Kutatócsoportok
Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport

A csoport fő profilja a halak sokféleségének és közösségszerveződésének tanulmányozása édesvizekben.
Elsődleges modell rendszerünk a Duna és a Balaton vízgyűjtője, amelyet számos emberi hatás ér. Célunk, hogy megismerjük a környezeti tényezőknek a fajok populációdinamikáját és az együttesek szerveződését befolyásoló hatásait és gyakorlati javaslatokkal szolgáljunk az emberi hatások mérséklésére. Kiemelten fontos kutatási terület a halak élőhely-használatának, egyedfejlődést kísérő táplálékváltásainak és anyagforgalmi kapcsolatrendszerének megismerése, a növekedést, túlélést és táplálkozási feltételeket meghatározó tényezők vizsgálata a Balatonban. A balatoni befolyókon végzett felméréseink fő célja az idegen-honos inváziós fajok elterjedésének és hatásainak feltárása. Vizsgáljuk a halállomány dinamikáját a Duna folyamban és árterén.
Emellett, országszerte végzünk kutatásokat a halegyüttesek biológiai sokféleségét jellemző regionális léptékű mintázatok megismerésére, környezet és természetvédelmi célú értékelő rendszerek fejlesztéséhez és az emberi hatások feltárására.

Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport
A kutatócsoport vizsgálja a külső és belső tápanyagterhelés hatását a trofikus állapotra és az anyagciklusokra, különös tekintettel az elsődleges termelési és a lebontó szintekre a felszíni állóvizekben. Vizsgálja a baktériumok és algák produkcióját, a fitoplankton elsődleges termelésének fény- és tápelem limitációját, valamint távérzékelési módszerek segítségével a tavak trofitását és ökológiai vízminőségi állapotát. A csoport vizsgálja a fitoplankton elterjedését, diverzitását, ökofiziológiáját. A kutatócsoport biztosítja a balatoni fitoplankton tér-idő változásainak hosszú távú nyomon követését és működésének megismerését. A kutatócsoport fenntartja és folyamatosan bővíti, a Balatonból és más magyarországi felszíni vizekből izolált algatörzsek gyűjteményét (Algal Culture Tihany) ökofiziológiai, valamint referenciaként klasszikus és molekuláris taxonómiai vizsgálatok számára. A kutatócsoport vizsgálja az emerz és szubmerz makrofitonok elterjedését, produkcióját és ökofiziológiáját, amelyben fiziológiai, genetikai a távérzékelési módszereket egyaránt alkalmaznak. A kutatócsoport feladatának tekinti az extrém és különleges vizes élőhelyek (pl. szikes és sós tavak) általános limnológiai felfedező kutatásait eurázsiai léptékben. E kutatások kiterjednek a vonuló vízimadarak trofikus kapcsolataira, szerepükre a vízi anyagforgalomban és energiaáramlásban. A kutatócsoport hazai és nemzetközi együttműködések keretében részt vesz olyan általános limnológiai adatokon alapuló elemzésekben is, amelyek az eurázsiai vizes élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásainak értékét hivatottak felbecsülni.
- IF: 2,051
Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport
A kutatócsoport a NAP2.0 támogatásával működő Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport és a korábbi, Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoport összeolvadásával alakult meg.
A kutatócsoport küldetése:
A Balatonban és vízgyűjtőjén detektálható antropogén szennyezések és azok komplex élettani és toxikológiai hatásvizsgálata vízi gerinctelen és alacsonyabb rendű gerinces szervezetekben "top-down" megközelítésben, modern multidiszciplináris módszerek alkalmazásával.
A kutatócsoport feladatai:
1) A felszíni vizeket (Balatont) ért komplex antropogén terhelés környezetkémiai jellemzése fókuszálva a gyógyszermaradványokra, rovarölőszerekre, elsőbbségi veszélyesanyagokra és a mikroműanyagokra. Ezzel kapcsolatosan feladatunk a vízi környezet alkotó elemeinek (víztest, üledék, zoo- és fitoplankton, zoo- és fitobentosz, makrofitonok, makroszkopikus gerinctelenek, halak) szerves kémiai jellemzése, különös tekintettel a szennyező források tér- és időbeli változásainak feltárására, adszorpciós viszonyainak nyomon követésére és az antropogén szennyezések minőségi és mennyiségi meghatározására.
2) Felszíni vizek, kiemelten a Balaton, környezetállapotának jellemzése és a szennyezők általános toxicitásának súlyozása toxicitási tesztek és környezeti kockázatbecslés alapján.
3) Vizsgáljuk a klímaváltozást kísérő hőmérsékleti szélsőségek és az antropogén stresszorok együttes hatását édesvízi ökoszisztémákban, fókuszálva, többek között, az ökoszisztémák táplálékhálózatában bioaktív anyagokkal (infokemikáliákkal) zajló kémiai kommunikációra is.
4) A reprezentatív élőlénycsoportokat alkotó zooplankton, ízeltlábúak, puhatestűek és halak általános kondíciójának és fejlődésének jellemzése, valamint a fő viselkedési mintázatok (táplálkozás, mozgás, légzés, szaporodás, tanulási folyamatok) részletes elemzése. Tanulmányozzuk a klímaváltozást kísérő abiotikus környezeti tényezők, mint a hőmérsékleti szélsőségek, sótartalom, pH, redox folyamatok, hosszú távú hatásait a fő élőlénycsoportok élettani funkcióira, valamint értékeljük a szervezetek alkalmazkodó (adaptációs) képességét a megváltozott környezeti körülmények során. Jellemezzük az adaptáció hátterében álló molekuláris folyamatokat.
5) Terepi mintagyűjtések során az antropogén szennyezők biológiai felvehetőségének elemzése az élőhelyet benépesítő reprezentatív gerinctelenekben és halakban, meghatározva a szennyezők bioakkumulációs képességét, felhalmozódásuk mértékét és jellemző körforgásukat az élőhely trofikus hálózatában. Kontrolált laboratóriumi vizsgálatokban, tenyészetből származó tesztállatokon elemezzük a gyakoribb és jellemzőbb antropogén szennyezők bioakkumulációjának kinetikáját a klímaváltozást kísérő természetes környezeti tényezők változásának függvényében, elősegítve a jövőbeni komplex környezeti stressz várható hatásainak becslését.
6) Antropogén eredetű szennyezők vízi élőlényekre gyakorolt zavaró (diszruptív) hatásainak kutatása és értékelése. Terepvizsgálatok keretében elemezzük a vizes élőhelyet ért antropogén szennyezés hatásait vízi gerinctelen- és hal indikátor szervezetek általános kondíciójára, szaporodási képességére, valamint sejt és molekuláris szintű változásaira. Populáció szinten a szennyezettebb (pl. kikötők, strandok, tisztított szennyvízbefolyók környéke) és védettebb (pl. természetvédelmi öblök) területekről begyűjtött egyedek kondíció indexeinek összehasonlításával kapunk információt. Kontrolált laboratóriumi elrendezésben, egyed, szövet, sejt és molekuláris szinteken, multidiszciplináris (fiziológiai, szövettani, biokémiai, molekuláris, genetikai) módszereket alkalmazva vizsgáljuk tenyészetből származó reprezentatív vízi modellszervezeteken a szennyezések fő (ideg)élettani funkciókra (táplálkozás, mozgás, légzés, fejlődés, szaporodás, tanulás) kifejtett hatását. Sejtszinten, feltérképezzük a toxicitás hatásmechanizmusát az oxidatív stressz és biotranszformációs rendszerekre, valamint idegélettani hatásokat vizsgálunk azonosított sejteken és egyszerű neurális hálózatokban a környezeti szempontból releváns komplex szennyezőanyag keverékek expozíciója során, míg molekuláris szinteken ismert stressz markerek (pl. GnRH/CRZ, CREB, DJ-1, p38alpha, JNK1, stb.) vizsgálatát célozzuk meg. A molekuláris szintű változások megfigyelése után a stressz markereket mRNS szinten is vizsgáljuk.
7) Megbízható expozíció- és hatás biomarker alapú vizes élőhely monitoring stratégia kidolgozása, amellyel költséghatékony és környezetkímélő módon tudjuk meghatározni az adott vizes élőhelyet benépesítő szervezetek általános kondíció állapotát, egyben súlyozni tudjuk a környezetet ért természetes- és antropogén forrásokból eredő komplex stressz hatások jelentőségét a vízi élőlényközösségre.
Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport
1. Inváziós kagylófajok ökológiai szerepének vizsgálata a Balatonban
Kutatásaink fókuszában az idegenhonos dreissena kagylófajok populációdinamikája és ökológiai szerepének feltárása áll. Vizsgáljuk az állatok kitelepedését, táplálékpreferenciáját, metabolizmusát kísérletes módszerekkel, természetes élőhelyről gyűjtött, kihelyezett és akváriumban tartott állatok esetében. Kutatásaink általános célja dreissennák balatoni táplálékláncban betöltött szerepének vizsgálata.
2. Az emberi zavarások hatása az édesvízi biodiverzitásra
A csoport fontos kutatási területe az emberi zavarás édesvízi biodiverzitásra gyakorolt hatásának vizsgálata. Kutatásaink során arra keressük a választ, hogy a diverzitás egyes aspektusai (taxonómiai, funkcionális, illetve filogenetikus diverzitás) és komponensei (alfa illetve béta diverzitás) hogyan reagálnak az olyan emberi zavarásokra, mint amilyen az urbanizáció, a szennyezés, az élőhelyleromlás, idegenhonos fajok megjelenése vagy a klímaváltozás.
3. Numerikus ökológia
A közösségi ökológiai módszertanával is foglalkozunk. Olyan módszereket fejlesztünk, melyek (1) alkalmasak közösségi szintű ökológiai jelenségek (pl. béta diverzitás vagy egymásbaágyazottság) mérésére, illetve (2) a funkcionális diverzitás kifejezésére.
Zooplankton és Interakció Ökológiai Kutatócsoport
A kutatócsoport általános feladata a balatoni zooplankton és a bevonatlakó élővilág monitorozása a tó standard nyíltvízi és litorális mintavételi pontjain. Ez a tevékenység a gerinctelenek ökológiai szerepét sok évtizeddel visszamenőleg bemutató adatbázis folyamatosságát és bővülését hivatott biztosítani. Ez az adatbázis, amely a zooplankton tekintetében az 1930-as évekig nyúlik vissza, a meteorológiai, a tóvíz fizikai és kémiai paraméterei, valamint a fitoplankton hosszú távú változásai tükrében lehetővé teszik az antropogén eutrofizáció, a vízszint ingadozás és az esetleges klímaváltozás hatásának tanulmányozását a planktonikus és bentikus anyagforgalomra. Különböző kutatási pályázatok keretében vizsgálják a fitoplankton zooplankton és a makrogerinctelen szuszpendált lebegőanyag táplálkozási kapcsolat hatékonyságát és limitáló tényezőit a Balatonban.

Kutatók
Projektek
OTKA- Idegenhonos édesvízi halak inváziójának sikeressége és hatásuk az őshonos halegyüttesekre és halfajokra
Az élőhelyek degradációja mellett az idegenhonos fajok terjedése jelenti a legnagyobb veszélyt a Föld biodiverzitására. Kutatásunk célja, hogy pontosabban megismerjük az idegenhonos édesvízi halfajok inváziós sikerességét meghatározó tényezőket és az idegenhonos halfajok őshonos halakra kifejtett hatásait. Ennek érdekében tanulmányozni fogjuk az idegenhonos halfajok szerepét az őshonos halegyüttesek szerkezetének hosszú távú változásaiban a Balaton vízgyűjtő területén. Emellett pedig vizsgálni fogjuk két inváziós halfaj, a fekete törpeharcsa és az amurgéb inváziós sikerességét és terjedésük negatív hatásait. A fekete törpeharcsával kapcsolatban feltárjuk a faj élőhelyhasználatát és táplálékának összetételét a Balatonban. Az amurgéb esetében egy átfogó tanulmányt fogunk készíteni, melyben összefoglaljuk a faj ökológiájáról ez idáig született tudásanyagot. Emellett hosszú távú adatsorok és akváriumi kísérletek segítségével fogjuk vizsgálni az amurgéb és a fokozottan védett, veszélyeztetett lápi póc közötti interakciókat. Kutatásaink alapvető kérdések megválaszolásához járulhatnak hozzá az idegenhonos halfajok inváziós sikerességét és negatív hatásait illetően. Ezen felül eredményeink hasznosíthatók lesznek mind a természetvédelemben, mind pedig a rekreációs (elsősorban horgászat) ágazatban.
OTKA- Az öregedés során bekövetkező változások celluláris és molekuláris mechanizmusai az asszociatív memóriát kódoló neurális hálózatban
Az élethossz folyamatosan nő, ugyanakkor az tapasztalható, hogy az öregedés során a memória megkopik. Noha mindez jelentősen befolyásolja a későbbi életminőséget, a normál öregedési folyamatok vizsgálata kevesebb figyelmet kapott, mint a neurodegeneratív kutatások. Ezért a pályázatban vizsgáljuk az öregedési változásokat a tanulás és a hosszú távú memória jól ismert puhatestű modelljén. Törekszünk megérteni az agy normál biológiai öregedésének molekuláris mechanizmusait a génexpresszió korfüggő változásainak, valamint az erősen konzervált jelátviteli útvonalakban bekövetkező átalakulásoknak az azonosításával, amelyek megvilágítják az életkor függő memóriakárosodást. Viselkedési, elektrofiziológiai és molekuláris megközelítéseket alkalmazunk azon feltevésünk igazolására, hogy az öregedési folyamatok gátlásában résztvevő molekulákat kódoló gének kulcsszerepet játszanak azokban a már azonosított idegsejt és hálózat szintű változásokban, amelyek mutatják a memória károsodását a viselkedési mintázatok szintjén. Megvizsgáljuk, hogy lehet-e befolyásolni az öregedés-gátló molekulák expresszióját génmanipulációval, amelyek megváltoztatják a gének aktiválásában részt vevő, vagy ezek által aktivált, jelátviteli útvonalak működését. A kutatások elősegítik a molekuláris, celluláris és rendszer szintű változások megértését, amelyek a természetes öregedéssel összefüggő memóriavesztéshez vezetnek. Mindezek rávilágítanak azokra a mechanizmusokra, amelyek a patológiás hanyatlás alapját is képezik és új klinikai kezelési lehetőségeket adnak.
OTKA- Karakterisztikus Kárpát- medencei halfajok filogenetikai és evolúció- ökológiai vizsgálata tradicionális és alternatív módszerekkel
A Kárpát-medence vízi élővilága rendkívül változatosnak mondható, ugyanakkor korántsem tekinthető minden részletében ismertnek. A terület vízrendszerében számos olyan sokáig általános európai elterjedésűnek gondolt halfaj él melyek taxonómiai hovatartozása nem kellően tisztázott. Egyebek között például feltételezhető, hogy a mindenki által ismert, nagyra növő, pettyezett testű csuka faj mellett, egy kisebb, csíkozott testű csuka „faj” is előfordul vizeinkben. De ennek tisztázására mindenképpen célzott morfológiai és genetikai vizsgálatok szükségesek. Kutatásaink eredményei segíteni fogják a terület vízi biodiverzitásának jobb megismerését, illetve a vizsgált fajok hosszú távú megőrzéshez szükséges kezelési tervek kidolgozását.
A kárpáti biodiverzitást feltáró vizsgálatok mellett szeretnénk tesztelni bizonyos eddig más téren használt módszerek (képi testalak elemző eljárások és egy tömegspektrometriai módszer) állományok, fajok azonosítására, illetve filogenetikai és taxonómiai célú, valamint nemesítési eljárások során való felhasználásának lehetőségét is. Ha az említett módszerek megfelelően érzékenynek bizonyulnak, akkor az eddig általánosan és egyedüliként használt genetikai módszereknél könnyebben használható, gyorsabban és olcsóbban kivitelezhető módszerekkel gazdagodhat a fent említett tudományterületek eszköztára.
OTKA- A makrofita térbeli és időbeli változékonyságának megértése
A vizes élőhelyek földrajzi elhelyezkedéstől és antropogén zavarástól függetlenül a világ egyik legtermékenyebb és legnagyobb változatossággal rendelkező övezetei. Vagy is a makrofiták betekintést nyújthatnak a növények funkcionális alkalmazkodás potenciáljába, hiszen ezek a kozmopolita fajok képesek alkalmazkodni az optimális környezeti tartományuktól eltérő feltételekhez is. A makrofiták egyidejűleg képesek integrálni számos ökoszisztéma és környezeti tényező hatásait és változásait. Ezeken a vizes élőhelyeken egyes környezeti komponensek térbeli és időbeli variabilitása törvényszerű (vízborítottság és fénykioltás térbeli, fény/naphossz/hőmérséklet időbeli eloszlása), míg más tényezők (tápanyagtartalom, mikroklimatikus viszonyok) sztochasztikusan oszlanak el, ami eredményezi az élőhely és az ott található fajok változatosságát. Ennek ellenére a vízi ökoszisztémák vizsgálata során gyakran elhanyagolják a makrofiták in situ változatosságának a vizsgálatát, így a problémáról csak nagyon kevés információval rendelkezünk. A javasolt kutatási téma a makrofiták növekedési formája (vízen lebegő és emergens), és az állományok degradáltsági szintje (ép és pusztuló) mentén vizsgálja a fotoélettani és fenológiai változatosságukat. Célunk annak a megértése, hogy az eltérő eloszlási mintázattal rendelkező környezeti tényezők hogyan befolyásolják a makrofita állományok variabilitásának térbeli és időbeli alakulását. Célunk továbbá annak megismerése, hogy az élettanilag és fenológiailag diverz makrovegetáció hogyan befolyásolja a vizes élőhelyek és a tavak partmenti övezeteinek fennmaradását.
OTKA- Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával
Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával
OTKA- Emberi zavarások hatása az édesvízi biodiverzitásra
KEHOP- VKI monitoring kutatási – módszerfejlesztő – adatgyűjtő program kialakítására
OTKA- A rövid- és hosszútávú fényakklimáció közötti szakadék áthidalása NKFIH K_18_128950
Hazai tavainkban élő fotoszintetizáló mikroorganizmusok rövid- és hosszútávú fényakklimációjának vizsgálata
NAP- Kémiai környezeti faktorok által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben
Kémiai környezeti faktorok (hormonok, gyógyszermaradványok, peszticidek) által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben - Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatás
Széchenyi 2020- Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért
Az Ökológiai Kutatóközpont "Ökoszisztéma GINOP" projektje, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Szécheny 2020 és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg 2016-2020 között.
Projekt azonosító: GINOP–2.3.2–15–2016–00019
A támogatás összege: 852 391 934 forint.
A támogatás mértéke: 100%.
Futamidő: 2016.09.01 - 2020.11.29.
Vezető kutató: Báldi András
Résztvevők száma: 48
Széchenyi 2020- A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel
Projekt rövid címe: A balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása
A projekt azonosítószáma: GINOP-2.3.2-15-2016-00004
A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Széchenyi 2020 és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.
A kedvezményezett (konzorcium vezető) neve: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
A pályázat megvalósításában konzorciumi partnerként részt vettek: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (korábban: MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet); Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
A szerződött támogatás összege: 1.465.702.692 Ft
A támogatás mértéke: 100%
Futamidő: 2016.09.01.- 2021.09.07.
A projekt tartalmának bemutatása: A projekt célja a balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása, a halfauna rekonstrukciója, és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálata, alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel.
Széchenyi 2020- Az evolúció fényében: elvek és megoldások
GINOP - 2.3.2 - 15 - 2016 - 00057
DigiRec
Saját fejlesztésű fénytörés alapú optikai rögzítő rendszer farmakológiai vizsgálatokhoz
Mind az idegtudományban, mind az ökotoxikológiában nagy szükség van a különböző kémiai anyagok (pl. emberi eredetű gyógyszermaradványok, rovarölő szerek, ingerületátvivő anyagok és modulátorok) hatásainak vizsgálatára különböző biológiai szinteken. A kontraktilis (összehúzódásra képes) szöveti preparátumok kiváló vizsgálati tárgyát képezik az in vitro farmakológiai ísérleteknek. Az ilyen vizsgálatok azonban klasszikusan erő-feszültség (vagy nyomás-feszültség) jelátalakító (transzducer) használatával történő megközelítést alkalmaznak.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportja az angol University of Sussex munkatársaival közösen kifejlesztett egy gyors, könnyen megvalósítható, olcsó, digitalis, “nem invazív” és reprodukálható in vitro farmakológiai módszert, amely fénytörés alapú optikai digitalizáló megközelítésen és izolált szív preparátumokon alapszik. Az új és egyedi rögzítő rendszernek a DigiRec nevű saját, Linux operációs rendszeren működő Java alkalmazása van, amelyet Barta Tamás (bartatamas@gmail.com) programozó matematikus fejlesztett. Az optikai rögzítő rendszer tesztelését és validálását a széles körben használt gerinctelen modellállat, a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) izolált szív preparátumainak felhasználásával végezték a kutatók. A fejlesztett rendszer szemlélteti a technológia fejlődését az erő-feszültség transzducer alapú rendszerektől elmozdulva és megfelelő eszközt biztosíthat az ökotoxikológiában, vagy akár az idegtudományban - nem csak a nagy mocsári csigával, hanem a magasabb rendű szervezetekkel foglalkozó kutatásokban is.
A témával foglalkozó cikk itt található.
Rendezvények, konferenciák
XVI. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia

A konferencia története során másodszor, 2007 után újra a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet ad otthont a rendezvénynek Tihanyban. A MaViGe kutatási konferenciasorozat célja, hogy összefogja a különböző intézményekben (egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, múzeumok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és felügyelőségek, nemzeti parkok) folyó makroszkopikus vízi gerinctelen szervezetekre irányuló kutatásokat, lehetőséget biztosítson a kutatók közötti információcserére, a kommunikáció elősegítésére, az aktuális eredmények bemutatására. A konferencia a hagyományokhoz híven nem csak a hazai, hanem a határainkon túli magyar kutatókat is üdvözli a résztvevők körében.
A konferencia időpontja, helyszíne és a regisztráció
A konferencia időpontja: 2023. április 13-14.
A konferencia helyszíne a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (8237 Tihany Klebelsberg Kuno u. 3.).
A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezés kizárólag elektronikus úton az alábbi jelentkezi űrlap kitöltésével 2023. március 29-ig lehetséges.
Ha a jelentkezéssel vagy az összefoglalóval kapcsolatban bármi módosítási igényük van, azt kérjük a szivak.ildiko@blki.hu email címre jelezzék.
A szakmai program és prezentációk
A konferencián a makroszkopikus vízi gerinctelen kutatások minden ágából (taxonómia, faunisztika, biodiverzitás, ökológia, populációbiológia, vízminőségmonitoring, stb.) várunk aktuális kutatási anyagokat. A bemutatható prezentációk száma résztvevőnként nem korlátozott, de a szervezőbizottság az esetleges torlódások elkerülése végett fenntartja a jogot a bemutatásra kerülő anyagok absztrakt alapján történő elfogadására vagy elutasítására, illetve a prezentáció formájának (előadás vagy kis előadás) megváltoztatására. A konferenciára bejelentett anyagok bemutatása előadás (várhatóan 15 perc + 5 perc vita) és kis előadás (várhatóan 5 perc + 2 perc vita) szekciók keretein belül történik. A kis előadás keretei a lehetőséget teremtenek arra is, hogy az előadó bemutassa és véleményeztesse a hallgatósággal jelenleg induló vagy tervezett kutatási témáját és főbb kérdéseit, vagy akár az elővizsgálatainak az eredményét. A konferenciát jelenléti formában kívánjuk megrendezni. Az előadások és a kis előadások megtartásához notebook (MS PowerPoint) + projektor áll rendelkezésre (az ettől eltérő igényeket kérjük jelezzék az emailben).
Csütörtök estére vitaestet tervezünk, amelyhez két lehetséges témából válaszhatnak a résztvevők: A) Citizen Science projektek és alkalmazások lehetőségei a vizes tudományokban, kutatásokban; B) A faunisztikai/kutatási adatok közlésének és hasznosulásának reneszánsza, a szélesebb közösség és tudomány számára is látható és felhasználható modern formája. A téma választásukat a regisztrációs Űrlapokon adhatják meg.
A részletes program itt olvasható.
Elektronikus absztrakt füzet
Tartalmazza a programot, a konferencián bemutatott előadások és a kiállított poszterek összefoglalóit. Csak azok az összefoglalók kerülnek a kötetbe, amelyek a határidőig beérkeznek! Az absztraktok beérkezési ideje, megegyezik a jelentkezés határidejével: 2023. március 29.
Az absztrakt szerkezete: a prezentáció címe (enter), az előadó(k) neve (enter), az előadó(k) munkahelye, címe (enter), absztrakt szövege. Az absztrakt szövegét magyar nyelven, folyamatosan írva mindenféle formázás és bekezdések nélkül kérjük, maximális terjedelme 250 szó. Hivatkozások és ábrák ne szerepeljenek a kivonatban! Az absztrakt teljes tartalmát a jelentkezési űrlap megfelelő részére kell bemásolni.
Szállás
Kérjük a szállásfoglalást a konferencia résztvevői önállóan intézzék. A konferencia időtartalma alatt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Vendégháza teljes kapacitással rendelkezésre áll a résztvevők fogadására, melyet a vendeghaz@blki.hu e-mail címen, a +36-87-448-244 /112 vagy +36-30-374-6786 telefonszámokon érnek el. A BLKI a konferencia résztvevői számára a következő kedvezményes árakat biztosítja:
Szállás egy éjszakára a BLKI Vendégházban: 7890 Ft/fő (bruttó ár)
A szállásárak az idegenforgalmi adót nem tartalmazzák, amely 595 Ft/fő/éj (18 éves kor felett), amit külön a helyszínen érkezéskor tudnak fizetni készpénzben vagy bankkártyával. Ezek alapján kérjük a résztvevőket, hogy szállásfoglaláskor jelezzék a Vendégház felé, hogy a MaViGe konferenciára érkeznek és kit javasolnak szobatársnak.
Étkezések és esti program
A rendezvényen van lehetőség ebédet (leves+főétel) és vacsorát (kiadósabb főétel) rendelni, amit a jelentkezési lapon lehet igényelni. Az étkezések díja 2500 Ft (bruttó ár) alkalmanként. Minden étkezésnél kétféle menüből lehet választani, az A menü: húsos menü és gluténmentes, a B menü vegetariánus és nem gluténmentes. Az ételek nem gluténmentes konyhában készülnek. Az ételek nem gluténmentes konyhában készülnek. Az ételeket a Vendégház étkezőjében tudjuk elfogyasztani, ehhez tányért, evőeszközt és poharat tudunk biztosítani (de hozni is lehet). Az étkezés díját egyénileg kell rendezni (készpénzben, bankkártyával vagy SZÉP kártyával) a vendégház recepciójánál, ahol erről tudnak számlát adni. A jelentkezési határidő után az étkezéseket nem lehet lemondani, azok árát mindenképpen meg kell téríteni. Az étkezőt este a baráti beszélgetésekhez is igénybe tudjuk venni, ehhez inni- és rágcsálnivalót érdemes hozni.
Szeretettel várjuk a jelentkezőket a rendezvényre!
Üdvözlettel, a szervezők:
Szivák Ildikó és Schmera Dénes (BLKI, Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport)
Csabai Zoltán (PTE TTK Hidrobiológia Tanszék)

Second Symposium on Invertebrate Neuroscience
The Symposium will be devoted to the following main topics: adaptive mechanisms, circuits and behaviours, learning and memory, cognitive aging, evolution and development, neuromorphology, visual and chemical sensation. The scientific program will consist of oral communications and poster sessions, and it will also include three or four key-lectures.