Színes csukavilág

Csukák genetikai vizsgálata

A horgászok jól tudják, hogy ahány csuka, annyi szín, mintázat, forma. De mi okozhatja a faj nagymértékű változatosságát?

A csuka nem csak ökológiai szempontból kiemelt jelentőségű ragadozó halfajunk, de gazdasági jelentősége is nagy, mivel Magyarországon is a horgászok legkedveltebb zsákmányai közé tartozik. Ennek ellenére a faj természetes vízi állományairól eléggé hiányosak az ismereteink. Ezidáig kevés információnk volt a Kárpát-medencei csuka állományok genetikai viszonyairól, pedig a környezeti hatások mellett ez tényező is oka lehet a tapasztalt nagymértékű változékonyságnak.

A csukát rendkívül változatos színezet és mintázat jellemzi, az ezüstöstől a sötétzöldig, a tigriscsíkostól az elszórtan pettyezettig számtalan megjelenési formája ismert. Emellett az egyes állományokon belül is jelentős méretbeli és növekedési különbségek figyelhetők meg. Ezt a nagyfokú változékonyságot általában a magyar vizek nagyfokú környezeti változékonyságával magyarázzák. Ugyanakkor megfelelő adatok hiányában nem állt rendelkezésre információ arról, hogy lehet-e szerepe a belső (genetikai) tényezőknek a tapasztalt változékonyság kialakításában.

 

A Kárpát-medencei csukák színezete és mintázata nagyon változatos (fotók: Takács Péter és internet)

A BLKI koordinálásával elvégzett vizsgálatok eredményei szerint a terület természetes vizeiben csak a genusz névadó faja, az Esox lucius fordul elő, ugyanakkor a faj mindhárom ismert kládját (genetikailag már többé-kevésbé elkülönült csoportját) sikerült kimutatni. Az egyes kládok elterjedési mintázata és genetikai diverzitása arra utal, hogy csak az egyik, a déli klád tekinthető őshonosnak, a másik kettő -az észak-európai és a cirkumpoláris klád- vélhetően emberi segítséggel, telepítések révén kerülhetett be a területre. Vizsgálataink eredményei rámutatnak arra, hogy a gazdaságilag hasznosított fajok állományainak génállománya jelentősen átalakulhat. Az egymástól már jóideje elkülönült kládok másodlagos kapcsolatba kerülésével (génállományaik visszakeveredésével) a faj evolúciója is új irányt vehet.

A genetikai vizsgálatok mellett bizonyos anatómiai jegyek elemzését is elvégeztük. Az eredmények arra utalnak, hogy a test mintázata inkább az egyed kortától (testméretétől) függ, mint a genetikai hovatartozástól. Ugyanakkor az eredményeink azt sejtetik, hogy az egyes kládokba tartozó azonos korú egyedek testmérete és/vagy növekedési üteme jelentősen eltérhet. Így az sem zárható ki, hogy a két nem őshonos klád terjedése, - a nagyobb testméretű egyedek szelektálásával és tenyésztésbe vonásával – emberi beavatkozás következménye. E feltételezésünk igazolására további vizsgálatok lesznek szükségesek.