Összeszedtük a bójáinkat (már ahol sikerült)

Tavasszal műanyag palackból készült bójákat helyeztünk ki nádasokhoz, kikötőkbe, kőszórásokhoz, és ezekhez mesterséges aljzatokat (fa lapokat) rögzítettünk, hogy a rajtuk kialakuló algabevonatot tanulmányozzuk. Azt szeretnénk megnézni, hogy az emberi jelenlét hogyan befolyásolja az algabevonat mennyiségét és faji összetételét. A Balaton körül 48 helyszínen helyeztünk ki összesen 144 mesterséges aljzatot. A kikötőkön és a nádasokon belülről a legtöbb aljzatot be tudtunk gyűjteni, de a nádasok és a kikötők előtti területeken többször egyetlen aljzatot sem találtunk meg. Ennek oka lehetett a viharos időjárás is, de az a tény is szerepet játszhatott, hogy a fent említett helyszíneken erős emberi jelenlétet (elsősorban horgászatot) tapasztaltunk. Az aljzatok begyűjtése után a laboratóriumban lekapartuk a kialakult élőbevonatot, megmértük az algák biomasszájának jellemzésére alkalmazott a-klorofill tartalmat és elkezdtük a mikroszkópos vizsgálatokat. Ezzel párhuzamosan a vizet is vizsgáltuk (fizikai és kémiai paraméterek, tápanyagformák, stb.). Az már most látható, hogy a kikötők és a nádasok élőbevonata alapvetően különbözött egymástól, de a mérések többsége még folyamatban van. A vizeinkben, különböző felületeken növő bevonatot képző algák rendkívül fontos szerepet játszanak a vizek anyag- és energiaforgalmában. Ezen algaközösségek diverzitása jó bioindikátorai a környezeti változásoknak. Egészen más algaközösséget találunk egy erősen szennyezett, és egy jó állapotú vízben.