabó Tímea, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport vizsgálja a külső és belső tápanyagterhelés hatását a trofikus állapotra és az anyagciklusokra, különös tekintettel az elsődleges termelési és a lebontó szintekre a felszíni állóvizekben. Vizsgálja a baktériumok és algák produkcióját, a fitoplankton elsődleges termelésének fény- és tápelem limitációját, valamint távérzékelési módszerek segítségével a tavak trofitását és ökológiai vízminőségi állapotát. A csoport vizsgálja a fitoplankton elterjedését, diverzitását, ökofiziológiáját. A kutatócsoport biztosítja a balatoni fitoplankton tér-idő változásainak hosszú távú nyomon követését és működésének megismerését. A kutatócsoport fenntartja és folyamatosan bővíti, a Balatonból és más magyarországi felszíni vizekből izolált algatörzsek gyűjteményét (Algal Culture Tihany) ökofiziológiai, valamint referenciaként klasszikus és molekuláris taxonómiai vizsgálatok számára. A kutatócsoport vizsgálja az emerz és szubmerz makrofitonok elterjedését, produkcióját és ökofiziológiáját, amelyben fiziológiai, genetikai a távérzékelési módszereket egyaránt alkalmaznak. A kutatócsoport feladatának tekinti az extrém és különleges vizes élőhelyek (pl. szikes és sós tavak) általános limnológiai felfedező kutatásait eurázsiai léptékben. E kutatások kiterjednek a vonuló vízimadarak trofikus kapcsolataira, szerepükre a vízi anyagforgalomban és energiaáramlásban. A kutatócsoport hazai és nemzetközi együttműködések keretében részt vesz olyan általános limnológiai adatokon alapuló elemzésekben is, amelyek az eurázsiai vizes élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásainak értékét hivatottak felbecsülni.

Hidrobiológia

Válogatott publikációk

2021

Gábor Bernát, Tomáš Zavřel, Eva Kotabová, László Kovács, Gábor Steinbach, Lajos Vörös, Ondřej Prášil, Boglárka Somogyi, Viktor R. Tóth (2021):
Front. Plant Sci. 12: 612302 - IF: 5.753 (2020)
Villa, P., R. Bolpagni, M. Pinardi, V. R. Tóth (2021):
Plant Methods BioMed Central 17: 1–16 - IF: 5,139

2020

Szabó-Tugyi, N, Tóth, VR (2020):
Aquatic Sciences 82, 79 - IF: 2.4 (2019)

2019

Tóth VR, Villa P. Pinardi M. Bresciani M (2019):
Front. Plant Sci., 16 May 2019 - IF: 4,106 (2018)

2014

Pálffy K., Felföldi T., Mentes A., Horváth H., Márialigeti K., Boros E., Vörös L., Somogyi B. (2014):
Extremophiles, 18. pp. 111-119 - IF: 2.203 (2012)

2013

Palmer S C J, Pelevin V V, Goncharenko I, Kovács W A, Zlinszky A, Présing M, Horváth H, Nicolás-Perea V, Balzter H, Tóth VR (2013):
Remote Sensing, 5.(9) pp. 4405-4422 - IF: 2.101 (2012)
Somogyi B., Felföldi T., Solymosi K., Flieger K., Márialigeti K., Böddi B., Vörös L. (2013):
European Journal of Phycology 48. pp. 427-436. - IF: 1.912 (2012)

2012

2018

Dimitris Stratoulias, Heiko Balzter, András Zlinszky, Viktor R. Tóth (2018):
International Journal of Remote Sensing 1-27.
Kovács AW, Tóth VR, Pálffy K (2018):
The effects of interspecific interactions between bloom forming cyanobacteria and Scenedesmus quadricauda (Chlorophyta) on their photophysiology
ACTA BIOLOGICA HUNGARICA 69(2): In press
Monica Pinardi, Mariano Bresciani, Paolo Villa, Ilaria Cazzanig, Alex Laini, Viktor Tóth, Ali Fadel, Martina Austoni, Andrea Lami, Claudia Giardino (2018):
Limnologica - IF: 1.814 (2017)

2017

Boros E, Jurecska L, Tatár E, Vörös L, Kolpakova M (2017):
Chemical composition and trophic state of shallow saline steppe lakes in central Asia (North Kazakhstan)
Environmental Monitoring and Assessment 189 (11): p. 546. 189 (11): p. 546-. - IF: 1,711 (2016)
Boros E, V-Balogh K, Vörös L, Horváth Zs (2017):
Multiple extreme environmental conditions of intermittent soda pans in the Carpathian Basin (Central Europe)
Limnologica 62: pp. 38-46 - IF: 1,403 (2016)
P Villa, M Pinardi, VR Tóth, PD Hunter, R Bolpagni, M Bresciani (2017):
Journal of Limnology - IF: 1,725 (2015)
V Pelevin, A Zlinszky, E Khimchenko, VR Toth (2017):
International Journal of Remote Sensing 38 (7), 1967-1982 - IF: 1,640 (2015)

2016

Boros E, Pigniczki Cs, Sápi T, V.-Balogh K, Vörös L, Somogyi B (2016):
Waterbird-mediated Productivity of Two Soda Pans in the Carpathian Basin in Central Europe
Waterbirds 39(4): pp. 388-401. - IF: 0,512 (2015)
Tóth, V.R., Palmer, S.C.J. (2016):
Hydrobiologia 766:293–304 - IF: 2,275 (2014)

2015

Palmer SCJ, Odermatt D, Hunter PD, Brockmann C, Présing M, Balzter H, Tóth VR (2015):
Remote Sensing of Environment 158(1): pp. 441-452. - IF: 6.393 (2014)
Palmer, S.C.J., Hunter, P.D., Lankester, T., Hubbard, S., Spyrakos, E., N. Tyler, A., Présing, M., Horváth, H., Lamb, A., Balzter, H., Tóth, V.R. (2015):
Remote Sensing of Environment 157, 158–169 - IF: 6.393 (2014)
Stratoulias Dimitris, Balzter Heiko, Zlinszky András, Tóth Viktor R (2015):
Remote Sensing of Environment 157: pp. 72-84. - IF: 6.393 (2014)

2014

Boros E., Zs. Horváth, G. Wolfram & L. Vörös (2014):
Salinity and ionic composition of the shallow astatic soda pans in the Carpathian Basin
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 50: pp. 59–69. - IF: 1,042 (2015)
Somogyi, B., L. Vörös, K. Pálffy, Gy. Székely, Cs. Bartha & Zs. Gy. Keresztes (2014):
Extremophiles 18(6): pp. 1075-1084. - IF: 2.174 (2013)

2012

Keresztes Z. G., Felföldi T., Somogyi B., Székely G., Dragoş N., Márialigeti K., Bartha C., Vörös L. (2012):
Extremophiles, 16. (5) 759-769. - IF: 2.203 (2012)
Tóth VR, Szabó K (2012):
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 48. (2) pp. 241-251. - IF: 0.736 (2012)

2011

Boglárka Somogyi, Tamás Felföldi, Katalin Solymosi, Judit Makk, Zalán Gábor Homonnay, Györgyi Horváth, Erika Turcsi, Béla Böddi, Károly Márialigeti, Lajos Vörös (2011):
Phycologia 50. (1) pp. 1-10. - IF: 2.000 (2011)
Tóth VR, Herodek Sándor (2011):
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 47. (2): pp. 141-150. - IF: 0.93 (2011)
Viktória Üveges, Lajos Vörös, Judit Padisák, Attila W. Kovács (2011):
Hydrobiologia 66. (1): pp. 17-27. - IF: 1.784 (2011)

Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Pirger Zsolt, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai

0

Ács András, PhD, tudományos munkatárs
Elekes Károly, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Felpécziné Farkas Anna, PhD, tudományos főmunkatárs
Fodor István, tudományos segédmunkatárs
Győri János, PhD, tudományos főmunkatárs
Kiss Tibor, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Komáromy András, PhD, tudományos munkatárs
Molnár Éva, PhD, tudományos munkatárs
Molnár László, tudományos főmunkatárs
Svigruha Réka, PhD, tudományos munkatárs

3

László Zita, asszisztens

1

Németh Zoltán, PhD hallgató (külsős)
Somogyvári Dávid, tudományos segédmunkatárs
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport a NAP2.0 támogatásával működő Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport és a korábbi, Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoport összeolvadásával alakult meg.

A kutatócsoport küldetése:
A Balatonban és vízgyűjtőjén detektálható antropogén szennyezések és azok komplex élettani és toxikológiai hatásvizsgálata vízi gerinctelen és alacsonyabb rendű gerinces szervezetekben "top-down" megközelítésben, modern multidiszciplináris módszerek alkalmazásával.

A kutatócsoport feladatai:
1) A felszíni vizeket (Balatont) ért komplex antropogén terhelés környezetkémiai jellemzése fókuszálva a gyógyszermaradványokra, rovarölőszerekre, elsőbbségi veszélyesanyagokra és a mikroműanyagokra. Ezzel kapcsolatosan feladatunk a vízi környezet alkotó elemeinek (víztest, üledék, zoo- és fitoplankton, zoo- és fitobentosz, makrofitonok, makroszkopikus gerinctelenek, halak) szerves kémiai jellemzése, különös tekintettel a szennyező források tér- és időbeli változásainak feltárására, adszorpciós viszonyainak nyomon követésére és az antropogén szennyezések minőségi és mennyiségi meghatározására.
2) Felszíni vizek, kiemelten a Balaton, környezetállapotának jellemzése és a szennyezők általános toxicitásának súlyozása toxicitási tesztek és környezeti kockázatbecslés alapján.
3) Vizsgáljuk a klímaváltozást kísérő hőmérsékleti szélsőségek és az antropogén stresszorok együttes hatását édesvízi ökoszisztémákban, fókuszálva, többek között, az ökoszisztémák táplálékhálózatában bioaktív anyagokkal (infokemikáliákkal) zajló kémiai kommunikációra is.
4) A reprezentatív élőlénycsoportokat alkotó zooplankton, ízeltlábúak, puhatestűek és halak általános kondíciójának és fejlődésének jellemzése, valamint a fő viselkedési mintázatok (táplálkozás, mozgás, légzés, szaporodás, tanulási folyamatok) részletes elemzése. Tanulmányozzuk a klímaváltozást kísérő abiotikus környezeti tényezők, mint a hőmérsékleti szélsőségek, sótartalom, pH, redox folyamatok, hosszú távú hatásait a fő élőlénycsoportok élettani funkcióira, valamint értékeljük a szervezetek alkalmazkodó (adaptációs) képességét a megváltozott környezeti körülmények során. Jellemezzük az adaptáció hátterében álló molekuláris folyamatokat.
5) Terepi mintagyűjtések során az antropogén szennyezők biológiai felvehetőségének elemzése az élőhelyet benépesítő reprezentatív gerinctelenekben és halakban, meghatározva a szennyezők bioakkumulációs képességét, felhalmozódásuk mértékét és jellemző körforgásukat az élőhely trofikus hálózatában. Kontrolált laboratóriumi vizsgálatokban, tenyészetből származó tesztállatokon elemezzük a gyakoribb és jellemzőbb antropogén szennyezők bioakkumulációjának kinetikáját a klímaváltozást kísérő természetes környezeti tényezők változásának függvényében, elősegítve a jövőbeni komplex környezeti stressz várható hatásainak becslését.
6) Antropogén eredetű szennyezők vízi élőlényekre gyakorolt zavaró (diszruptív) hatásainak kutatása és értékelése. Terepvizsgálatok keretében elemezzük a vizes élőhelyet ért antropogén szennyezés hatásait vízi gerinctelen- és hal indikátor szervezetek általános kondíciójára, szaporodási képességére, valamint sejt és molekuláris szintű változásaira. Populáció szinten a szennyezettebb (pl. kikötők, strandok, tisztított szennyvízbefolyók környéke) és védettebb (pl. természetvédelmi öblök) területekről begyűjtött egyedek kondíció indexeinek összehasonlításával kapunk információt. Kontrolált laboratóriumi elrendezésben, egyed, szövet, sejt és molekuláris szinteken, multidiszciplináris (fiziológiai, szövettani, biokémiai, molekuláris, genetikai) módszereket alkalmazva vizsgáljuk tenyészetből származó reprezentatív vízi modellszervezeteken a szennyezések fő (ideg)élettani funkciókra (táplálkozás, mozgás, légzés, fejlődés, szaporodás, tanulás) kifejtett hatását. Sejtszinten, feltérképezzük a toxicitás hatásmechanizmusát az oxidatív stressz és biotranszformációs rendszerekre, valamint idegélettani hatásokat vizsgálunk azonosított sejteken és egyszerű neurális hálózatokban a környezeti szempontból releváns komplex szennyezőanyag keverékek expozíciója során, míg molekuláris szinteken ismert stressz markerek (pl. GnRH/CRZ, CREB, DJ-1, p38alpha, JNK1, stb.) vizsgálatát célozzuk meg. A molekuláris szintű változások megfigyelése után a stressz markereket mRNS szinten is vizsgáljuk.
7) Megbízható expozíció- és hatás biomarker alapú vizes élőhely monitoring stratégia kidolgozása, amellyel költséghatékony és környezetkímélő módon tudjuk meghatározni az adott vizes élőhelyet benépesítő szervezetek általános kondíció állapotát, egyben súlyozni tudjuk a környezetet ért természetes- és antropogén forrásokból eredő komplex stressz hatások jelentőségét a vízi élőlényközösségre.

 

Válogatott publikációk

2021

Molnar E, Fodor I, Svigruha R, Pirger Z (2021):
Ecotoxicology and Environmental Safety 216:112212 - IF: 7.129 [D1]
Pirger Z, Laszlo Z, Naskar S, Crossley M, O’Shea M, Benjamin PR, Kemenes G, Kemenes I (2021):
Current Biology 31(8):1754-1761.e3 - IF: 10.83 [D1]
Svigruha R, Fodor I, Gyori J, Schmidt J, Padisak J, Pirger Z (2021):
Science of the Total Environment 784:147113 - IF: 10.753 [D1]

2020

Fodor I, Hussein AA, Benjamin PR, Koene JM, Pirger Z (2020):
eLife, 9:e56962. - IF: 8.14 [D1]
Molnar E, Maasz G, Pirger Z (2020):
Environmental Science and Pollution Research - IF: 3,056 [Q2] (2019)

2019

Maasz G, Mayer M, Zrinyi Z, Molnar E, Kuzma M, Fodor I, Pirger Z*, Takacs P* (2019):
Science of the Total Environment, 677:545–555 - IF: 6.55 [D1]

2018

Vehovszky Á, Farkas A, Csikós V, Székács A, Mörtl, M, Győri J (2018):
AQUATIC TOXICOLOGY, Volume 205, December 2018, Pages 148-155 - IF: 3,884 [D1] (2017)

2017

Farkas A, Ács A, Vehovszky Á, Falfusynska H, Stoliar O, Specziár A, Győri J (2017):
SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT 599–600: pp. 760-770. - IF: 4,906 [D1] (2016)
Maasz G, Zrinyi Z, Takacs P, Lovas S, Fodor I, Kiss T, Pirger Z (2017):
Ecotoxicology and Environmental Safety 139:9–17 - IF: 3.246 [D1] (2015)

Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Schmera Dénes, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
A kutatócsoport tagjai

0

Árva Diána, PhD, tudományos munkatárs
Balogh Csilla, PhD, tudományos munkatárs
Bürgés József, tudományos segédmunkatárs
Gál Blanka, PhD, tudományos munkatárs
Mészáros Boglárka, PhD, tudományos munkatárs
Serfőző Zoltán, PhD, tudományos főmunkatárs
Szivák Ildikó, PhD, tudományos munkatárs

1

Bohus Attila, PhD hallgató (külsős)
Péntek Balázs, szakdolgozó hallgató

2

Andrew HAMER, PhD, vendég kutató (külsős)
Sylvain URSENBACHER, PhD, vendég kutató (külsős)

3

Karádi-Kovács Kata, PhD, intézeti mérnök
Tamás Mónika, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

1. Ökológiai közösségek diverzitása és összetétele
A csoport fő kutatási területe az ökológiai közösségek vizsgálata. Leggyakrabban édesvízi makroszkopikus gerinctelen közösségeket kutatunk. Módszerek széles tárházával (vizsgálatok, kisérletek, meta-elemzések, modellezés) azt kutatjuk, hogy melyek az okai illetve a következményei a közösségek diverzitását és összetételét leíró mintázatoknak.

2. Az emberi zavarás hatása az édesvízi biodiverzitásra
A csoport fontos kutatási területe az emberi zavarás édesvízi biodiverzitásra gyakorolt hatásának vizsgálata. Kutatásaink során arra keressük a választ, hogy a diverzitás egyes aspektusai (taxonómiai, funkcionális, illetve filogenetikus diverzitás) és komponensei (alfa illetve béta diverzitás) hogyan reagálnak az olyan emberi zavarásokra, mint amilyen az urbanizáció, a szennyezés, vagy az élőhelyleromlás.

3. Inváziós makrogerinctelenek balatoni sikerességének kutatása
Elsősorban a dreissena kagylófajok populációdinamikáját követjük a Balaton eltérő trofitású parti öveiben. Vizsgáljuk az állatok kitelepedését, táplálékpreferenciáját, metabolizmusát kísérletes módszerekkel, természetes élőhelyről gyűjtött, kihelyezett és akváriumban tartott állatok esetében. A dreissenák balatoni táplálékláncban betöltött szerepe alapján alkalmazott kutatásokat végzünk a kagylók édesvízi haltenyésztésben való takarmányként való hasznosítására.

Kagylók eltávolítása


4. Numerikus ökológia
A közösségi ökológiai módszertanával is foglalkozunk. Olyan módszereket fejlesztünk, melyek (1) alkalmasak közösségi szintű ökológiai jelenségek (pl. béta diverzitás vagy egymásbaágyazottság) mérésére, illetve (2) a funkcionális diverzitás kifejezésére.
 

Válogatott publikációk

2022

Balogh C, Kobak J, Kovács Z, Serfőző J, Faragó N, Serfőző Z (2022):
BIOGEOCHEMISTRY 158 pp. 91-111.
Balogh C., Serfőző Z., Kobak J (2022):
FRESHWATER BIOLOGY 67 : 4 pp. 619-629.
Schmera D, Heino J, Podani J (2022):
Scientific Reports 12: 12283.
Schmera D, Legendre P, Erős T, Tóth M, Magyari EK, Braur B, Podani J (2022):
Ecological Indicators 136: 108618

2021

Árva D., Mozsár A., Barta B., Specziár A., Tóth M., Bohus A., Gál B., Schmera D. (2021):
Ecological Indicators, 125, 107469.
Hamer AJ, Barta B, Bohus A, Gál B, Schmera D (2021):
Global Ecology and Conservation 28: e01663.
Podani J, Schmera D (2021):
Ecological Informatics 66: 101473.

Zooplankton és Interakció Ökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Boros Gergely, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai

0

Boross Nóra Judit, tudományos segédmunkatárs
G.-Tóth László, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Novák Zoltán, tudományos munkatárs
Sandoval Alejandro, tudományos munkatárs

3

Burányi Máté, asszisztens
Csaba Judit, intézeti mérnök
Maroskövi Beáta, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport általános feladata a balatoni zooplankton és a bevonatlakó élővilág monitorozása a tó standard nyíltvízi és litorális mintavételi pontjain. Ez a tevékenység a gerinctelenek ökológiai szerepét sok évtizeddel visszamenőleg bemutató adatbázis folyamatosságát és bővülését hivatott biztosítani. Ez az adatbázis, amely a zooplankton tekintetében az 1930-as évekig nyúlik vissza, a meteorológiai, a tóvíz fizikai és kémiai paraméterei, valamint a fitoplankton hosszú távú változásai tükrében lehetővé teszik az antropogén eutrofizáció, a vízszint ingadozás és az esetleges klímaváltozás hatásának tanulmányozását a planktonikus és bentikus anyagforgalomra. Különböző kutatási pályázatok keretében vizsgálják a fitoplankton zooplankton és a makrogerinctelen szuszpendált lebegőanyag táplálkozási kapcsolat hatékonyságát és limitáló tényezőit a Balatonban. 

csapat

 

Kutatók
tudományos munkatárs
Biokémiai marker, környezettoxikológia, biomonitoring
tudományos munkatárs
vízi makrogerinctelenek, árvaszúnyoglárva-együttesek, vízi ökológia
tudományos munkatárs
makroszkópikus vízi gerinctelenek, inváziós fajok, monitoring, biodiverzitás, haltáplálék szervezetek
tudományos segédmunkatárs
morfometria, genetikai vizsgálat, invazív és őshonos halfajok
tudományos főmunkatárs
algák, cianobaktériumok, fitoplankton, bioenergetika, fotoszintézis, elekrontranszport, fénybegyűjtés, fényakklimáció, klímaváltozás
kutatócsoport vezető, tudományos főmunkatárs
ökológiai sztöchiometria, trofikus interakciók, mezokozmosz kísérletek,
tudományos segédmunkatárs
viselkedésökológia, halökológia, ökofiziológia
tudományos segédmunkatárs
oldalirányú konnektivitás, vízi makrogerinctelenek, természetvédelmi biológia, vízi ökológia
tudományos munkatárs
halegyüttesek szerveződése, inváziós fajok kutatása
kutató professor emeritus
kemorecepció, érzőrendszerek, puhatestűek, növény-állat interakció, magatartás, alkalmazkodás, kémiai-ökológia, összehasonlító neurobiológia
Projektek

Széchenyi Terv Plusz- Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Labor

((RRF-2.3.1-21-2022-00008), 2022 - 2026, Futó projekt)
A projektet vezető intézmény
Pannon Egyetem

logo

A fenntartható fejlődés egyik célja a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása, amelyhez interdiszciplináris és holisztikus megközelítésre van szükség. A Nemzeti Laboratórium (NL) fő célja, hogy a vízfolyásokkal és állóvizekkel egyenértékűen, azokkal összekapcsolva tervezzük meglévő tudásunk interdiszciplináris, új kompetenciákat eredményező bővítését a felszín alatti vízkészletek, a területi, mezőgazdasági vízgazdálkodás biztonsága, a városi vízgazdálkodás „okossá” tétele, valamint a víz- és szennyvíztisztítás korszerűsítése tekintetében.

Az éghajlatváltozás és a társadalmi-gazdasági fejlődés veszélyezteti az ökoszisztéma szolgáltatásait és infrastruktúráját (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, az öntözés fenntarthatósága, a belvízi hajózás, a természetes vizek alkalmassága stb.), míg a NL javítja a társadalmi fenntarthatóságot és ellenálló képességet a vízbiztonság fokozásával, a sérülékenység csökkentésével és a vízzel (szárazsággal és árvízzel) kapcsolatos kockázatok csökkentésével.

Rövid távon a társadalom számára nyújtott előnyök a jobb vízbiztonsági stratégiában és a társadalmi ellenálló képességben mutatkoznak meg. Hosszú távon tudományos háttérintézetet hozunk létre a magyar vízgazdálkodás számára és a többi országhoz alkalmazkodó, összetett vízgazdálkodási eljárásokat fejlesztünk ki.

Magyarország elhelyezkedését és vízgazdálkodását, vízkészletét figyelembe véve olyan víztudományi és vízbiztonsági újítások megvalósulását kívánjuk jelen kutatásainkkal támogatni, melyek hozzájárulnak a vízminőség védelméhez. A projektbeli kutatási tevékenységek 6 fő pillér mentén zajlanak, érintve a folyók, tavak, felszín alatti vizek, csapadékvíz, városi vízgazdálkodás és a vízgyűjtőgazdálkodás kérdéseit. A fő pillérekhez igazodva összesen 40 alprojekt megvalósítását tervezzük.

I. pillér – Folyók és árterek: Intelligens módszereket dolgozunk ki az extrém hidrológiai körülmények hatásainak feltárására, a biológiai sokféleséget érintő természetes és antropogén környezeti hatások számszerűsítésére. Vizsgáljuk a mikroműanyagok vízfolyásokban való vándorlásának sajátosságait, transzportfolyamatokat a különböző mélységekben, a vándorlás módját, a vízoszlopban való megjelenését és anyagi és alaki összetételüket. Feltárjuk a folyami élőhelyek hidrodinamikai, morfodinamikai és ökológiai folyamatait, továbbá vizsgáljuk az élőlény-közösségek sokféleségét és közösség-szerveződését meghatározó hidrodinamikai és medermorfológiai tényezők szerepét a Dunában és kisebb vízfolyásokban. Ugyancsak vizsgáljuk az áramlási- és hordalékvándorlási folyamatokat, mint az abiotikus jellemzők és a biológiai jellemzők (pl. makrofitonok viselkedése) közötti kapcsolatrendszert. Alkalmazott kutatást végzünk a hidrológia és vízgazdálkodás területén, mely magában foglalja: (i) éghajlati és vízgazdálkodási forgatókönyvek megalkotását, (ii) folyamat-alapú hidrológiai modellezést a Duna teljes Magyarországtól északra és magyarországi vízgyűjtő területére az (i) pont alapján, valamint (iii) hidraulikai modellezést a magyarországi szakaszra a (ii) pont alapján.

II. pillér – Nagy, sekély tavak: Mesterséges intelligencia (AI) alapú monitoring rendszert fejlesztünk ki a nagy tavakra (pl. Balaton) vonatkozóan, klímamodell alapú vízmérleg-előrejelzést készítünk, újszerű (genetikai, környezeti DNS) módszerekkel megvizsgáljuk az invazív állatfajok jelenlétének térbeli és időbeli dinamikáját, meghatározzuk a fitoplankton jelenlétének dinamikáját befolyásoló kulcstényezőket SmartWise szenzorok alkalmazásával, valamint teszteljük az algavirágzás korai előrejelző módszerét.

Tanulmányozzuk a Balatonon a víz és az üledék tápanyagforgalmát és az üledékfelszínen a légzés/oxigéntermelés arányát (amely az üledék foszfor leadását és ezáltal az alga tömegprodukciók nagyságát befolyásolja), a plankton foszforállapotát, a szervetlen tápanyagokért konkuráló heterotróf baktériumokat, továbbá az algákat fogyasztó zooplankton szervezeteket, az oldott szerves szén terhelés biológiai hozzáférhetőségét, valamint az algák által termelt szerves anyag hasznosulását a táplálékhálózatban.

III. pillér – Felszín alatti vízgazdálkodás: Megvizsgáljuk a felszín alatti vízgazdálkodás szerepét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén, új koncepciókat dolgozunk ki a sekély és mély talajvízforrásokból származó mezőgazdasági vízigény kielégítésére, a városi hidrogeológia új határainak feltárására. Karsztvíz készletekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kihívások innovatív kezelését célozzuk meg, illetve újszerű monitoring rendszert fejlesztünk. Továbbá a felszín alatti vízkészlet változásait kutatjuk a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.

IV. pillér - Regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodás: Újszerű, innovatív módszereket fejlesztünk ki az aszály, az öntözés és a melioráció kezelésére a vízellátási és tárolási kapacitás növelése, a vízgyűjtők éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása érdekében. Megalapozzuk a városi csapadékvíz-elvezető rendszerek és a belvíz-elvezető hálózat oly módon történő összekapcsolását, hogy az lehetővé tegye a városok területéről elfolyó – egyébként a gyors levezetés sorsára jutó – vizek visszatartását, hasznosulását (a felszín alatti vizek dúsítása, ökológiai vízigények kielégítése, öntözés), úgy, hogy a belterületeken ne alakuljon ki elöntés, külterületeken pedig az előírt tűrési időn belül levezethető legyen a keletkező vízmennyiség.

V. pillér – Városi vízgazdálkodás és szennyvízelvezetés: Kidolgozunk egy nagy felbontású, 5G alapú csapadékfigyelő rendszert a városi környezetre irányulóan továbbá az ivóvízellátó hálózatot lefedő vízminőség-ellenőrző rendszert, emellett biológiai szennyvízkezelési (WWT) folyamatok ellenőrzésére szolgáló hidrodinamikai modelleket készítünk. Kutatásunknak részét képezi a kulcsfontosságú felszíni elöntések (urban flood) hidrodinamikai modellezése és előrejelzése történik, valamint az ivóvízben előforduló klorát-ionok és ólom mennyiségi vizsgálata is.

VI. pillér – Vízgyűjtő-gazdálkodás: Egy általános monitoring rendszert dolgozunk ki, amely elősegíti az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti intézkedéseinek végrehajtását, beleértve a genomika alapú minőségértékelési rendszert. A hazai vizeinkben előforduló szennyezőanyagok feltérképezése az elsőbbségi anyagokra vonatkozóan hiányos, melynek pótlásához a projekt jelentős mértékben hozzájárul. A nemzetközi adatbázishoz való csatlakozás révén a hazai adatokkal bővülhet az európai adatbázis.

Széchenyi Terv Plusz- Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium

(RRF-2.3.1-21-2022-00014, 2022 - 2026, Futó projekt)
A projektet vezető intézmény
Pannon Egyetem

logo2

A Nemzeti Laboratórium az éghajlatváltozás jellemzőinek vizsgálata és az éghajlatváltozás elemeinek az emberi egészségre, természeti, gazdasági rendszerekre és a társadalomra gyakorolt hatásainak tanulmányozása mellett a technológiai, gazdasági és társadalmi adaptáció területén is végez kutatás-fejlesztési tevékenységet.

OTKA- Idegenhonos édesvízi halak inváziójának sikeressége és hatásuk az őshonos halegyüttesekre és halfajokra

HU OTKA (PD 138296, 2021 - 2024, Futó projekt)
A projekt vezetője
Czeglédi István
A projektet vezető intézmény
BLKI

 

Az élőhelyek degradációja mellett az idegenhonos fajok terjedése jelenti a legnagyobb veszélyt a Föld biodiverzitására. Kutatásunk célja, hogy pontosabban megismerjük az idegenhonos édesvízi halfajok inváziós sikerességét meghatározó tényezőket és az idegenhonos halfajok őshonos halakra kifejtett hatásait. Ennek érdekében tanulmányozni fogjuk az idegenhonos halfajok szerepét az őshonos halegyüttesek szerkezetének hosszú távú változásaiban a Balaton vízgyűjtő területén. Emellett pedig vizsgálni fogjuk két inváziós halfaj, a fekete törpeharcsa és az amurgéb inváziós sikerességét és terjedésük negatív hatásait. A fekete törpeharcsával kapcsolatban feltárjuk a faj élőhelyhasználatát és táplálékának összetételét a Balatonban. Az amurgéb esetében egy átfogó tanulmányt fogunk készíteni, melyben összefoglaljuk a faj ökológiájáról ez idáig született tudásanyagot. Emellett hosszú távú adatsorok és akváriumi kísérletek segítségével fogjuk vizsgálni az amurgéb és a fokozottan védett, veszélyeztetett lápi póc közötti interakciókat. Kutatásaink alapvető kérdések megválaszolásához járulhatnak hozzá az idegenhonos halfajok inváziós sikerességét és negatív hatásait illetően. Ezen felül eredményeink hasznosíthatók lesznek mind a természetvédelemben, mind pedig a rekreációs (elsősorban horgászat) ágazatban.

 

OTKA- Az öregedés során bekövetkező változások celluláris és molekuláris mechanizmusai az asszociatív memóriát kódoló neurális hálózatban

HU OTKA (FK 138039, 2021 - 2025, Futó projekt)
A projekt vezetője
Pirger Zsolt
A projektet vezető intézmény
BLKI

Az élethossz folyamatosan nő, ugyanakkor az tapasztalható, hogy az öregedés során a memória megkopik. Noha mindez jelentősen befolyásolja a későbbi életminőséget, a normál öregedési folyamatok vizsgálata kevesebb figyelmet kapott, mint a neurodegeneratív kutatások. Ezért a pályázatban vizsgáljuk az öregedési változásokat a tanulás és a hosszú távú memória jól ismert puhatestű modelljén. Törekszünk megérteni az agy normál biológiai öregedésének molekuláris mechanizmusait a génexpresszió korfüggő változásainak, valamint az erősen konzervált jelátviteli útvonalakban bekövetkező átalakulásoknak az azonosításával, amelyek megvilágítják az életkor függő memóriakárosodást. Viselkedési, elektrofiziológiai és molekuláris megközelítéseket alkalmazunk azon feltevésünk igazolására, hogy az öregedési folyamatok gátlásában résztvevő molekulákat kódoló gének kulcsszerepet játszanak azokban a már azonosított idegsejt és hálózat szintű változásokban, amelyek mutatják a memória károsodását a viselkedési mintázatok szintjén. Megvizsgáljuk, hogy lehet-e befolyásolni az öregedés-gátló molekulák expresszióját génmanipulációval, amelyek megváltoztatják a gének aktiválásában részt vevő, vagy ezek által aktivált, jelátviteli útvonalak működését. A kutatások elősegítik a molekuláris, celluláris és rendszer szintű változások megértését, amelyek a természetes öregedéssel összefüggő memóriavesztéshez vezetnek. Mindezek rávilágítanak azokra a mechanizmusokra, amelyek a patológiás hanyatlás alapját is képezik és új klinikai kezelési lehetőségeket adnak.

OTKA- Karakterisztikus Kárpát- medencei halfajok filogenetikai és evolúció- ökológiai vizsgálata tradicionális és alternatív módszerekkel

HU OTKA (FK 140902, 2020 - 2023, Futó projekt)
A projekt vezetője
Takács Péter
A projektet vezető intézmény
BLKI

A Kárpát-medence vízi élővilága rendkívül változatosnak mondható, ugyanakkor korántsem tekinthető minden részletében ismertnek. A terület vízrendszerében számos olyan sokáig általános európai elterjedésűnek gondolt halfaj él melyek taxonómiai hovatartozása nem kellően tisztázott. Egyebek között például feltételezhető, hogy a mindenki által ismert, nagyra növő, pettyezett testű csuka faj mellett, egy kisebb, csíkozott testű csuka „faj” is előfordul vizeinkben. De ennek tisztázására mindenképpen célzott morfológiai és genetikai vizsgálatok szükségesek. Kutatásaink eredményei segíteni fogják a terület vízi biodiverzitásának jobb megismerését, illetve a vizsgált fajok hosszú távú megőrzéshez szükséges kezelési tervek kidolgozását.

A kárpáti biodiverzitást feltáró vizsgálatok mellett szeretnénk tesztelni bizonyos eddig más téren használt módszerek (képi testalak elemző eljárások és egy tömegspektrometriai módszer) állományok, fajok azonosítására, illetve filogenetikai és taxonómiai célú, valamint nemesítési eljárások során való felhasználásának lehetőségét is. Ha az említett módszerek megfelelően érzékenynek bizonyulnak, akkor az eddig általánosan és egyedüliként használt genetikai módszereknél könnyebben használható, gyorsabban és olcsóbban kivitelezhető módszerekkel gazdagodhat a fent említett tudományterületek eszköztára.

OTKA- A makrofita térbeli és időbeli változékonyságának megértése

HU NKFI (K135832, 2020 - 2024, Futó projekt)
A projekt vezetője
Tóth Viktor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Tóth Viktor, PhD, tudományos főmunkatárs

A vizes élőhelyek földrajzi elhelyezkedéstől és antropogén zavarástól függetlenül a világ egyik legtermékenyebb és legnagyobb változatossággal rendelkező övezetei. Vagy is a makrofiták betekintést nyújthatnak a növények funkcionális alkalmazkodás potenciáljába, hiszen ezek a kozmopolita fajok képesek alkalmazkodni az optimális környezeti tartományuktól eltérő feltételekhez is. A makrofiták egyidejűleg képesek integrálni számos ökoszisztéma és környezeti tényező hatásait és változásait. Ezeken a vizes élőhelyeken egyes környezeti komponensek térbeli és időbeli variabilitása törvényszerű (vízborítottság és fénykioltás térbeli, fény/naphossz/hőmérséklet időbeli eloszlása), míg más tényezők (tápanyagtartalom, mikroklimatikus viszonyok) sztochasztikusan oszlanak el, ami eredményezi az élőhely és az ott található fajok változatosságát. Ennek ellenére a vízi ökoszisztémák vizsgálata során gyakran elhanyagolják a makrofiták in situ változatosságának a vizsgálatát, így a problémáról csak nagyon kevés információval rendelkezünk. A javasolt kutatási téma a makrofiták növekedési formája (vízen lebegő és emergens), és az állományok degradáltsági szintje (ép és pusztuló) mentén vizsgálja a fotoélettani és fenológiai változatosságukat. Célunk annak a megértése, hogy az eltérő eloszlási mintázattal rendelkező környezeti tényezők hogyan befolyásolják a makrofita állományok variabilitásának térbeli és időbeli alakulását. Célunk továbbá annak megismerése, hogy az élettanilag és fenológiailag diverz makrovegetáció hogyan befolyásolja a vizes élőhelyek és a tavak partmenti övezeteinek fennmaradását.

OTKA- Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával

HU NKFI (ANN OTKA 135082, 2020 - 2024, Futó projekt)
A projekt vezetője
Erős Tibor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával

OTKA- Emberi zavarások hatása az édesvízi biodiverzitásra

HU NKFI (K140352, 2019 - , Futó projekt)
A projekt vezetője
Schmera Dénes
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Schmera Dénes, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Résztvevő kutatók

0

Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Specziár András, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Szivák Ildikó, PhD, tudományos munkatárs
Válogatott publikációk

2019

Gál B, Szivák I, Heino J, Schmera D (2019):
Ecological Indicators 104: pp. 357-364.

OTKA- A rövid- és hosszútávú fényakklimáció közötti szakadék áthidalása NKFIH K_18_128950

HU NKFI (NKFIH K_18_128950, 2018 - 2022, Futó projekt)
A projekt vezetője
Bernát Gábor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Bernát Gábor, PhD, tudományos főmunkatárs
Résztvevő kutatók

0

Somogyi Boglárka, PhD, tudományos főmunkatárs

Hazai tavainkban élő fotoszintetizáló mikroorganizmusok rövid- és hosszútávú fényakklimációjának vizsgálata

NAP- Kémiai környezeti faktorok által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben

HU Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (NKP_17, 2017 - 2021, Befejezett projekt)
A projekt vezetője
Freund Tamás
A projektet vezető intézmény
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Témafelelős
Pirger Zsolt, PhD, tudományos főmunkatárs
Résztvevő kutatók

0

Kiss Tibor, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Svigruha Réka, PhD, tudományos munkatárs

Kémiai környezeti faktorok (hormonok, gyógyszermaradványok, peszticidek) által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben - Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatás

Széchenyi 2020- Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért

HU egyéb (GINOP - 2.3.2 - 15 - 2016 - 00019, 2016 - 2020, Befejezett projekt)
A projekt vezetője
Báldi András
A projektet vezető intézmény
Ökológiai Kutatóközpont

Az Ökológiai Kutatóközpont "Ökoszisztéma GINOP" projektje, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Szécheny 2020 és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg 2016-2020 között.

Projekt azonosító: GINOP–2.3.2–15–2016–00019

A támogatás összege: 852 391 934 forint.

A támogatás mértéke: 100%.

Futamidő: 2016.09.01 - 2020.11.29.

Vezető kutató: Báldi András

Résztvevők száma: 48

 

Széchenyi 2020- A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel

HU egyéb (GINOP-2.3.2-15-2016-00004, 2016 - 2021, Befejezett projekt)
A projektet vezető intézmény
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Projekt rövid címe: A balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása

A projekt azonosítószáma: GINOP-2.3.2-15-2016-00004

A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Széchenyi 2020 és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.

A kedvezményezett (konzorcium vezető) neve: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

A pályázat megvalósításában konzorciumi partnerként részt vettek: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (korábban: MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet); Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

A szerződött támogatás összege: 1.465.702.692 Ft

A támogatás mértéke: 100%

Futamidő: 2016.09.01.- 2021.09.07.

A projekt tartalmának bemutatása: A projekt célja a balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása, a halfauna rekonstrukciója, és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálata, alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel.

Rendezvények, konferenciák

Second Symposium on Invertebrate Neuroscience

August, 2023

The Symposium will be devoted to the following main topics: adaptive mechanisms, circuits and behaviours, learning and memory, cognitive aging, evolution and development, neuromorphology, visual and chemical sensation. The scientific program will consist of oral communications and poster sessions, and it will also include three or four key-lectures.