Sajtómegjelenések
Talán még sosem volt olyan rossz a hínárhelyzet a balatonon, mint az idén. Bármilyen furcsán is hangzik, ennek tulajdonképpen örülnünk kellene – derül ki Tóth Viktor, az ökológiai kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársával készített interjúból.
Somogyi Boglárka, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa kérdésünkre elmondta az algákról, hogy esszenciálisak a vízi élet számára. A kékalgák, vagy más néven cianobaktériumok egy csoportot képeznek az algákon belül, elsőként jelentek meg az óceánokban, ők teremtették meg az oxigénben dús légkört. A tavi élet szempontjából ők az elsődleges termelők, a vízi táplálékhálózat alapját adják. Ha van alga, van élet a vízben, ha nincs alga, nincs élet.
A Balaton vize a legtöbb helyen kiváló, szinte ivóvíz minőségű, a szombati Balaton-átúszás térségében és további hét helyszínen vett vízminták a várakozáson felül jó eredményt mutatnak – közölte Vörös Lajos, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora az MTI-vel. “Egyelőre nincs magyarázat arra, mitől lett jobb a vízminőség a melegedő időjárás és víz ellenére, hiszen nem mérjük, vizsgáljuk a Balatonban lezajlódó folyamatokat, ezek kutatására két évtizede nincs forrás. Az algamennyiséget tudjuk csak mérni, ami nem más, mint kullogás az események után” – fogalmazott a professzor.
Kardos Gábor állítja, a hekket „a legdurvább környezetkárosítással fogják ki. Olcsónak tűnik, de óriási árat fizetünk érte. Egy olyan halászatot támogatunk vele, amely elpusztítja a tengeri élővilágot”. „Gondoljon bele, kihalásszák a tengerből a hekket, majd a Föld másik felén értékesítik egy tó partján, miközben a Balaton erőforrásait nem lehet kihasználni. Ez teljes nonszensz” – mondja Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
Somogyi Boglárka a BLI tudományos főmunkatársa beszélt a kékalgákról a Balatonban. Csak alkalmanként figyelhető meg, lokálisan a part mentén a kékalgák tömeges elszaporodása. Valószínűleg az történik, hogy a négy évtizeddel korábbi tápanyagok kerülnek elő az üledékből, a tápanyag mennyiségének csökkentésével csökkenthető a mennyiségük. A következő hetek időjárása fogja megszabni, hogy milyen mértékben kell számolni az algák veszélyes mértékű elszaporodásával.
A ripost megkereste a Balatoni Limnológiai Intézetet, hogy megtudjuk, mire számíthatnak az elkövetkezendő napokban azok, akik megfogadják a tanácsot: „Kevesebb Adria, több Balaton”, és a magyar tengernél szeretnék tölteni szabadságukat. „Abszolút nincs ok aggodalomra” – mondta lapunknak dr. Vörös Lajos, az intézet kutató-professzora. „A tónál azt láttuk, hogy elsősorban a nyugati medencében, Keszthely és Szigliget tájékán kezdődött algásodás. Ha marad a kánikula, van esély arra, hogy a kékalga az egészségügyi határértéket meghaladó mértékben jelenjen meg, de ez közel sem biztos, a tó vize jelenleg mindenhol jó, fürdésre alkalmas.
Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Intézet szakértője a veol.hu-nak elmondta, a nyílt vízen ugyan nincs jelentős algatömeg, azonban a kisebb, védett öblökben, nádasszegélyekben, csónakkikötőkben már mérhető az algák jelentős mennyisége. Somogyi szerint azonban a strandokon, üdülőhelyeken egyelőre nem jellemző a zavaró látványt nyújtó, kékes zöldes színű, bőrirritációt és hasmenést is okozó algák megjelenése.
Július utolsó hetére esik a balatoni halak világnapja. Ezt 2004 óta ünnepeljük, és azzal a szándékkal hozták létre, hogy népszerűsítsék Magyarország legnagyobb tavát, és annak élővilágát. Erős Tibort, a MTA Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos tanácsadóját kérdezték a Balaton őshonos és betelepített hal fajairól, a nádasok romlásának és az algavirágzásnak a halak életére gyakorolt hatásáról.
Maász Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa ilyen irányú kutatásaiért kapta meg az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíját. A fiatal szakemberrel arról beszélgettünk, hogyan kerülnek ezek az anyagok a Balatonba, mennyire veszélyesek a környezetre, és hogyan lehet(ne) tőlük megszabadulni. - Mennyire új jelenség az, hogy gyógyszerhatóanyagok is kerülnek a Balatonba? *Trupka Zoltán - Élet és Tudomány (07.22 - 11,12. oldal)
Tihany, 2020. július 22., szerda (MTI) - A Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen - tájékoztatta a mintavételezések eredményét az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete (BLI) az MTI-vel szerdán. Az elmúlt napokban sok bejelentés érkezett többi között Alsóbélatelep, Fonyód, Balatonmáriafürdő, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonboglár térségéből a tihanyi intézethez arról, hogy szabad szemmel jól látható algavirágzást észleltek a partok mentén. - mti.hu (07.22)