Újabb kutatási eredmények a csapvizek gyógyszerszennyezettségéről: jelenleg nincs kockázat, de fontos cél az ivóvízbázisok védelme
Mivel világszerte egyre nagyobb figyelem és aggodalom övezi a felszíni vizekből az ivóvízbázisokba, ezáltal a csapvizekbe kerülő gyógyszermaradványok jelenlétét és humán-egészségügyi kockázatait, ezért hazánkban is esedékessé vált egy átfogó vizsgálat kimondottan a lakosság által elfogyasztott csapvizek gyógyszer-szennyezettségét illetően. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) vezetésével, és az Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (ÖK BLI) közreműködésével egy NVKP projekt keretében került sor a parti szűrésű kutakból származó csapvizek vizsgálatára Budapesten és környékén, amelynek eredményeit egy rangos nemzetközi tudományos lap is leközölt. Ugyan figyelmeztető jel az, hogy a felszíni vizek szennyezése folytán többfajta gyógyszermaradvány (elsősorban antiepileptikumok, fájdalomcsillapítók) is bekerül a vízhálózatba és – illeszkedve a nemzetközi „trendekhez” – kimutatható a csapvízből is, azonban ezek egyelőre csupán analitikai érdekességek, a rendkívül alacsony koncentrációk miatt kimutatható egészségügyi kockázatuk nincs. Ugyanakkor a vegyületek csapvízben történő megjelenése a közép- és hosszútávú vízbázis-védelem szempontjából intő jel a szakemberek számára a jövő tekintetében.
Korábbi vizsgálatok alapján, 2020-ban nagy média-visszhangot váltott ki az a kutatási eredmény, amely szerint összesen 32 gyógyszermaradvány jelenléte volt kimutatható a Duna menti parti szűrésű vízbázisok kezeletlen, nyers vizében. Bár a koncentrációk alacsonyak voltak (pár 10-100 ng/L), joggal merült fel a kérdés: vajon mindez lehet-e hatással az emberi egészségre az ivóvíz elfogyasztása révén. Ennek megválaszolására a konzorcium (CSFK, ÖK BLI, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Aquaprofit Zrt., UTB Envirotec Zrt.) 21 különböző vízcsapból összesen 108 db csapvíz mintát gyűjtött és vetett alá részletes analitikai vizsgálatnak.
A kutatók összesen 102 hatóanyagot kerestek a csapvízben, ezek közül 19 jelenlétét mutatták ki, de jellemzően szórványosan és alacsony koncentrációban. A leggyakrabban, a minták 54%-ában kimutatott hatóanyag a főleg epilepszia és depresszió kezelésére szolgáló karbamazepin volt, amelynek átlagos koncentrációja 8,86 ng/L volt a teljes mintakörben. Ez rendkívül elhanyagolható mennyiség: egy embernek 80 éven át napi két liter vizet kell meginnia ahhoz, hogy összesen kb. 0,5 mg karbamazepint vigyen be a szervezetébe (összehasonlításképp: ennek a gyógyszernek a napi terápiás dózisa 800 mg). Viszonylag gyakrabban jelent meg még a csapvízben a stabil kokain-metabolit benzoil-ekgonin, az antidepresszáns lamotrigin és a fájdalomcsillapítók közé tartozó lidokain és tramadol, de ezek az anyagok már csak minden harmadik-negyedik csapvízmintában fordultak elő.
- táblázat. Gyógyszermaradványok a csapvízben
Hatóanyagkör | Hatóanyagnév | Gyakoriság (n=108) | MIN | MAX | Átlag | Szórás | |
Találatok száma | % | ngL-1 | |||||
alkaloidák | caffeine | 11 | 10,2 | 11,38 | 38,41 | 2,12 | 7,65 |
antidepresszánsok | bupropion | 8 | 7,4 | 0,59 | 2,58 | 0,07 | 0,67 |
citalopram | 2 | 1,9 | 0,24 | 0,59 | 0,01 | n.a. | |
tiapride | 1 | 0,9 | 0,54 | 0,54 | 0,01 | n.a | |
antiepileptikumok | carbamazepine | 58 | 53,7 | 0,15 | 77,16 | 8,86 | 18,96 |
lamotrigine | 31 | 28,7 | 5,73 | 145,25 | 12,25 | 35,38 | |
nyugtatók, szorongásoldók | cinolazepam | 28 | 25,9 | 0,10 | 3,88 | 0,14 | n.a. |
oxazepam | 5 | 4,6 | 0,17 | 1,00 | 0,02 | 0,34 | |
nordiazepam | 1 | 0,9 | 0,10 | 0,10 | 0,00 | n.a. | |
diazepam | 1 | 0,9 | 0,18 | 0,18 | 0,00 | n.a. | |
temazepam | 1 | 0,9 | 0,17 | 0,17 | 0,00 | n.a. | |
szívgyógyszerek | verapamil | 3 | 2,8 | 0,25 | 1,96 | 0,03 | 0,92 |
perindopril | 2 | 1,9 | 0,14 | 0,28 | 0,00 | n.a. | |
losartan | 5 | 4,6 | 0,15 | 0,81 | 0,02 | 0,28 | |
metabolitok | benzoylecgonine | 37 | 34,3 | 0,10 | 9,32 | 0,20 | 1,51 |
helyi érzéstelenítők | lidocaine | 30 | 27,8 | 0,10 | 1,44 | 0,10 | 0,35 |
nem szteroid gyulladáscsökkentő | diclofenac | 1 | 0,9 | 4,20 | 4,20 | 0,04 | n.a. |
opioidok, fájdalomcsillapítók | embutramide | 1 | 0,9 | 0,10 | 0,10 | 0,00 | n.a. |
tramadol | 31 | 28,7 | 0,11 | 2,60 | 0,23 | 0,67 |
Forrás: Kondor, A.C.*, Molnar, E.* et al. 2021. Occurrence and health risk assessment of pharmaceutically active compounds in riverbank filtrated drinking water. Journal of Water Process Engineering 41. 102039. https://doi.org/10.1016/j.jwpe.2021.102039
A kutatók nemzetközi elemzési standardok segítségével vizsgálták a kimutatott hatóanyagok humán egészségügyi kockázatait, de a gyógyszermaradványok még szinergikus hatás esetén sem jelentenek semmiféle kockázatot. A vizsgálat egyik legnagyobb érdekessége emellett az volt, hogy a gyakoribb, perzisztens anyagok koncentrációja általában csak a töredéke a parti szűrésű nyersvízben mért koncentrációknak, pedig a fővárosban és a várostérségben elfogyasztott parti szűrésű víz nagyobb részben csupán fertőtlenítő klórozáson esik át, ami nincs hatással ezekre a gyógyszermolekulákra. A kutatók azt találták, hogy a gyógyszerkoncentrációk csökkenése függ a kúttól való távolságtól. Ennek kézenfekvő magyarázata az lehet, hogy az ivóvíz, távolodva a nagy vízműtelepektől, a megtett út során különféle típusú, anyagú és állapotú vízvezetékben halad keresztül, és az egyes vízvezeték-szakaszokra jellemző különböző mikrobiológiai és ásványi közeg együttesen okozhatja a gyógyszermaradványok koncentrációjának csökkenését. Az eredményeket a kutatók a Journal of Water Process Engineering című rangos nemzetközi szaklap legfrissebb számában mutatták be, ami szabadon letölthető.
A csapvízben mért alacsony gyógyszermaradvány-koncentrációkat és a jelentéktelen kockázatokat látva akár legyinthetnénk is, csakhogy a természetes vizeinket érő szennyezés jelenleg egyre nagyobb mértékben folytatódik (Maasz és mtsai, 2019; Molnár és mtsai, 2020) és nagy kérdés, mikor válik olyan szintűvé, ami befolyással lehet a teljes élelmiszerláncra, és akár az ivóvíz minőségére is. Könnyű belátni, hogy mivel a földi vízkészlet nagysága állandó, ezért a folyamatos szennyezés következtében a perzisztens, nem, vagy nehezen lebomló mikroszennyezők koncentrációja is növekedni fog. Ráadásul ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány és más toxikus, szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, és ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot. A tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a jövőben hasonló kutatások keretében fogják vizsgálni a Balaton és vízgyűjtőjének szennyezettségét és annak lehetséges hatásait (pl. Svigruha és mtsai, 2020; Svigruha és mtsai 2021).
kutatói igazolták, hogy ezek az antropogén szennyezések veszélyeztetik a vízi ökoszisztémák stabilitását
A téma érdekessége okán számos hírportál átvette az eredetileg ELKH Hírben megjelenő anyagot: