A növényvédelemben alkalmazott vegyszereket a közvélemény a nemkívánatos környezetkárosító anyagok közé sorolja, aminek egyik oka egyes rovarölő szerek (pl. DDT, stb.) megítélése. Az 1990-es évektől olyan neonikotinoid hatóanyagú szerek kerültek forgalomba, melyeknek a gazdák szempontjából előnyös tulajdonságai miatt (szelektivitás, szagtalanság, jó vízoldékonyság) világszerte rendkívül népszerűvé váltak.
Az úttörő az imidakloprid volt az 1991-es kereskedelmi forgalomba hozatalával. Azonban a kutatások kimutatták, hogy a neonikotinoid hatóanyagú szerek komoly környezeti károkat képesek előidézni (Mörtl et al., 2020), bár kifejlesztésükkor még úgy gondolták, hogy csak a célzott kártevőkre fognak hatni szelektíven. A megnőtt környezeti terhelésük miatt kezdődtek azon vizsgálatok, melyek során a nem-célszervezetek érintettségét, valamint környezetben való megjelenésüket detektálták. Mivel még napjainkban is kevés adat áll rendelkezésre a nem célszervezetekre gyakorolt „mellék” hatásaikról, a BLKI kutatói a balatoni gerinctelen fajok neonikotinoid hatóanyagoknak való kitettségre adott válaszait is vizsgálták/vizsgálják (Vehovszky et al., 2015).
Az egyik legérzékenyebb tesztállatnak egy balatoni inváziós faj, a kétpúpos bolharák (D. villosus) bizonyult, a kísérletben biokémiai és viselkedési változásokat figyeltünk meg a neonikotinoid kezelések hatására. A kezelt állatokban az enzimatikus és motoros funkciók változásai jól mutatják a hatóanyag által kifejtett hatásokat. A kísérletben alkalmazott analitikailag tiszta formában a klotianidin neonikotinoid szignifikánsan csökkentette a kísérleti egyedek úszási aktivitását, ami a motoros funkciók gátlásának következménye, valamint az acetilkolin-észteráz enzimaktivitását is szignifikánsan blokkolta (Somogyvári et al., 2022). Lehetséges, hogy ez a jelenség az enzimatikus ingerületátviteli folyamatok gátlásának megjelenése. Kísérleteinkben fény derült arra is, hogy a klotianidin a környezetbe kijuttatott permetszerként a kémiailag tiszta formánál nagyságrendekkel kisebb koncentrációban is képes biokémiai változásokat előidézni. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a jelenleg forgalomban lévő peszticidek szelektivitása nem megfelelő. Az eredmények azt is igazolják, hogy az említett rovarölő szerek a természetes vizekbe bemosódva jelentősen befolyásolják a nem célzott vízi szervezetek életműködéseit.
