Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Pirger Zsolt, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai
0
Ács András, PhD, tudományos főmunkatárs
Elekes Károly, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Felpécziné Farkas Anna, PhD, tudományos főmunkatárs
Fodor István, PhD, tudományos munkatárs
Győri János, PhD, tudományos főmunkatárs
Kemenes Ildikó, DSc, tudományos tanácsadó
Kiss Tibor, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Molnár Éva, PhD, tudományos munkatárs
Molnár László, PhD, tudományos főmunkatárs
Riba Milán, PhD, tudományos munkatárs
Svigruha Réka, PhD, tudományos munkatárs
3
László Zita, asszisztens
1
Németh Zoltán, PhD hallgató (külsős)
Somogyvári Dávid, tudományos segédmunkatárs
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport a NAP2.0 támogatásával működő Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport és a korábbi, Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoport összeolvadásával alakult meg 2021 tavaszán.

A kutatócsoport küldetése: 
A Balatonban és vízgyűjtőjén detektálható természetes eredetű, valamint antropogén szennyezések komplex élettani és toxikológiai hatásvizsgálata vízi gerinctelen és alacsonyabb rendű gerinces szervezetekben "top-down" megközelítésben, modern multidiszciplináris módszerek alkalmazásával. Küldetésünk fontos része, hogy tudományos eredményeink gyakorlati vonatkozásait megismertessük a döntéshozókkal, a vízügyi hatóságokkal, a természetvédőkkel, valamint a nyilvánossággal egyaránt.

A kutatócsoport feladatai: 
1) A Balatont ért komplex természetes és antropogén terhelés jellemzése fókuszálva a cianotoxinokra, gyógyszermaradványokra, rovarölőszerekre, rágcsálóírtókra, UV-szűrő vegyületekre és a mikroműanyagokra. Ezzel kapcsolatosan feladatunk a vízi környezet alkotó elemeinek (víztest, üledék, zoo- és fitoplankton, zoo- és fitobentosz, makrofitonok, makroszkopikus gerinctelenek, halak) kémiai jellemzése, különös tekintettel a szennyező források tér- és időbeli változásainak feltárására, adszorpciós viszonyainak nyomon követésére és a szennyezések minőségi és mennyiségi meghatározására. 
2) Vizsgáljuk a klímaváltozást kísérő hőmérsékleti szélsőségek és az antropogén stresszorok együttes hatását édesvízi ökoszisztémákban. Tanulmányozzuk a klímaváltozást kísérő abiotikus környezeti tényezők, mint a hőmérsékleti szélsőségek, sótartalom, pH, redox folyamatok, hosszú távú hatásait a fő élőlénycsoportok (zooplankton, ízeltlábúak, puhatestűek, halak) élettani funkcióira, valamint értékeljük a szervezetek alkalmazkodó (adaptációs) képességét a megváltozott környezeti körülmények során. Jellemezzük az adaptáció hátterében álló molekuláris folyamatokat. 
3) Terepi vizsgálatok keretében elemezzük a vizes élőhelyet ért antropogén szennyezés hatásait vízi gerinctelen- és hal indikátor szervezetek általános kondíciójára, szaporodási képességére, valamint sejt és molekuláris szintű változásaira. Populáció szinten a szennyezetteb (pl. kikötők, strandok, tisztított szennyvízbefolyók környéke) és védetteb (pl. természetvédelmi öblök) területekről begyűjtött egyedek kondíció indexeinek összehasonlításával kapunk információt. 
4) Kontrolált laboratóriumi elrendezésben, egyed, szövet, sejt és molekuláris szinteken (top-down megközelítés), multidiszciplináris (fiziológiai, szövettani, biokémiai, molekuláris, genetikai) módszereket alkalmazva vizsgáljuk tenyészetből származó reprezentatív vízi modellszervezeteken az egyedi és komplex szennyezések (ideg)élettani funkciókra (táplálkozás, mozgás, légzés, fejlődés, szaporodás, tanulás) kifejtett hatását. Sejtszinten, feltérképezzük a toxicitás hatásmechanizmusát az oxidatív stressz és biotranszformációs rendszerekre, valamint idegélettani hatásokat vizsgálunk azonosított sejteken és egyszerű neurális hálózatokban a környezeti szempontból releváns komplex szennyezőanyag keverékek expozíciója során, míg molekuláris szinteken ismert stressz markerek (pl. GnRH/CRZ, CREB, DJ-1, p38alpha, JNK1, stb.) vizsgálatát célozzuk meg. A molekuláris szintű változások megfigyelése után a stressz markereket mRNS szinten is vizsgáljuk.
5) A környezetanalitikai felmérések, környezeti kockázatbecslés és a szennyezők általános toxicitásának súlyozása toxicitási tesztek alapján a Balaton környezetállapotának komplex felmérése és megbízható expozíció- és hatás biomarker alapú vizes élőhely monitoring stratégia kidolgozása. Ezzel költséghatékony és környezetkímélő módon tudjuk meghatározni az adott vizes élőhelyet benépesítő szervezetek általános kondíció állapotát, egyben súlyozni tudjuk a környezetet ért természetes- és antropogén forrásokból eredő komplex stressz hatások jelentőségét a vízi élőlényközösségre.

 

Csoportkép (2023)

Csoportkép (2023)

 

Terepen (2022)

Terepen_1 (2022, ELKH parti-sáv)

 

Terepen (2022)

Terepen_2 (2022, ELKH parti-sáv)

 

Terpen_3 (2022, ELKH parti-sáv)

 

Csoportmegbeszélés a COVID pandemia idelyén (2021)
 

Válogatott publikációk
2023
Réka Svigruha, Bence Prikler, Anna Farkas, András Ács, István Fodor, Kálmán Tapolczai, János Schmidt, Gábor Bordós, Judit Háhn, Péter Harkai, Edit Kaszab, Sándor Szoboszlay, Zsolt Pirger (2023):
Science of the Total Environment 883:163537 - IF: 9.8 [D1] 2023
2021
Molnar E, Fodor I, Svigruha R, Pirger Z (2021):
Ecotoxicology and Environmental Safety 216:112212 - IF: 7.129 [D1]
Pirger Z, Laszlo Z, Naskar S, Crossley M, O’Shea M, Benjamin PR, Kemenes G, Kemenes I (2021):
Current Biology 31(8):1754-1761.e3 - IF: 10.83 [D1]
Svigruha R, Fodor I, Gyori J, Schmidt J, Padisak J, Pirger Z (2021):
Science of the Total Environment 784:147113 - IF: 10.753 [D1]
2020
Fodor I, Hussein AA, Benjamin PR, Koene JM, Pirger Z (2020):
eLife, 9:e56962. - IF: 8.14 [D1]
Molnar E, Maasz G, Pirger Z (2020):
Environmental Science and Pollution Research - IF: 3,056 [Q2] (2019)
2019
Maasz G, Mayer M, Zrinyi Z, Molnar E, Kuzma M, Fodor I, Pirger Z*, Takacs P* (2019):
Science of the Total Environment, 677:545–555 - IF: 6.55 [D1]
2018
Vehovszky Á, Farkas A, Csikós V, Székács A, Mörtl, M, Győri J (2018):
AQUATIC TOXICOLOGY, Volume 205, December 2018, Pages 148-155 - IF: 3,884 [D1] (2017)
2017
Farkas A, Ács A, Vehovszky Á, Falfusynska H, Stoliar O, Specziár A, Győri J (2017):
SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT 599–600: pp. 760-770. - IF: 4,906 [D1] (2016)
2017
Maasz G, Zrinyi Z, Takacs P, Lovas S, Fodor I, Kiss T, Pirger Z (2017):
Ecotoxicology and Environmental Safety 139:9–17 - IF: 3.246 [D1] (2015)