A Balaton vizében lebegő algák fontos szerepet töltenek be a tó életében, túlzott mértékű elszaporodásuk azonban veszélyezteti a fürdőzést és az ivóvíz kivételt. Amennyiben elegendő szervetlen növényi tápelem (elsősorban foszfor) áll az algák rendelkezésére, és a körülmények is megfelelőek, elszaporodásukra bízván számíthatunk, elsősorban a nyári-kora őszi időszakban. Part menti algavirágzások akkor is előfordulhatnak kisebb területeken, ha az algák a tó nyíltvizében még nem jelentek meg nagy tömegben. Valószínűleg ez történhetett az elmúlt időszakban is: amíg a tó nyíltvizében az algák mennyisége a tó egész területén alacsony volt, addig a Keszthelyi- és Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget. A 2020 július13-i part menti mintavételünk során az algák mennyisége a nyílt vízinek közel háromszorosa volt. Az algaközösségen belül a kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. Ez utóbbi csoport tömeges elszaporodása veszélyeztetheti az emberi vízhasználatot. A jelenség arra figyelmeztet minket, hogy a következő hetek időjárásának függvényében nem zárható ki a tavalyihoz hasonló algavirágzás kialakulása a tó nyugati területein. Az algák mennyiségének alakulását tehát érdemes folyamatosan nyomon követni, hosszabb, szélcsendes periódus során a felmelegedő víz ideális körülményeket teremthet a cianobaktériumok elszaporodásához.
Kép: 2020.07.11.-i Sentinel-2 MSI műhold felvételekből számolt alga biomassza (klorofill-a - mikrogram per liter) térkép a Balaton nyugati medencéről. A Keszthelyi és a Szigligeti medencékben a víz helyenként már eutróf (türkiz szín) volt, hiszen az algabiomassza megközelítette a 30 mikrogram per litert.