Sajtómegjelenések
A Sió lehetett az ősbűn, a bojlis horgászok terhelést okoznak, a befagyott tó jege alatt is lehet algavirágzás, az ezt tápláló anyagok pedig nem feltétlen kívülről jöttek. Nagy globális konklúzió nem alakult ki az MTA veszprémi rendezvényén a mindenkit megijesztő nyárvégi algásodásról, de a csapásirányok ígéretesek...
...A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Veszprémi Területi Bizottságának várbéli épületében ezért november 20-án a témát kutatóknak szerveztek találkozót, hogy beszámoljanak eddigi eredményeikről a kérdésben. Ahhoz képest, hogy egy szakmai eseményre készültünk, meglepően nagy érdeklődés övezte az eseményt: szinte teltház gyűlt össze a nagyteremben...
...Ezután Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa következett (vele korábban mi is készítettünk interjút), aki az algásodás műholdas felméréséről beszélt.
A Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai újra meg újra hangsúlyozzák: a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése rendkívül fontos a tó egészsége szempontjából. Nemrég kiadott közleményük szerint megdöbbenéssel értesültek a környezetet veszélyeztető új beruházásokról, tervekről, és rámutatnak: főként a leginkább természetközeli partrészeket magában foglaló Keszthelyi-medence, Tihanyi-félsziget és Szigligeti-öböl terhelésnövekedése rejt veszélyeket. - National Geographic (12.07 - 7. oldal)
...Halálos megbetegedésre még nem volt példa, ahhoz több száz liter vizet kellene meginni, de azért ne bagatellizáljuk el a kérdést" - mondta Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) professor emeritusa a Magyar Narancsnak. - Arra, ami idén nyár végén történt, 25 éve nem volt példa: a Balaton mocsárzölddé változott. Fonyódnál és Balatonfenyves környékén észleltek bőrmegbetegedéseket is, amelyeknek lehetett köze az algainvázióhoz.
...Érdemes lenne eldönteni, hogy mi a cél: egy egészséges élővilágú, működőképes tavi ökoszisztéma közelében lehessen nyaralni, vagy pedig egy medence mellett – hiszen a természet és ember egyensúlyát okosan kell megtervezni, amihez tudományos ismeretekre van szükség, azok megszerzéséhez pedig pénzre. Az intézet szeretne anyagilag a lehető legnagyobb mértékben a saját lábára állni.
„Fokozzuk a nemzetközi pályázati aktivitásunkat. Ez segítene abban, hogy kevésbé függjünk az állami pénzektől, ami egy kutatóintézet esetében nem egészséges” – mondja az igazgató. A Balaton-monitoring viszont, az alapkutatástól eltérően, egy klasszikusan nemzeti stratégiai jellegű tevékenység, ezért „az ember ebben elvárná az állam támogatását”.
A Balatoni Limnológiai Intézet kutatója, dr. Czeglédi István a tóban nemkívánatos halról, a törpeharcsáról és az ellene való küzdelemről szólt, majd Újhelyi Gábor mutatta be a Magyar Országos Horgász Szövetség HORINFO rendszerét, mellyel - sok más lehetőség mellett - a pecások meg tudják váltani a horgászengedélyt. A rendezvényen átadták a Balatoni Horgászatért életműdíjat. Nagy Gábor horgászati ágazatvezető a balatoni horgászturizmusról szólt, majd Havranek Mihály horgászati igazgató a szabályszegési statisztikáról. *KÁ - Zalai Hírlap (5. oldal)
A törpeharcsa nem való a Balatonba (zaol.hu) - (11.15) hirbalaton.hu
http://www.hirbalaton.hu/a-torpeharcsa-nem-valo-a-balatonba-zaol-hu/
...- A Balatont övező mintegy 240 kilométeres partszakaszból ma már csupán 110 kilométernyi a természetes közeg - mondja érdeklődésemre Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa. - A többi beépített, belakott terület. Az utóbbi években felgyorsult építkezési tempó, a koncentrált üdülőtelepek szaporodása sajnos tovább szűkíti a természetes szakaszokat. (...)
A tendencia veszélyes, a természetes parti zóna ugyanis a szárnyasoktól a mikroorganizmusokig számtalan élőlénynek ad otthont: egy négyzetméternyi nádnak legalább egymilliárd lakója van. Ráadásul a parti zóna a legproduktívabb, szintén egy négyzetméteren évente 3-4 kg biomassza keletkezik. A kikötő- és üdülőtelep építkezések ezeket a védendő zónákat veszélyeztetik, semmisítik meg. Az építtetők egyszerre ártanak a természetnek, az ország közösségének és a part menti luxusapartmanok megvásárlóinak. - magyarhang.org (10.16)
Az 1980-90-es években a Balaton vízminőségével komoly problémák voltak. Utána két évtizedig kiváló volt a Balaton vízminősége. Idén nyáron azonban teljesen váratlanul érte a szakembereket is, hogy a keszthelyi és szigligeti medencében túlzottan elszaporodtak az algák, ez azonban világprobléma is. A mikroszennyezők is jelentenek környezeti veszélyt, mert a szennyvíztisztítás 3-ik szakasza nem tudja ezt a szennyeződést eltávolítani.
A globális felmelegedés hatásaként a Duna-Tisza közén bekövetkezett talajvízszint süllyedés következtében a különleges sós-szikes tavak nagy részét az elmúlt 30 évben elvesztettük. A Balatonnál is voltak évek, amikor pánikot okozott az alacsony vízállás. A helyes vízkormányzásnak köszönhetően azonban nem kell tartani a Balaton kiszáradásától.
A Duna vízminősége az elmúlt negyedszázadban jelentősen javult, köszönhetően elsősorban Bécsben és a magyar oldalon is a szennyvíztisztítók fejlesztésének. A csatornázás és a szennyvíztisztítás kiépítése és üzemeltetése azonban drága, a fejlődő országokban erre sok esetben nem jut pénz.
Létezik-e kollektív felelősségtudat? Igen, jó példa erre a Tisza pet-palack mentesítése. Jelenleg a mikro műanyag rengeteg problémát jelentenek a vízi élővilág számára.
A jövőben, ha megfelelően gondoskodunk a vizek tisztításáról és jó kormányzásáról és megőrzéséről, akkor komoly sikereket érhetünk el, erre jó hazai példa a Balaton vízminőségének javulása.
...Erről kérdezték a műsor vendégét Vörös Lajos, professzort, emiritust, az MTA Balatoni Immunológiai Intézetének munkatársát. Aki többek között elmondta, hogy a rejtély igazi megfejtése még hátra van. Ugyanis ennek nem volt jele, az elmúlt húsz esztendőben ilyenre nem volt példa, és ez a sok milliárdos intézkedéseknek tudható be, amivel az algaszaporodást előidéző szennyezőket visszatartják a Balatonból. Ezért lepte meg a Balaton-kutatókat a mostani algásodás. - KlubRádió (09.26-08:46 (hossza: 5 perc))
...Az alábbiakban az MTA által 2016-ban, Lovász Lászlóelnöksége alatt indított Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének közleményét közöljük a Balaton augusztus-szeptemberi algásodásával kapcsolatban. A közleményhez az adatokat és eredményeket Istvánovics Vera, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója és Vörös Lajos, az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiválósági Központ) megbízásából dolgozó kutató, professzor emeritus, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szolgáltatta. - hirextra.hu (09.25)
http://www.hirextra.hu/2019/09/25/meg-kell-ujitani-a-balaton-kutatast/
[Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása - a Nemzeti Víztudományi Program közleménye (09.25) hirbalaton.hu]
http://www.hirbalaton.hu/az-algainvazio-arra-figyelmeztet-hogy-nem-halogathato-tovabb-a-balaton-kutatasanak-megujitasa-a-nemzeti-viztudomanyi-program-kozlemenye/
[Mekkora katasztrófa kell a kormánynak, hogy végre beinduljon a Balaton kutatásának megújítása? (09.25) greenfo.hu]
http://greenfo.hu/hir/mekkora-katasztrofa-kell-a-kormanynak-hogy-vegre-beinduljon-a-balaton-kutatasanak-megujitasa/
[Balatoni algásodás - egyvalamit már biztosan tudnak a kutatók (09.25) infostart.hu]
https://infostart.hu/belfold/2019/09/25/balatoni-algasodas-egyvalamit-mar-biztosan-tudnak-a-kutatok
[A rejtélyes algainvázió mutatja, mennyire kellene egy rendesen megfinanszírozott Balaton-kutatás (09.25) qubit.hu]
https://qubit.hu/2019/09/25/a-rejtelyes-algainvazio-mutatja-mennyire-kellene-egy-rendesen-megfinanszirozott-balaton-kutatas
[Algainvázó: hiába indított programot az MTA a Balaton kutatására, a finanszírozás nem érkezett meg (09.25) magyarhang.org]
https://magyarhang.org/belfold/2019/09/25/algainvazo-hiaba-inditott-programot-az-mta-a-balaton-kutatasara-a-finanszirozas-nem-erkezett-meg/
A váratlan algainvázióról a tudósok sem tudják még, hogy pontosan mi okozza.
ömegesen jelentek meg az algák augusztus második felében Keszthely felől indulva a Balatonban, a látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette – írja a Balatontipp.hu, amelynek a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora, Vörös Lajos meg is erősítette az algásodás tényét.
Elmondása szerint az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni, ezért az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill-koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként, most augusztus végén azonban a Keszthelyi-medencében 100 mikrogrammot mértek literenként, de a Szigligeti-medencében is megugrott az a-klorofill-koncentráció értéke. Utoljára 1994 nyarán mértek ilyen magas értékeket.
Hajszálon múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont. A tó nyugati végétől augusztus második felében indult folyamatban az a legijesztőbb, hogy igazán nem tudjuk, mi és miért történt, mikor várható esetleg hasonló...
...A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben próbáltam választ kapni arra, hogy mi történt. Valóban arról van-e szó, aminek látszik, valóban újra algásodik a Balaton? Az intézetben nem lepődtek meg a kérdéseken. Mint kiderült, Vörös Lajos professzor már jóval a jelentkezésem előtt elkezdte keresni a választ a problémára, amit ők saját mérési adatokból is kiolvashattak.
– Az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni a foszforterhelés csökkentését elősegítő vízminőségvédelmi nagyberuházások eredményeként – mesélt az előzményekről a professzor. – Az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. De ugyanezt találnánk akkor is, ha még tíz évet visszamennénk. Intézetünk 2019 augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nem csak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást, a szomszédos Szigligeti-medencében is 66 µg/l volt az a-klorofill koncentráció értéke. Ez azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is.