BLKI kutatás a hazai csapvizek gyógyszerszennyezettségéről

Újabb kutatási eredmények a csapvizek gyógyszerszennyezettségéről: jelenleg nincs kockázat, de fontos cél az ivóvízbázisok védelme

Mivel világszerte egyre nagyobb figyelem és aggodalom övezi a felszíni vizekből az ivóvízbázisokba, ezáltal a csapvizekbe kerülő gyógyszermaradványok jelenlétét és humán-egészségügyi kockázatait, ezért hazánkban is esedékessé vált egy átfogó vizsgálat kimondottan a lakosság által elfogyasztott csapvizek gyógyszer-szennyezettségét illetően. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) vezetésével, és az Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (ÖK BLI) közreműködésével egy NVKP projekt keretében került sor a parti szűrésű kutakból származó csapvizek vizsgálatára Budapesten és környékén, amelynek eredményeit egy rangos nemzetközi tudományos lap is leközölt. Ugyan figyelmeztető jel az, hogy a felszíni vizek szennyezése folytán többfajta gyógyszermaradvány (elsősorban antiepileptikumok, fájdalomcsillapítók) is bekerül a vízhálózatba és – illeszkedve a nemzetközi „trendekhez” – kimutatható a csapvízből is, azonban ezek egyelőre csupán analitikai érdekességek, a rendkívül alacsony koncentrációk miatt kimutatható egészségügyi kockázatuk nincs. Ugyanakkor a vegyületek csapvízben történő megjelenése a közép- és hosszútávú vízbázis-védelem szempontjából intő jel a szakemberek számára a jövő tekintetében.

Korábbi vizsgálatok alapján, 2020-ban nagy média-visszhangot váltott ki az a kutatási eredmény, amely szerint összesen 32 gyógyszermaradvány jelenléte volt kimutatható a Duna menti parti szűrésű vízbázisok kezeletlen, nyers vizében. Bár a koncentrációk alacsonyak voltak (pár 10-100 ng/L), joggal merült fel a kérdés: vajon mindez lehet-e hatással az emberi egészségre az ivóvíz elfogyasztása révén. Ennek megválaszolására a konzorcium (CSFK, ÖK BLI, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Aquaprofit Zrt., UTB Envirotec Zrt.) 21 különböző vízcsapból összesen 108 db csapvíz mintát gyűjtött és vetett alá részletes analitikai vizsgálatnak.

A kutatók összesen 102 hatóanyagot kerestek a csapvízben, ezek közül 19 jelenlétét mutatták ki, de jellemzően szórványosan és alacsony koncentrációban. A leggyakrabban, a minták 54%-ában kimutatott hatóanyag a főleg epilepszia és depresszió kezelésére szolgáló karbamazepin volt, amelynek átlagos koncentrációja 8,86 ng/L volt a teljes mintakörben. Ez rendkívül elhanyagolható mennyiség: egy embernek 80 éven át napi két liter vizet kell meginnia ahhoz, hogy összesen kb. 0,5 mg karbamazepint vigyen be a szervezetébe (összehasonlításképp: ennek a gyógyszernek a napi terápiás dózisa 800 mg). Viszonylag gyakrabban jelent meg még a csapvízben a stabil kokain-metabolit benzoil-ekgonin, az antidepresszáns lamotrigin és a fájdalomcsillapítók közé tartozó lidokain és tramadol, de ezek az anyagok már csak minden harmadik-negyedik csapvízmintában fordultak elő.

  1. táblázat. Gyógyszermaradványok a csapvízben

Hatóanyagkör

Hatóanyagnév

Gyakoriság (n=108)

MIN

MAX

Átlag

Szórás

  

Találatok száma

%

ngL-1

alkaloidákcaffeine

11

10,2

11,38

38,41

2,12

7,65

antidepresszánsokbupropion

8

7,4

0,59

2,58

0,07

0,67

citalopram

2

1,9

0,24

0,59

0,01

n.a.

tiapride

1

0,9

0,54

0,54

0,01

n.a

antiepileptikumokcarbamazepine

58

53,7

0,15

77,16

8,86

18,96

lamotrigine

31

28,7

5,73

145,25

12,25

35,38

nyugtatók, szorongásoldókcinolazepam

28

25,9

0,10

3,88

0,14

n.a.

oxazepam

5

4,6

0,17

1,00

0,02

0,34

nordiazepam

1

0,9

0,10

0,10

0,00

n.a.

diazepam

1

0,9

0,18

0,18

0,00

n.a.

temazepam

1

0,9

0,17

0,17

0,00

n.a.

szívgyógyszerekverapamil

3

2,8

0,25

1,96

0,03

0,92

perindopril

2

1,9

0,14

0,28

0,00

n.a.

losartan

5

4,6

0,15

0,81

0,02

0,28

metabolitokbenzoylecgonine

37

34,3

0,10

9,32

0,20

1,51

helyi érzéstelenítőklidocaine

30

27,8

0,10

1,44

0,10

0,35

nem szteroid gyulladáscsökkentődiclofenac

1

0,9

4,20

4,20

0,04

n.a.

opioidok, fájdalomcsillapítókembutramide

1

0,9

0,10

0,10

0,00

n.a.

tramadol

31

28,7

0,11

2,60

0,23

0,67

 

Forrás: Kondor, A.C.*, Molnar, E.* et al. 2021. Occurrence and health risk assessment of pharmaceutically active compounds in riverbank filtrated drinking water. Journal of Water Process Engineering 41. 102039. https://doi.org/10.1016/j.jwpe.2021.102039

A kutatók nemzetközi elemzési standardok segítségével vizsgálták a kimutatott hatóanyagok humán egészségügyi kockázatait, de a gyógyszermaradványok még szinergikus hatás esetén sem jelentenek semmiféle kockázatot. A vizsgálat egyik legnagyobb érdekessége emellett az volt, hogy a gyakoribb, perzisztens anyagok koncentrációja általában csak a töredéke a parti szűrésű nyersvízben mért koncentrációknak, pedig a fővárosban és a várostérségben elfogyasztott parti szűrésű víz nagyobb részben csupán fertőtlenítő klórozáson esik át, ami nincs hatással ezekre a gyógyszermolekulákra. A kutatók azt találták, hogy a gyógyszerkoncentrációk csökkenése függ a kúttól való távolságtól. Ennek kézenfekvő magyarázata az lehet, hogy az ivóvíz, távolodva a nagy vízműtelepektől, a megtett út során különféle típusú, anyagú és állapotú vízvezetékben halad keresztül, és az egyes vízvezeték-szakaszokra jellemző különböző mikrobiológiai és ásványi közeg együttesen okozhatja a gyógyszermaradványok koncentrációjának csökkenését. Az eredményeket a kutatók a Journal of Water Process Engineering című rangos nemzetközi szaklap legfrissebb számában mutatták be, ami szabadon letölthető.

A csapvízben mért alacsony gyógyszermaradvány-koncentrációkat és a jelentéktelen kockázatokat látva akár legyinthetnénk is, csakhogy a természetes vizeinket érő szennyezés jelenleg egyre nagyobb mértékben folytatódik (Maasz és mtsai, 2019; Molnár és mtsai, 2020) és nagy kérdés, mikor válik olyan szintűvé, ami befolyással lehet a teljes élelmiszerláncra, és akár az ivóvíz minőségére is. Könnyű belátni, hogy mivel a földi vízkészlet nagysága állandó, ezért a folyamatos szennyezés következtében a perzisztens, nem, vagy nehezen lebomló mikroszennyezők koncentrációja is növekedni fog. Ráadásul ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány és más toxikus, szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, és ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot. A tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a jövőben hasonló kutatások keretében  fogják vizsgálni a Balaton és vízgyűjtőjének szennyezettségét és annak lehetséges hatásait (pl. Svigruha és mtsai, 2020; Svigruha és mtsai 2021).

 

kutatói igazolták, hogy ezek az antropogén szennyezések veszélyeztetik a vízi ökoszisztémák stabilitását

 

A téma érdekessége okán számos hírportál átvette az eredetileg ELKH Hírben megjelenő anyagot:

index.hu/belfold/

blikk.hu/aktualis/belfold/

penzcentrum.hu/egeszseg/

világgazdaság.hu/kozelet/egeszsegugy-kozelet/

nepszava.hu/

kisalfold.hu/egyperces/

infostart.hu/tudomany/