Sajtómegjelenések
...Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az algaszőnyeg furcsamód éppen a tó vizének tisztaságát jelzi, nem jelent veszélyt. Ez egy természetes és évente akár többször is előforduló jelenség, és pár napon belül jellemzően eltűnik. - A szakember kifejtette: a barnás, habszerű, vízfelszínt ellepő képződmény szórványos megjelenése nem nevezhető rendkívülinek. - atv.hu (05.20)
Tihany, 2020. május 19., kedd (MTI) - A Balaton vízfelszínen több hektárnyi kiterjedésben, Balatonalmádinál megjelent algaszőnyeg furcsamód éppen a tó vizének tisztaságát jelzi, nem jelent veszélyt - közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa kedden az MTI megkeresésére. Boros Gergely elmondta, ez egy természetes és évente akár többször is előforduló jelenség, és pár napon belül jellemzően eltűnik. - mti.hu (05.19)
...Hatalmas tudást halmozott fel ugyanis az MTA Balatoni Limnológiai Intézete (a limnológia az édesvizek kutatásával foglalkozik - a szerk. ) Tihanyban, de a Balatonra vonatkozó döntéshozásnak még mindig nem ez a tudományos tudás adja a bázisát. "Például igazoltan tudjuk, hogy a nádasoknak az tesz jót, ha a vízszint ingadozik, mert úgy tudnak megújulni és terjedni. Az állandó magas vízszint egy idő után a nád pusztulásával jár, ennek ellenére a döntéshozásban 2019 elejétől állandósították a Balaton vízszintjét - ami jó a csónakkikötőknek, de a nádasoknak egyértelműen rossz. - noklapja.hu (05.16)
Az idei első vízminták vizsgálatából az derült ki, hogy egyelőre semmi szokatlan nincs a Balaton vizében, a korábbi éveknek megfelelően jó minőségű, és viszonylag alacsony az algaszám – közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa az MTI-vel szerdán.
A folyamatosan javuló tendencia tavaly nyár végén bomlott meg, amikor is olyan tömegű alga-biomassza képződött a Balaton egyes térségeiben, mint az 1970-es, 80-as években. Az eutrofizáció a szervetlen növényi tápanyagok, elsősorban a nitrogén és a foszfor bizonyos vegyületeinek feldúsulását, és az erre épülő alga-biomassza gyarapodását jelenti. Az emberi hatások miatt kialakuló eutrofizáció egy alapvetően káros folyamat, ami megnehezíti a víz hasznosíthatóságát, és ökológiai szempontból is kedvezőtlen folyamatokat indít be. Példaként említhető, hogy az erősen eutrofizálódott vizekben sokkal gyakoribbak a halpusztulások, eltűnnek vagy visszaszorulnak a szűkebb tűrésű élőlények, és gyakran olyan algafajok válhatnak tömegessé, melyek képesek toxinokat termelni – mondta a veol.hu-nak Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.
Másként működik-e most a Balatonon a természet az emberi hatás meggyengülésével ? A tavi ökoszisztémára rengeteg módon hat az ember. Új kutatási irányokban gondolkodnak a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói arról, hogy ha kevesebb a turista a Balatonnál, ez milyen hatással van az egyes élőlényekre.
05.39.30-tól
A fenntartható horgászatot megalapozó GINOP programban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. konzorciumi vezetésével közreműködik az Ökológiai Kutatóközpont is. A kutatás célja a busaállomány térbeli eloszlásának, tartózkodási helyének és vonulási útvonalainak megismerése. A busa vándorlásának követésére a kutatók műholdas helymeghatározásra alkalmas jelölő készüléket rögzítettek a busákra. A módszert eredetileg nagytestű tengeri halakra és emlősökre dolgozták ki, édesvízi halakon való alkalmazása a Balatonon valósult meg először.
A magyar tenger vízminőségét folyamatosan figyelik a szakemberek.Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a 2019 nyarán, több hullámban jelentkező tömeges algaburjánzás elsősorban a keszthelyi és a szigligeti medencét érintette. A múlt évben tapasztalt algaburjánzás rávilágított annak a fontosságára, hogy a tó üledékében jelentős, a növényeknek hasznosítható tápanyagkészlet halmozódhatott fel, amely a jelek szerint képes mobilizálódni a magasabb vízhőmérsékletek hatására.
A Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa, Tóth Viktor rádiónknak elmondta, hogy a növényzet drasztikus fogyását az okozta, hogy az engedélyezett nádaratások mellett sokan szabályellenesen teljes nádtelepeket irtottak ki az üdülőépítések miatt. A szakember hozzátette, hogy a nádas szerepe a tó ökoszisztémájában nélkülözhetetlen és ha tovább csökken a növény természetes élettere az hosszú távon a tó visszafordíthatatlan pusztulásához vezethet.
Fontos feladatának tekinti a Balatoni Szövetség, hogy segítse: ne következhessen be a nyár végihez hasonló algásodás. A Balatoni Limnológiai Intézet professzora szerint átfogó kutatásra van szükség a megelőzéshez.
Vörös Lajos a a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos tanácsadója elmondta: az üledéket nem vizsgálta senki az utóbbi időszakban, ez előtt jó pár évtizeddel igen. A szakember szerint ennek nem volt relevanciája az elmúlt tíz-húsz esztendőben.