A kitridiomikózis betegség

A kitridiomikózis betegség kórokozói a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) és a Batrachochytrium salamandrivorans (Bsal) rajzóspórás gombafajok. A gombák a kétéltűek bőrében élnek és szaporodnak. Mivel a kétéltűek bőre fontos szerepet tölt be a légzésben, így, annak sérülése hamar a kétéltűek pusztulásához vezet. A betegség tünetei a bőr megvastagodása, az erős hámlás és a fekélyesedés. A két gombafaj az emberi tevékenységnek és természetes folyamatoknak köszönhetően terjedt szét a Távol-Keletről kiindulva világszerte. A Bd Európa nagyrészében és Magyarországon is megtalálható már, míg a Bsal kórokozót Európában eddig csak Hollandiában, Belgiumban és Németországban mutatták ki.

Bd magyarországi előfordulásai

1. ábra: Bd magyarországi előfordulásai. A piros háromszögek jelölik a Bd-pozitív minták helyét. Forrás: Vörös, J., Herczeg, D., Fülöp, A., Gál, T. J., Dán, Á., Harmos, K., & Bosch, J. (2018). Batrachochytrium dendrobatidis in Hungary: an overview of recent and historical occurrence. Acta Herpetol, 13, 125-140.

A kétéltűek számára nagy veszélyt jelentenek az Iridoviridae családba tartozó Ranavírusok is, populáció csökkentő hatásuk a kitrid gombákéhoz mérhető. A vírus a gazdasejtek DNS-ének, RNS-einek és fehérjéinek a szintézisét gátolja, amely súlyosabb esetben a szervezet pusztulásához vezet. Egy magyarországi természetes élőhelyeken végzett felmérés szerint a Ranavírusok már Magyarország egész területén jelen vannak és a dunai tarajosgőte populációk fertőzöttek a legnagyobb arányban.

Ranavírus

2. ábra: A Ranavírus magyarországi előfordulásai. A piros pöttyök jelölik a pozitív, míg a fekete pöttyök a negatív eseteket. A kördiagramok a pozitív minták arányát jelölik. Forrás: Vörös, J., Herczeg, D., Papp, T., Monsalve-Carcaño, C., & Bosch, J. (2020). First detection of Ranavirus infection in amphibians in Hungary. Herpetology Notes, 13, 213-217.