Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Irányító Testületének döntése alapján 2021. április 1-jétől önálló költségvetési szervként működik Tihanyban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) 2021 április 1.-től önálló költségvetési szervvé tételének a fő célja az, hogy erőforrásai célirányosan, a legnagyobb hatékonysággal hasznosuljanak a Balaton kutatására, a hidrobiológia és a limnológia tudományának nemzetközi színvonalú művelésére, és hogy a tudomány eszközeivel hozzájáruljon hazánk egyik legfontosabb természeti erőforrásával, a Balatonnal kapcsolatos kezelési és fejlesztési döntések megalapozásához.
A nagy múltú intézet értékadó kultúrtörténeti jelentősége kimagasló. A Magyar Biológiai Kutatóintézetet Gróf Klebelsberg Kuno vallás és közoktatási miniszter 1926-ban alapította meg a Balaton élővilága, és a vízi szervezetek mélyebb élettana tanulmányozása céljából, és az első tíz önálló tó- és tengerbiológiai kutatóintézet között volt Európában. A kor legmagasabb színvonalán rendezték be: laboratóriumaiban volt ivóvíz, balatonvíz, tengervíz, csatornahálózat, elektromos áram, gázfejlesztő, sűrített levegő, vákuum, az irodákban telefon, telex, valamint balatoni kikötő, kutatóhajó, gépkocsik és tudósszálló. A Magyar Örökség-díjas intézet épületegyüttese és parkja műemléki védettség alatt áll.
1927. szeptember 5-én avatták fel, és már az 1930-as években világszerte elismerté tették az intézetet a balatoni algavirágzásokról és az idegenhonos inváziós növény- és állatfajok elterjedésének dinamikájáról leírt kutatások. Laboratóriumaiban világhírű vendégkutatók dolgoztak, köztük Nobel díjasok, mint Szent-Györgyi Albert és Otto Loewi. A XX. század második felében az intézet a nagyüzemi algatermelés lehetőségét, a mesterséges halszaporítást, a környezetszennyező anyagoknak halak, kagylók és csigák táplálkozására és viselkedésére gyakorolt hatásait kutatta. Komoly nemzetgazdasági jelentősége és a tó jövőjét nagyban befolyásoló hatása volt az eutrofizáció visszafordításának tudományos megalapozásának az 1970-es, 1980-as években. A tudományos intézetet 1951-től az MTA felügyelte, és 2012. decembertől az MTA Ökológiai Kutatóközpontja (ÖK) egyik tagintézetévé vált. Az akadémiai kutatóhálózat egészével együtt 2019. augusztus 1-jétől került az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányítása alá.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Balaton és régiója egyre növekvő jelentősége a nemzetgazdaságban, a hazai és nemzetközi turizmusban és rekreációban; kiemelt helyzete a közép- és hosszú távú fejlesztési tervekben; illetve fentiekből a tó vízháztartására, kivételes élővilágára és a víz minőségére ható fokozott igények és kockázatok tették indokolttá, hogy az ELKH az ÖK-ból kiváló Balatoni Limnológiai Intézet bázisán önálló kutatóintézetet hozott létre.
Az intézet az évszázados kutatási hagyomány értékeire alapozott alapkutatásaiban kiemelten foglalkozik limnológiával és ökológiával, hidrobotanikával (algák, tápelemforgalom, makrofitonok, pl. nádasok és hínárállomány kutatása) és hidrozoológiával (zooplankton, élőbevonat, makrogerinctelen-fauna és halbiológiai kutatások); az életközösségek összetételével, tér és időbeli szerveződésével, az anyagforgalommal kapcsolatos táplálkozás- és produkcióbiológiával.
Az intézet emellett növekvő szerepet kíván vállalni interdiszciplináris kutatásokban. Ilyen a tájtörténet, a vízi élővilágot befolyásoló aktuális természeti és antropogén környezeti hatások, a globális, regionális és lokális léptékű ökológiai folyamatok hátterének és összefüggéseinek pl. klímaváltozás, regionális és helyi fejlesztések, eutrofizáció előrejelzése és modellezése, humán eredetű szervetlen és szerves anyagterhelések azonosítása, a szennyezőanyagok élettani hatásainak vizsgálata. Az intézet munkájában hangsúlyt kap a vízi ökoszisztéma szolgáltatások fenntarthatósági és szocio-ökológiai elemzésének, az ökológiai, a gazdasági és a társadalmi érdekek harmonizálása kutatásának.
Az intézet kutatóközössége a gyakorlati élet aktuális kérdéseire keres választ közcélú kutatásokkal. Fontos az élőhelyek, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezményekkel, európai irányelvekkel és hazai szabályozásokkal összefüggő vizsgálatok, vagy a tájhasználat kutatása, a tájrendezés, a vízhasznosítás, a vízszabályozás, a felszíni vizek környezeti állapotát módosító beavatkozások hatáselemzése, a jó ökológiai állapot helyreállításra irányuló tevékenység, a fenntartható fejlődés tudományos megalapozása, vizsgálata.
A kutatóintézet amellett, hogy a tudományos világ fontos szereplője akar lenni, részt vállal a hazai és nemzetközi döntéshozó szervezetek munkájának megalapozásában, segíti a felsőoktatási szakemberképzést, és hozzá kíván járulni a széles közvélemény hiteles informálásához és szemléletének formálásához. Az intézetben jelenleg 25 tudományos kutató dolgozik, ezért új kutatók alkalmazása is fontos feladat a sokrétű igények ellátásához.
Ezért a BLKI tervei között szerepel:
- nemzetközi és hazai szakmai kapcsolatok ápolása, mértékadó folyóiratok szerkesztésében, tudományos testületekben, pályázati rendszerekben való részvétel;
- döntéshozó szervek igényeire válaszoló szakmai tartalmak rendszeres előállítása;
- egyetemek alap- és mesterképzésében, doktori iskolák munkájában közreműködés;
- hozzájárulás a tó és más élő rendszerek iránti társadalmi felelősségérzet növeléséhez a Balatonnal és más vízi rendszerekkel foglalkozó közéleti fórumok, illetve a közvélemény tájékoztatásában különös fontosságú média révén.