Így hajthat hasznot egy inváziós kagyló (Kék bolygó műsor linkje)
Elnyert (MAHOP 2.1.1-2016-2017-00005) pályázatunkban a Balatonban mára meghonosodott invazív (Dreissena) kagylófajok (vándor- és kvaggakagyló) takarmányozásban való alkalmazhatóságát vizsgáltuk.
Az 1930-as és 2000 évek első felében a Balatonba behurcolt két faj világviszonylatban is a legagresszívabb inváziós fajok közé tartozik. Bár nem kívánatosak, de ha már bekerülnek és elszaporodnak egy víztestben, akkor nem sokat tehetünk ellenük. A vízben parányi méretű milliószám sodródó lárvájuk néhány héten belül kitelepszik és elborítja a szilárd felületeket, ahol átlagosan 20-25 ezer egyed él négyzetméterenként. Az elmúlt évtizedek során a Dreissena kagylók beépültek a Balaton táplálékláncába, szerepük nélkülözhetetlenné vált a parti zóna anyagforgalmában mint intenzív szűrő, ülepítő, lebontó és haltáplálék szervezetek.
A kutatómunka eredményei a következőkben foglalhatók össze:
- a Dreissena fajok zárt körülmények közt tenyészthetők;
- a kagylóhús minősége, beltartalmi értéke célzottan algákkal fokozható;
- a kagyló-alga rendszer biológiai szűrőként is alkalmasnak bizonyul a haltenyésztő elfolyó vizének tisztításához és ezáltal újra hasznosításához.
- a begyűjtött és laboratóriumi körülmények közt nevelt kagylók szövetéből (héj-lágyszövet szétválasztást követően) készült liszt magas fehérje tartalmú, kiegyensúlyozott összetételű táplálékforrást jelent, mely alkalmas a forgalomban kapható halliszt kiváltására;
- a halivadék elfogadta a kagylóból készített tápot és növekedése, valamint a halhús minősége egyezést mutatott a hallisztes táppal etetett halivadékéval.
