Balatoni dévérkeszeg paraziták vizsgálata

Él, mint hal a vízben tartja a közmondás, utalva arra, hogy a halak élete gondatlan. Valójában azonban amellett, hogy a kis halat megeszi a nagy hal, a halak életét számtalan betegség is nehezíti. Ezek egy részét az egyszerű szemlélő, de még inkább a horgász gyakran észreveszi.

Ha csak a Balaton egyik leggyakoribb halfaját a dévérkeszeget nézzük, egy-egy május végi időszakban apró, vörös fekélyek megjelenését láthatjuk a pikkelyeken, s ezek közül nem kevés példány el is pusztul. Ha közelebbről megtekintjük a fekélyeket azokhoz mindig egy megnyúlt, átlátszó rákparazita tapad, ami a betegséget kiváltja (1. kép).

A Tracheliastes maculatus rákparazita nőstényei dévérkeszegen. Az áttetsző testű rákok nehezen észrevehetők, de a megtapadás helyén kialakuló apró, vagy nagyobb fekélyek vörös színükkel felhívják magukra a figyelmet.

1. kép: A Tracheliastes maculatus rákparazita nőstényei dévérkeszegen. Az áttetsző testű rákok nehezen észrevehetők, de a megtapadás helyén kialakuló apró, vagy nagyobb fekélyek vörös színükkel felhívják magukra a figyelmet.

A felületes vizsgáló meglepődik azon, hogy egyes dévérek farka milyen tarkállott. Pedig ez nem mástól van, mint az abban megtelepedett mételylárvák sokaságától.  

A halat bontó házi asszony elcsodálkozik a halak szívéhez tapadó fehéres gócok nagyságán és gyakoriságán. Pedig szegény dévér szívének egy vele egyenlő nagyságú parazitatömeget kell mozdítani minden egyes szívveréskor (2. kép).

 

Tetracotyle metacerkáriák tömege dévérkeszeg szívén.

Persze vannak a halaknak csak szakemberek által felismerhető parazitái, melyek gyakran csak laboratóriumi vizsgálattal fedezhetők fel. Az előzőket, és ez utóbbiakat is a BLKI és az ÁTKI kutatói együttműködésben rendszeresen vizsgálják. Feléjük a laikusok részéről a leggyakoribb kérdések, hogy ezek a fertőzések veszélyesek-e a halat fogyasztókra, vagy háziállataikra?

Megnyugtathatunk mindenkit, hogy a magyar táplálkozási szokások mellett a halfogyasztás semmiféle veszélyt nem rejteget, ugyanakkor ezek a kórokozók a halak elhullását okozhatják, és bizony a nyers halat fogyasztó házi kedvencek sem véletlenül soványodnak le, hanem a belüket sanyargató paraziták miatt.

Kutatásunk célja, a halak egészségét veszélyeztető betegségek megismerése, halelhullások megelőzése, a halak életét negatívan befolyásoló tényezők előrejelzése, a hal és környezete közötti kapcsolat hatásának megismerése az egyes betegségek kialakulásának viszonylatában.

A témacsoport jelenlegi fő kutatási területét két nyálkaspórás betegség kialakulásának és kórtani jelentőségének vizsgálata képezi. Az ÁTKI-ban a BLKI kutatóinak segítségével kísérletes munkánkban vizsgáljuk a dévér kopoltyúját fertőző Myxobolus fajok és egy uszonyokon megtelepedő Henneguya faj (3. kép) halon belüli és egy iszaplakó köztigazda csővájó féregben szaporodó fejlődési stádiumainak fejlődési dinamizmusát, és a fertőződés körülményeit.

Henneguya cutanea nyálkspórás parazita plazmódiumai balatoni dévérkeszeg uszonyain.

3. kép: Henneguya cutanea nyálkspórás parazita plazmódiumai balatoni dévérkeszeg uszonyain.

A balatoni dévérkeszeg paraziták vizsgálata egy kutatási együttműködés egyik altémája az ÁTKI Halkórtan és Parazitológia Témacsoportja és a BLKI Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportja között.

Székely Csaba, Molnár Kálmán, Czeglédi István

Fotók: Székely Csaba