Sajtómegjelenések
...Arról, hogy mit kell tudnunk az algákról a Balatonban, és miért baj, hogyha túlszaporodnak, Somogyi Boglárka limnológust, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársát kérdeztük. ,,Az algák nagyon fontos szerepet töltenek be - általában is - egy tó ökológiájában, ők adják az ottani élet energetikai alapját, ők termelik a szerves anyagot, épp úgy, mint a szárazföldi növények, fotoszintetizálással. Első körben a vízben lebegő piciny rákok táplálékául szolgálnak, amiket a kisebb halak fogyasztanak előszeretettel, amelyek végül a nagyobbak étlapjára kerülnek, tehát az, hogy egy tóban mennyi hal van, nagyrészt az algamennyiség függvénye" - tudtuk meg a kutatótól. [T:18] *Varga Péter - Népszava (07.18 - 16. oldal)
Ezek az algák a tóban fejlődtek ki, de az ehhez szükséges tápelemeket, a jelentősen megnőtt mennyiségű nitrogént és foszfort korábban, az átfogó szennyvízcsatornázások előtt a Zala vize hozta magával a Balatonba – állítja Vörös Lajos professzor. Az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója emlékeztetett: a múlt évben Keszthelynél olyan mértékű volt az algavirágzás, mint amilyen időnként a 80-as években fordult elő. – Nem lehetünk biztosak benne, hogy ez idén nem ismétlődik meg – mondta a szakember.
...Kissé ironikus, hogy a NASA honlapján közzétett kép, amellyel a tó vízminőségének javulását példázták, mindössze egy hónappal a legnagyobb algavirágzást követően jelent meg - mutatott rá Tóth Viktor, az MTA-ÖK tudományos főmunkatársa. Szerinte a hosszabbra nyúló meleg időszakok, valamint az állandósult magasabb vízszint kettőse olyan rendszerhibát eredményez, amely alapján a nyári időszakban bármikor elkezdődhet az algavirágzás a Balatonon. - magyarnemzet.hu (07.13)
Az 1984 és 2012 közötti vizsgálat újdonságtartalma nem az, hogy javult a tó vízminősége és csökkent az algák mennyisége, hanem az, hogy ezt már távérzékeléssel is meg lehet állapítani – reagált a megjelent írásra Vörös Lajos limnológus professzor. A módszer fejlesztésében ugyanis az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói is aktívan részt vettek. – A szépséghiba az időzítésben van, mert a megállapítás az 1984–2012 közötti időszakra tökéletesen érvényes, de az elmúlt év augusztusában olyan mértékű algavirágzás volt Keszthelynél, amely korábban csak a nyolcvanas években fordult elő.
„A parti zónák zavarása, állandó szűkülése miatt a nádasok egész Európában veszélyeztetett társulásnak számítanak” – hívta fel a strandszezon első napjaiban a figyelmet Tóth Viktor, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. „Az itt élő fajok többsége erősen kötődik a nádasokhoz, így a nádas eltűnésével a hozzá kötődő több ezer faj is veszélybe kerül. Ezért fontos a nád védelme, mivel csak ez biztosíthatja a speciális élőhelyhez kötődő ökoszisztémák megőrzését” – mondta a Qubitnek az ökológus.
Fürdésre alkalmas, jó minőségű a Balaton vize, az ilyenkor megszokott alacsony algaszámmal. Erről az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa beszélt a Krónikának. Boros Gergely hozzátette, mivel a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás azokra a tavaszi hónapokra esett, amikor egyébként sem sokan látogatják a tavat, annak nem volt hatása a vízminőségre. Kossuth Rádió - Esti Krónika (06.29-17:52 (hossza: 2 perc))
Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet kutatóprofesszora volt a Balatoni nyár vendége. Beszélt a Balaton vizének tisztaságáról, a tavalyi szezon végén tapasztalt váratlan algavirágzásról, ennek lehetséges okairól. Valószínű, hogy idén nyáron nem ismétlődik meg ez a kedvezőtlen jelenség, de ezt nem lehet biztosan kijelenteni.
A téma kutatásával a közelmúltban MTA-pályadíjat elnyerő kutató hangsúlyozta, a kimutatott értékek nem jelentősek, hasonlóságot mutatnak más európai tavakéval, és az elmúlt évek adataival. Nanogramm/liter nagyságrendűek, vagyis oly csekély mértékűek, amelyek nem befolyásolják a fürdőzést.
Vörös Lajos kutatóprofesszorral készült interjú az algák szerepéről, pozitív vagy negatív hatásuk van-e a Balaton vízminőségére. A múlt századi nagyberuházások a szennyvíz víztisztítók, a Kis-Balaton víztározó rendszere szinte ivóvíz minőségű víztisztaságot eredményezett. A tavaly nyár végi nagymértékű elalgásodás új kihívást jelent a kutatások számára. Az már ismert, hogy az üledékből került nagy mennyiségű foszfor a vízbe, amely ezt az elalgásodást okozta. A tó üledékéből bonyolult a mintavétel is, az iszap elemzése is jóval nehezebb. A Balaton iszapjának működésére, mikrobiológiai folyamatainak feltárására is ki kell alakítani új kutatási irányokat.
Boros Gergely a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa az ökológiai sztöchiometriáról beszélt. Az intézet munkatársai rendszeresen monitorozzák a tápelemek koncentrációját a Balatonban. A Balaton vízminőségét többféle módon osztályozzák, ebből az egyik az algák mennyisége, amelyet a klorofill-a mennyiségével mérnek. Kristálytiszta jelenleg a víz, de az áramlás gyakran felkavarja a vizet.