A tihanyi Külső-tónál zajló hosszútávú vizsgálatban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival együttműködve a fészkelő énekesmadarak állományait követjük nyomon. Az ehhez hasonló, úgynevezett monitoring vizsgálatok során egységesített módszertannal vett mintákban az egyes fajok helyi populációinak időben látható változásaira figyelve helyi folyamatokra (pl.: a fokozottan védett terület nádasának minőségében bekövetkező változások), illetve jóval nagyobb léptékű folyamatok (pl.: globális klímaváltozás) helyi következményeire deríthetünk fényt. Az állandó vizsgálat mellett, egyéb speciális kérdésekre is keressük a választ. A Nemzeti Park munkatársai a Kis-Balatonon a védett fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) élőhelyhasználatát igyekszenek feltárni rádiós jeladók segítségével. Ehhez a munkához csatlakozva a tihanyi Külső-tónál is fülemülesitke jelölésbe kezdtünk, amelynek során felnőtt egyedeket szerelünk fel jeladóval. A madarakra szerelt, azok tömegének 3%-át nem meghaladó rádiós jeladók jeleit rövid hatótávolságú (típustól függően 0,5-20 km) földi vevőállomások segítségével foghatjuk be, így tájékozódva a madarak élőhelyhasználatáról. A jeladókat úgy tervezték, hogy a madarak egész életükön át viseljék, így a vonulás után visszatérve hosszú távon szolgáltatnak adatot az egyedek mozgásairól. Megfelelő mennyiségű jeladó felszerelésével, és a feltételezett telelőhelyek (a Kárpát-medencében fészkelő fülemülesitkék esetében ezek a mediterrán térségben találhatóak) átvizsgálásával a madarak vonulásáról is adatokhoz juthatunk. Az így szerzett adatok segítenek bennünket, hogy ezen faj sérülékeny élőhelyeit minél hatékonyabban tudjuk megvédeni, így hosszú távon biztosítva a fülemülesitke, és más ehhez a különleges élőhelyhez kötődő élőlények fennmaradását.
