Híreink

kosárkagyló héján dreissena faj

A toruni Nicolaus Copernicus Egyetemről négy lengyel kutatót láttunk vendégül egy hónapra intézetünkben, akikkel folytattuk a korábban megkezdett közös kutatásokat. Vizsgáltuk, hogyan befolyásolja a

telelő kormoránok

Ember-természet konfliktusok Magyarországon címmel szervezett izgalmas eseményt a HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja és az MTA VEAB Környezet- és Földtudományi Szakbizottsága. A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában tekintették át a téma egy-egy szeletét.

mezokozmosz

A Pannon Egyetemmel közös kísérletünkben különböző klímaváltozási forgatókönyvek szerint kísérletben vizsgáltuk a fitobentosz algarendszer szerkezetét és működését a mezokozmosz-rendszerben. A klímaváltozás élőlényközösségre gyakorolt hatását faj- és tulajdonságalapú megközelítéssel is vizsgáltuk.

pediastrum duplex

Kovács Attila és Somogyi Boglárka összefoglalója

aranysakál család

A fejlett társas magatartású kutyafélék - amilyen például a szürke farkas is - jellemzően monogám párkötelékben élnek. Közéjük tartozik az aranysakál, vagy régies nevén nádifarkas, toportyán. Az aranysakál szaporodása szigorúan időszakhoz kötött, nálunk január-márciusra esik.

gomba és vízcsepp mikroszkópos képe

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben az elmúlt néhány évben számos laboratórium megújult. Az egyik legnagyobb volumenű fejlesztés egy modern molekuláris biológiai és mikrobiológiai laboratórium kialakítása volt, amelyet „A Balaton parti zónájának limnológiai kutatása” c.