Kutatások

Kutatócsoportok

Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
A kutatócsoport tagjai
0
Bánó Bálint, tudományos segédmunkatárs
Czeglédi István, PhD, tudományos munkatárs
Lanszki József, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Mozsár Attila, PhD, tudományos főmunkatárs
Ónodi Gábor, tudományos munkatárs
Petrovszki Judit, PhD, tudományos munkatárs
Preiszner Bálint, PhD, tudományos munkatárs
Specziár András, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Takács Péter, PhD, tudományos főmunkatárs
3
Füstös Vivien, PhD hallgató (külsős)
Győri Zsuzsanna Ingrid, intézeti mérnök
A kutatócsoport tevékenysége
A csoport fő profilja a halak sokféleségének és közösségszerveződésének tanulmányozása édesvizekben.

A csoport fő profilja a halak sokféleségének és közösségszerveződésének tanulmányozása édesvizekben.

Elsődleges modell rendszerünk a Duna és a Balaton vízgyűjtője, amelyet számos emberi hatás ér. Célunk, hogy megismerjük a környezeti tényezőknek a fajok populációdinamikáját és az együttesek szerveződését befolyásoló hatásait és gyakorlati javaslatokkal szolgáljunk az emberi hatások mérséklésére. Kiemelten fontos kutatási terület a halak élőhely-használatának, egyedfejlődést kísérő táplálékváltásainak és anyagforgalmi kapcsolatrendszerének megismerése, a növekedést, túlélést és táplálkozási feltételeket meghatározó tényezők vizsgálata a Balatonban. A balatoni befolyókon végzett felméréseink fő célja az idegen-honos inváziós fajok elterjedésének és hatásainak feltárása. Vizsgáljuk a halállomány dinamikáját a Duna folyamban és árterén.

Emellett, országszerte végzünk kutatásokat a halegyüttesek biológiai sokféleségét jellemző regionális léptékű mintázatok megismerésére, környezet és természetvédelmi célú értékelő rendszerek fejlesztéséhez és az emberi hatások feltárására.

Válogatott publikációk
2023
Bánó, B., Benedek, I., Zsolnai, A., Specziár, A., Takács, P., & Molnár, T. (2023):
Hydrobiologia, 1-13.
Fazekas, D. L., Antal, L., Halasi-Kovács, B., Kwiatkowski, M., Tóth, F., Specziár, A., & Mozsár, A. (2023):
Scientific Reports, 13(1), 17691.
2022
Lanszki, J., Hayward, M. W., Ranc, N., & Zalewski, A. (2022):
Journal of Biogeography, 49(6), 993-1005
Lanszki, Z., Lanszki, J., Tóth, G. E., Zeghbib, S., Jakab, F., & Kemenesi, G. (2022):
Viruses, 14(7), 1433
Ritterbusch, D., Blabolil, P., Breine, J., Erős, T., Mehner, T., Olin, M., ... & Poikane, S. (2022):
Science of the total environment, 802, 149620.
Tóth, R., Czeglédi, I., Takács, P., Tedesco, P. A., & Erős, T (2022):
Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems
2021
Czeglédi, I., Specziár, A., & Erős, T. (2021):
Fish and Fisheries, 23(1), 93-108.
Maasri A., …..Erös T. et al. (96) (2021):
Ecology letters, 25(2), 255-263.
2021
Cid, N.; Erős, T.; Heino, J.; Singer, G.; Jähnig, S.; Cañedo‐Argüelles, M.; Bonada, N.; Sarremejane, R.; Mykrä, H.; Sandin, L. et al. (2021):
Frontiers in Ecology and the Environment
Comte, L., Carvajal‐Quintero, J., Tedesco, P. A., Giam, X., Brose, U., Erős, T., ... & Olden, J. D. (2021):
Global Ecology and Biogeography, 30(1), 38-50.
Csákvári, E.; Fabók, V.; Bartha, S.; Barta, Z.; Batáry, P.; Borics, G.; Botta-Dukát, Z.; Erős, T.; Gáspár, J.; Hideg, É. et al. (2021):
Biological Conservation, 264, 109396.
Czeglédi, I.; Sály, P.; Specziár, A.; Preiszner, B.; Szalóky, Z.; Maroda, Á.; Pont, D.; Meulenbroek, P.; Valentini, A.; Erős, T. (2021):
Ecological Indicators, 129, 107952.
Larsen, S., Comte, L., Filipe, A.F., Fortin, M-J., Jacquet, C., Ryser, R., Tedesco, P.A., Brose, U., Erős, T., Giam, X., Irving, K., Ruhi, A., Sharma, S., Olden J.D. (2021):
Ecology letters, 24(4), 791-801.
Mozsár A., Árva D., Józsa V., Györe K., Kajári B., Czeglédi I., Erős T., Weiperth A., Specziár A. (2021):
Science of The Total Environment 770: 145240
Szalóky, Z., Füstös, V., Tóth, B., & Erős, T. (2021):
River Research and Applications, 37(5), 712-721.
Takács, P., Abonyi, A., Bánó, B., & Erős, T. (2021):
Biodiversity and Conservation, 30(8), 2511-2528.
Wereszczuk, A., Hofmeester, T. R., Csanády, A., Dumić, T., Elmeros, M., Lanszki, J., ... & Zalewski, A. (2021):
Scientific Reports, 11(1), 24164.
Wolter, C., Borcherding, J., Ferreira, T., Freyhof, J., Gessner, J., Górski, K., Nastase, A., Schomaker, C., Erős, T. (2021):
Ecological Indicators, 123, 107350.
2020
Czeglédi, I., Kern, B., Tóth, R., Seress, G., & Erős, T. (2020):
Frontiers in Ecology and Evolution, 8, 137.
Erős, T., Bányai, Zs., (2020):
Science of The Total Environment (2020): 138441.
Erős, T., Czeglédi, I., Tóth, R., & Schmera, D. (2020):
Science of The Total Environment, 141407.
Preiszner, B., Czeglédi, I., Boros, G., Liker, A., Kern, B., & Erős, T. (2020):
Journal of Fish Biology
Sály, P., Dolezsai, A., Lukács, B. A., Várbíró, G., & Erős, T. (2020):
Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems, 30(2), 246-259.
2019
Czeglédi, I., Preiszner, B., Vitál, Z., Kern, B., Boross, N., Specziár, A., Takács, P., Erős, T. (2019):
Hydrobiologia, 846(1), 147-158.
Erős, T., & Lowe, W. H. (2019):
Current Landscape Ecology Reports, 4(4), 103-112.
Erős, T., Kuehne, L., Dolezsai, A., Sommerwerk, N., & Wolter, C. (2019):
Ecological indicators, 98, 453-461.
Takács P, Ács A, Bánó B., Czeglédi I., Csaba J., Erős T., Fésűs-Móré M., Preiszner B., Staszny Á., Vitál Z., Weiperth A., Ferincz Á. (2019):
BIOINVASIONS RECORDS - IF: 1.242
2018
Erős T, O’Hanley JR, Czeglédi I (2018):
Journal of Applied Ecology 55(4), 1871-1883. - IF: 5.74
Schmera D., Árva D., Boda P., Bódis E., Bolgovics Á., Borics G., Csercsa A., Deák Cs., Krasznai E. Á., Lukács B. A., Mauchart P., Móra A., Sály P., Specziár A., Süveges K., Szivák I., Takács P., Tóth M., Várbíró G., Vojtkó A. E., Erős T. (2018):
Freshwater biology 63: pp. 74-85.
Schmera D., Podani J., Botta-Dukát Z., Erős T. (2018):
Ecological Indicators 85: pp. 853-860.
Specziár András, Árva Diána, Tóth Mónika, Móra Arnold, Schmera Dénes, Várbíró Gábor, Erős Tibor (2018):
Hydrobiologia 819: 123-143. - IF: 2.165
Specziár András, Árva Diána, Tóth Mónika, Móra Arnold, Schmera Dénes, Várbíró Gábor, Erős Tibor (2018):
Hydrobiologia 819: 123-143. - IF: 2.165
2017
Diaconu, A-C., Tóth, M., Lamentowicz, M., Heiri, O., Kuske, E., Tanţău, I., Panait, A., Braun, M., Feurdean, A. (2017):
Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 482: pp. 1–16.
Erős T, Takács P, Specziár A, Schmera D, Sály P. (2017):
Freshwater Biology 62: pp. 215-228.
Schmera D, Heino J, Podani J, Erős T, Dolédec S, (2017):
Hydrobiologia 787: 27-44.
Specziár A., Turcsányi B. (2017):
Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems 418: Article No. 52.
Takács P, Czeglédi I, Ferincz Á, Sály P, Specziár A, Vitál Z, Weiperth A, Erős T (2017):
Hydrobiologia 795(1):1-22 - IF: 2.051 (2016)
Vitál, Z., Józsa, V., Specziár, A., Mozsár, A., Lehoczky, I., Kovács, B., Hliwa, P., Boros, G. (2017):
Inland Waters 7(2): 218-226. - IF: 1.987 (2016)
2016
Czeglédi I., Sály P., Takács P., Dolezsai A., Nagy S. A., Erős T. (2016):
Aquatic sciences, 78(4), 641-654. - IF: 2.706
2015
Lehoczky, I., Dalton, D. L., Lanszki, J., Sallai, Z., Madisha, M. T., Nupen, L. J., & Kotzé, A. (2015):
Journal of Mammalogy, 96(6), 1275-1283.
Takács P, Erős T, Specziár A, Sály P, Vitál Z, Ferincz Á, Molnár T, Szabolcsi Z, Bíró P, Csoma E (2015):
PloS one, 10(9), e0138640. - IF: 3.057 (2015)
2014
Takács P, Bihari P, Erős T, Specziár A, Szivák I, Bíró P, Csoma E (2014):
PLOS ONE 9:(5) Paper e97278. 14 p. - IF: 3.534 (2013-2014)
2012
T. ERŐS, P. SÁLY, P. TAKÁCS, A. SPECZIÁR, P. BÍRÓ (2012):
Freshwater Biology 57 (9): pp. 1914–1928. - IF: 3.933 (2012)

Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Somogyi Boglárka, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai
0
Bernát Gábor, PhD, tudományos főmunkatárs
Blix Katalin, tudományos főmunkatárs
Kerekes Zsolt, tudományos munkatárs
Kis Mariann, PhD, tudományos munkatárs
Lázár Diána, tudományos segédmunkatárs
Li Huan, tudományos munkatárs
Nagy Dorina, tudományos segédmunkatárs
Perkins Anita, PhD, tudományos munkatárs
Tapolczai Kálmán, PhD, tudományos munkatárs
Tóth Viktor, PhD, tudományos főmunkatárs
Vörös Lajos, az MTA doktora, kutató professor emeritus
3
Burányi Máté, asszisztens
Horváth Hajnalka, PhD, intézeti mérnök
Kovács Attila, PhD, intézeti mérnök
Krassován Krisztina, PhD, intézeti mérnök
Németh Balázs, intézeti mérnök
Szabó Tímea, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport vizsgálja a külső és belső tápanyagterhelés hatását a trofikus állapotra és az anyagciklusokra, különös tekintettel az elsődleges termelési és a lebontó szintekre a felszíni állóvizekben. Vizsgálja a baktériumok és algák produkcióját, a fitoplankton elsődleges termelésének fény- és tápelem limitációját, valamint távérzékelési módszerek segítségével a tavak trofitását és ökológiai vízminőségi állapotát. A csoport vizsgálja a fitoplankton elterjedését, diverzitását, ökofiziológiáját. A kutatócsoport biztosítja a balatoni fitoplankton tér-idő változásainak hosszú távú nyomon követését és működésének megismerését. A kutatócsoport fenntartja és folyamatosan bővíti, a Balatonból és más magyarországi felszíni vizekből izolált algatörzsek gyűjteményét (Algal Culture Tihany) ökofiziológiai, valamint referenciaként klasszikus és molekuláris taxonómiai vizsgálatok számára. A kutatócsoport vizsgálja az emerz és szubmerz makrofitonok elterjedését, produkcióját és ökofiziológiáját, amelyben fiziológiai, genetikai a távérzékelési módszereket egyaránt alkalmaznak. A kutatócsoport feladatának tekinti az extrém és különleges vizes élőhelyek (pl. szikes és sós tavak) általános limnológiai felfedező kutatásait eurázsiai léptékben. E kutatások kiterjednek a vonuló vízimadarak trofikus kapcsolataira, szerepükre a vízi anyagforgalomban és energiaáramlásban. A kutatócsoport hazai és nemzetközi együttműködések keretében részt vesz olyan általános limnológiai adatokon alapuló elemzésekben is, amelyek az eurázsiai vizes élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásainak értékét hivatottak felbecsülni.

Hidrobiológia

Válogatott publikációk
2021
Gábor Bernát, Tomáš Zavřel, Eva Kotabová, László Kovács, Gábor Steinbach, Lajos Vörös, Ondřej Prášil, Boglárka Somogyi, Viktor R. Tóth (2021):
Front. Plant Sci. 12: 612302 - IF: 5.753 (2020)
Villa, P., R. Bolpagni, M. Pinardi, V. R. Tóth (2021):
Plant Methods BioMed Central 17: 1–16 - IF: 5,139
2020
Szabó-Tugyi, N, Tóth, VR (2020):
Aquatic Sciences 82, 79 - IF: 2.4 (2019)
2019
Tóth VR, Villa P. Pinardi M. Bresciani M (2019):
Front. Plant Sci., 16 May 2019 - IF: 4,106 (2018)
2014
Pálffy K., Felföldi T., Mentes A., Horváth H., Márialigeti K., Boros E., Vörös L., Somogyi B. (2014):
Extremophiles, 18. pp. 111-119 - IF: 2.203 (2012)
2013
Palmer S C J, Pelevin V V, Goncharenko I, Kovács W A, Zlinszky A, Présing M, Horváth H, Nicolás-Perea V, Balzter H, Tóth VR (2013):
Remote Sensing, 5.(9) pp. 4405-4422 - IF: 2.101 (2012)
Somogyi B., Felföldi T., Solymosi K., Flieger K., Márialigeti K., Böddi B., Vörös L. (2013):
European Journal of Phycology 48. pp. 427-436. - IF: 1.912 (2012)
2012
2018
Dimitris Stratoulias, Heiko Balzter, András Zlinszky, Viktor R. Tóth (2018):
International Journal of Remote Sensing 1-27.
Kovács AW, Tóth VR, Pálffy K (2018):
The effects of interspecific interactions between bloom forming cyanobacteria and Scenedesmus quadricauda (Chlorophyta) on their photophysiology
ACTA BIOLOGICA HUNGARICA 69(2): In press
Monica Pinardi, Mariano Bresciani, Paolo Villa, Ilaria Cazzanig, Alex Laini, Viktor Tóth, Ali Fadel, Martina Austoni, Andrea Lami, Claudia Giardino (2018):
Limnologica - IF: 1.814 (2017)
2017
Boros E, Jurecska L, Tatár E, Vörös L, Kolpakova M (2017):
Chemical composition and trophic state of shallow saline steppe lakes in central Asia (North Kazakhstan)
Environmental Monitoring and Assessment 189 (11): p. 546. 189 (11): p. 546-. - IF: 1,711 (2016)
Boros E, V-Balogh K, Vörös L, Horváth Zs (2017):
Multiple extreme environmental conditions of intermittent soda pans in the Carpathian Basin (Central Europe)
Limnologica 62: pp. 38-46 - IF: 1,403 (2016)
P Villa, M Pinardi, VR Tóth, PD Hunter, R Bolpagni, M Bresciani (2017):
Journal of Limnology - IF: 1,725 (2015)
V Pelevin, A Zlinszky, E Khimchenko, VR Toth (2017):
International Journal of Remote Sensing 38 (7), 1967-1982 - IF: 1,640 (2015)
2016
Boros E, Pigniczki Cs, Sápi T, V.-Balogh K, Vörös L, Somogyi B (2016):
Waterbird-mediated Productivity of Two Soda Pans in the Carpathian Basin in Central Europe
Waterbirds 39(4): pp. 388-401. - IF: 0,512 (2015)
Tóth, V.R., Palmer, S.C.J. (2016):
Hydrobiologia 766:293–304 - IF: 2,275 (2014)
2015
Palmer SCJ, Odermatt D, Hunter PD, Brockmann C, Présing M, Balzter H, Tóth VR (2015):
Remote Sensing of Environment 158(1): pp. 441-452. - IF: 6.393 (2014)
Palmer, S.C.J., Hunter, P.D., Lankester, T., Hubbard, S., Spyrakos, E., N. Tyler, A., Présing, M., Horváth, H., Lamb, A., Balzter, H., Tóth, V.R. (2015):
Remote Sensing of Environment 157, 158–169 - IF: 6.393 (2014)
Stratoulias Dimitris, Balzter Heiko, Zlinszky András, Tóth Viktor R (2015):
Remote Sensing of Environment 157: pp. 72-84. - IF: 6.393 (2014)
2014
Boros E., Zs. Horváth, G. Wolfram & L. Vörös (2014):
Salinity and ionic composition of the shallow astatic soda pans in the Carpathian Basin
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 50: pp. 59–69. - IF: 1,042 (2015)
Somogyi, B., L. Vörös, K. Pálffy, Gy. Székely, Cs. Bartha & Zs. Gy. Keresztes (2014):
Extremophiles 18(6): pp. 1075-1084. - IF: 2.174 (2013)
2012
Keresztes Z. G., Felföldi T., Somogyi B., Székely G., Dragoş N., Márialigeti K., Bartha C., Vörös L. (2012):
Extremophiles, 16. (5) 759-769. - IF: 2.203 (2012)
Tóth VR, Szabó K (2012):
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 48. (2) pp. 241-251. - IF: 0.736 (2012)
2011
Boglárka Somogyi, Tamás Felföldi, Katalin Solymosi, Judit Makk, Zalán Gábor Homonnay, Györgyi Horváth, Erika Turcsi, Béla Böddi, Károly Márialigeti, Lajos Vörös (2011):
Phycologia 50. (1) pp. 1-10. - IF: 2.000 (2011)
Tóth VR, Herodek Sándor (2011):
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 47. (2): pp. 141-150. - IF: 0.93 (2011)
Viktória Üveges, Lajos Vörös, Judit Padisák, Attila W. Kovács (2011):
Hydrobiologia 66. (1): pp. 17-27. - IF: 1.784 (2011)

Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Pirger Zsolt, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai
0
Ács András, PhD, tudományos főmunkatárs
Elekes Károly, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Felpécziné Farkas Anna, PhD, tudományos főmunkatárs
Fodor István, PhD, tudományos munkatárs
Győri János, PhD, tudományos főmunkatárs
Kemenes Ildikó, DSc, tudományos tanácsadó
Kiss Tibor, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Molnár Éva, PhD, tudományos munkatárs
Molnár László, PhD, tudományos főmunkatárs
Riba Milán, PhD, tudományos munkatárs
Svigruha Réka, PhD, tudományos munkatárs
3
László Zita, asszisztens
1
Németh Zoltán, PhD hallgató (külsős)
Somogyvári Dávid, tudományos segédmunkatárs
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport a NAP2.0 támogatásával működő Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport és a korábbi, Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoport összeolvadásával alakult meg 2021 tavaszán.

A kutatócsoport küldetése: 
A Balatonban és vízgyűjtőjén detektálható természetes eredetű, valamint antropogén szennyezések komplex élettani és toxikológiai hatásvizsgálata vízi gerinctelen és alacsonyabb rendű gerinces szervezetekben "top-down" megközelítésben, modern multidiszciplináris módszerek alkalmazásával. Küldetésünk fontos része, hogy tudományos eredményeink gyakorlati vonatkozásait megismertessük a döntéshozókkal, a vízügyi hatóságokkal, a természetvédőkkel, valamint a nyilvánossággal egyaránt.

A kutatócsoport feladatai: 
1) A Balatont ért komplex természetes és antropogén terhelés jellemzése fókuszálva a cianotoxinokra, gyógyszermaradványokra, rovarölőszerekre, rágcsálóírtókra, UV-szűrő vegyületekre és a mikroműanyagokra. Ezzel kapcsolatosan feladatunk a vízi környezet alkotó elemeinek (víztest, üledék, zoo- és fitoplankton, zoo- és fitobentosz, makrofitonok, makroszkopikus gerinctelenek, halak) kémiai jellemzése, különös tekintettel a szennyező források tér- és időbeli változásainak feltárására, adszorpciós viszonyainak nyomon követésére és a szennyezések minőségi és mennyiségi meghatározására. 
2) Vizsgáljuk a klímaváltozást kísérő hőmérsékleti szélsőségek és az antropogén stresszorok együttes hatását édesvízi ökoszisztémákban. Tanulmányozzuk a klímaváltozást kísérő abiotikus környezeti tényezők, mint a hőmérsékleti szélsőségek, sótartalom, pH, redox folyamatok, hosszú távú hatásait a fő élőlénycsoportok (zooplankton, ízeltlábúak, puhatestűek, halak) élettani funkcióira, valamint értékeljük a szervezetek alkalmazkodó (adaptációs) képességét a megváltozott környezeti körülmények során. Jellemezzük az adaptáció hátterében álló molekuláris folyamatokat. 
3) Terepi vizsgálatok keretében elemezzük a vizes élőhelyet ért antropogén szennyezés hatásait vízi gerinctelen- és hal indikátor szervezetek általános kondíciójára, szaporodási képességére, valamint sejt és molekuláris szintű változásaira. Populáció szinten a szennyezetteb (pl. kikötők, strandok, tisztított szennyvízbefolyók környéke) és védetteb (pl. természetvédelmi öblök) területekről begyűjtött egyedek kondíció indexeinek összehasonlításával kapunk információt. 
4) Kontrolált laboratóriumi elrendezésben, egyed, szövet, sejt és molekuláris szinteken (top-down megközelítés), multidiszciplináris (fiziológiai, szövettani, biokémiai, molekuláris, genetikai) módszereket alkalmazva vizsgáljuk tenyészetből származó reprezentatív vízi modellszervezeteken az egyedi és komplex szennyezések (ideg)élettani funkciókra (táplálkozás, mozgás, légzés, fejlődés, szaporodás, tanulás) kifejtett hatását. Sejtszinten, feltérképezzük a toxicitás hatásmechanizmusát az oxidatív stressz és biotranszformációs rendszerekre, valamint idegélettani hatásokat vizsgálunk azonosított sejteken és egyszerű neurális hálózatokban a környezeti szempontból releváns komplex szennyezőanyag keverékek expozíciója során, míg molekuláris szinteken ismert stressz markerek (pl. GnRH/CRZ, CREB, DJ-1, p38alpha, JNK1, stb.) vizsgálatát célozzuk meg. A molekuláris szintű változások megfigyelése után a stressz markereket mRNS szinten is vizsgáljuk.
5) A környezetanalitikai felmérések, környezeti kockázatbecslés és a szennyezők általános toxicitásának súlyozása toxicitási tesztek alapján a Balaton környezetállapotának komplex felmérése és megbízható expozíció- és hatás biomarker alapú vizes élőhely monitoring stratégia kidolgozása. Ezzel költséghatékony és környezetkímélő módon tudjuk meghatározni az adott vizes élőhelyet benépesítő szervezetek általános kondíció állapotát, egyben súlyozni tudjuk a környezetet ért természetes- és antropogén forrásokból eredő komplex stressz hatások jelentőségét a vízi élőlényközösségre.

 

Csoportkép (2023)

Csoportkép (2023)

 

Terepen (2022)

Terepen_1 (2022, ELKH parti-sáv)

 

Terepen (2022)

Terepen_2 (2022, ELKH parti-sáv)

 

Terpen_3 (2022, ELKH parti-sáv)

 

Csoportmegbeszélés a COVID pandemia idelyén (2021)
 

Válogatott publikációk
2023
Réka Svigruha, Bence Prikler, Anna Farkas, András Ács, István Fodor, Kálmán Tapolczai, János Schmidt, Gábor Bordós, Judit Háhn, Péter Harkai, Edit Kaszab, Sándor Szoboszlay, Zsolt Pirger (2023):
Science of the Total Environment 883:163537 - IF: 9.8 [D1] 2023
2021
Molnar E, Fodor I, Svigruha R, Pirger Z (2021):
Ecotoxicology and Environmental Safety 216:112212 - IF: 7.129 [D1]
Pirger Z, Laszlo Z, Naskar S, Crossley M, O’Shea M, Benjamin PR, Kemenes G, Kemenes I (2021):
Current Biology 31(8):1754-1761.e3 - IF: 10.83 [D1]
Svigruha R, Fodor I, Gyori J, Schmidt J, Padisak J, Pirger Z (2021):
Science of the Total Environment 784:147113 - IF: 10.753 [D1]
2020
Fodor I, Hussein AA, Benjamin PR, Koene JM, Pirger Z (2020):
eLife, 9:e56962. - IF: 8.14 [D1]
Molnar E, Maasz G, Pirger Z (2020):
Environmental Science and Pollution Research - IF: 3,056 [Q2] (2019)
2019
Maasz G, Mayer M, Zrinyi Z, Molnar E, Kuzma M, Fodor I, Pirger Z*, Takacs P* (2019):
Science of the Total Environment, 677:545–555 - IF: 6.55 [D1]
2018
Vehovszky Á, Farkas A, Csikós V, Székács A, Mörtl, M, Győri J (2018):
AQUATIC TOXICOLOGY, Volume 205, December 2018, Pages 148-155 - IF: 3,884 [D1] (2017)
2017
Farkas A, Ács A, Vehovszky Á, Falfusynska H, Stoliar O, Specziár A, Győri J (2017):
SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT 599–600: pp. 760-770. - IF: 4,906 [D1] (2016)
2017
Maasz G, Zrinyi Z, Takacs P, Lovas S, Fodor I, Kiss T, Pirger Z (2017):
Ecotoxicology and Environmental Safety 139:9–17 - IF: 3.246 [D1] (2015)

Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
A kutatócsoport tagjai
0
Árva Diána, PhD, tudományos munkatárs
Balogh Csilla, PhD, tudományos főmunkatárs
Bürgés József, tudományos segédmunkatárs
Csabai Zoltán, PhD, tudományos főmunkatárs
Gál Blanka, PhD, tudományos munkatárs
Mészáros Boglárka, PhD, tudományos munkatárs
Serfőző Zoltán, PhD, tudományos főmunkatárs
Szivák Ildikó, PhD, tudományos munkatárs
1
Bohus Attila, PhD hallgató (külsős)
Péntek Balázs, szakdolgozó hallgató
2
Andrew HAMER, PhD, vendég kutató (külsős)
Sylvain URSENBACHER, PhD, vendég kutató (külsős)
3
Karádi-Kovács Kata, PhD, vendég kutató (külsős)
Tamás Mónika, asszisztens
Zsilák Borbála, intézeti mérnök
A kutatócsoport tevékenysége

1. Inváziós kagylófajok ökológiai szerepének vizsgálata a Balatonban
Kutatásaink fókuszában az idegenhonos dreissena kagylófajok populációdinamikája és ökológiai szerepének feltárása áll. Vizsgáljuk az állatok kitelepedését, táplálékpreferenciáját, metabolizmusát kísérletes módszerekkel, természetes élőhelyről gyűjtött, kihelyezett és akváriumban tartott állatok esetében. Kutatásaink általános célja dreissennák balatoni táplálékláncban betöltött szerepének vizsgálata.

Kagylók eltávolítása


2. Az emberi zavarások hatása az édesvízi biodiverzitásra
A csoport fontos kutatási területe az emberi zavarás édesvízi biodiverzitásra gyakorolt hatásának vizsgálata. Kutatásaink során arra keressük a választ, hogy a diverzitás egyes aspektusai (taxonómiai, funkcionális, illetve filogenetikus diverzitás) és komponensei (alfa illetve béta diverzitás) hogyan reagálnak az olyan emberi zavarásokra, mint amilyen az urbanizáció, a szennyezés, az élőhelyleromlás, idegenhonos fajok megjelenése vagy a klímaváltozás.

3. Numerikus ökológia
A közösségi ökológiai módszertanával is foglalkozunk. Olyan módszereket fejlesztünk, melyek (1) alkalmasak közösségi szintű ökológiai jelenségek (pl. béta diverzitás vagy egymásbaágyazottság) mérésére, illetve (2) a funkcionális diverzitás kifejezésére.
 

Válogatott publikációk
2024
Karádi-Kovács K, Szivák I, Bozóki T, Kovács K, Móra A, Padisák J, Selmeczy GB, Schmera D, Boda P (2024):
Science of the Total Environment 921: 171071.
Sebteoui, K.; Milošević, D.; Stanković, J.; Baranov, V.; Jovanović, B.; Krause, S.; Csabai, Z. (2024):
Science of the Total Environment 919: 170844. - IF: IF: 9.8 [D1]
2023
Bohus A, Gál B, Barta B, Szivák I, Karádi-Kovács K, Boda P, Padisák J, Schmera D (2023):
Hydrobiologia 850: 881-899.
Csabai, Z.; Čiamporová-Zaťovičová, Z.; Boda, P.; Čiampor, F. (2023):
Science of the Total Environment 863: 160922 - IF: 9.8 [D1] (2022)
Gál B, Weiperth A, Farkas J, Schmera D (2023):
Scientific Reports 13: 20698.
Karádi-Kovács K, Boda P, Csabai Z, Deák C, Móra A, Szivák I, Schmera D (2023):
Hydrobiologia 850: 1837-1848.
Schmera D, Boschi C, Baur B (2023):
Scientific Reports 13: 16761.
2022
Balogh C, Kobak J, Kovács Z, Serfőző J, Faragó N, Serfőző Z (2022):
BIOGEOCHEMISTRY 158 pp. 91-111.
Balogh C., Serfőző Z., Kobak J (2022):
FRESHWATER BIOLOGY 67 : 4 pp. 619-629.
Schmera D, Heino J, Podani J (2022):
Scientific Reports 12: 12283.
Schmera D, Legendre P, Erős T, Tóth M, Magyari EK, Braur B, Podani J (2022):
Ecological Indicators 136: 108618
2021
Árva D., Mozsár A., Barta B., Specziár A., Tóth M., Bohus A., Gál B., Schmera D. (2021):
Ecological Indicators, 125, 107469.
Hamer AJ, Barta B, Bohus A, Gál B, Schmera D (2021):
Global Ecology and Conservation 28: e01663.
Podani J, Kalapos T, Barta B, Schmera D (2021):
Ecological Informatics 61: 101235.

Zooplankton és Interakció Ökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Boros Gergely, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai
0
Boross Nóra Judit, tudományos segédmunkatárs
G.-Tóth László, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Novák Zoltán, tudományos munkatárs
Sandoval Alejandro, tudományos munkatárs
Vasas Gábor, tudományos tanácsadó
3
Burányi Máté, asszisztens
Csaba Judit, intézeti mérnök
Maroskövi Beáta, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport általános feladata a balatoni zooplankton és a bevonatlakó élővilág monitorozása a tó standard nyíltvízi és litorális mintavételi pontjain. Ez a tevékenység a gerinctelenek ökológiai szerepét sok évtizeddel visszamenőleg bemutató adatbázis folyamatosságát és bővülését hivatott biztosítani. Ez az adatbázis, amely a zooplankton tekintetében az 1930-as évekig nyúlik vissza, a meteorológiai, a tóvíz fizikai és kémiai paraméterei, valamint a fitoplankton hosszú távú változásai tükrében lehetővé teszik az antropogén eutrofizáció, a vízszint ingadozás és az esetleges klímaváltozás hatásának tanulmányozását a planktonikus és bentikus anyagforgalomra. Különböző kutatási pályázatok keretében vizsgálják a fitoplankton zooplankton és a makrogerinctelen szuszpendált lebegőanyag táplálkozási kapcsolat hatékonyságát és limitáló tényezőit a Balatonban. 

csapat

 

Kutatók

tudományos munkatárs
halegyüttesek szerveződése, inváziós fajok kutatása
kutató professor emeritus
kemorecepció, érzőrendszerek, puhatestűek, növény-állat interakció, magatartás, alkalmazkodás, kémiai-ökológia, összehasonlító neurobiológia
igazgató, tudományos tanácsadó
halökológia, közösségökológia, természetvédelmi biológia, biológiai vízminősítés, monitorozás
tudományos főmunkatárs
felszíni vizek környezetállapotának értékelése, biomonitoring, bioindikáció, ökotoxikológia
tudományos munkatárs
Gerinctelen neurobiológia, Neuroendokrinológia, Tanulás és Memória, Kognitív öregedés, Ökotoxikológia
tudományos tanácsadó
tudományos munkatárs
vízi makrogerinctelenek, vízi ökológia, természetvédelmi biológia
tudományos főmunkatárs
neonikotinoidok, metabolit, ökotoxikológia, biomarker, acetilkolin, P2X receptorok
tudományos munkatárs
ökológia, halközösség, funkcionális sokféleség, közösség összejövetele
tudományos tanácsadó
gerinctelen neurobiológia, memóriakutatás, neurális hálózatok, (korábban - vidrapopuláció)

Projektek

OTKA- Az öregedés során bekövetkező változások celluláris és molekuláris mechanizmusai az asszociatív memóriát kódoló neurális hálózatban

A projekt vezetője
Pirger Zsolt
A projektet vezető intézmény
BLKI

Az élethossz folyamatosan nő, ugyanakkor az tapasztalható, hogy az öregedés során a memória megkopik. Noha mindez jelentősen befolyásolja a későbbi életminőséget, a normál öregedési folyamatok vizsgálata kevesebb figyelmet kapott, mint a neurodegeneratív kutatások. Ezért a pályázatban vizsgáljuk az öregedési változásokat a tanulás és a hosszú távú memória jól ismert puhatestű modelljén. Törekszünk megérteni az agy normál biológiai öregedésének molekuláris mechanizmusait a génexpresszió korfüggő változásainak, valamint az erősen konzervált jelátviteli útvonalakban bekövetkező átalakulásoknak az azonosításával, amelyek megvilágítják az életkor függő memóriakárosodást. Viselkedési, elektrofiziológiai és molekuláris megközelítéseket alkalmazunk azon feltevésünk igazolására, hogy az öregedési folyamatok gátlásában résztvevő molekulákat kódoló gének kulcsszerepet játszanak azokban a már azonosított idegsejt és hálózat szintű változásokban, amelyek mutatják a memória károsodását a viselkedési mintázatok szintjén. Megvizsgáljuk, hogy lehet-e befolyásolni az öregedés-gátló molekulák expresszióját génmanipulációval, amelyek megváltoztatják a gének aktiválásában részt vevő, vagy ezek által aktivált, jelátviteli útvonalak működését. A kutatások elősegítik a molekuláris, celluláris és rendszer szintű változások megértését, amelyek a természetes öregedéssel összefüggő memóriavesztéshez vezetnek. Mindezek rávilágítanak azokra a mechanizmusokra, amelyek a patológiás hanyatlás alapját is képezik és új klinikai kezelési lehetőségeket adnak.

OTKA- Idegenhonos édesvízi halak inváziójának sikeressége és hatásuk az őshonos halegyüttesekre és halfajokra

A projekt vezetője
Czeglédi István
A projektet vezető intézmény
BLKI

 

Az élőhelyek degradációja mellett az idegenhonos fajok terjedése jelenti a legnagyobb veszélyt a Föld biodiverzitására. Kutatásunk célja, hogy pontosabban megismerjük az idegenhonos édesvízi halfajok inváziós sikerességét meghatározó tényezőket és az idegenhonos halfajok őshonos halakra kifejtett hatásait. Ennek érdekében tanulmányozni fogjuk az idegenhonos halfajok szerepét az őshonos halegyüttesek szerkezetének hosszú távú változásaiban a Balaton vízgyűjtő területén. Emellett pedig vizsgálni fogjuk két inváziós halfaj, a fekete törpeharcsa és az amurgéb inváziós sikerességét és terjedésük negatív hatásait. A fekete törpeharcsával kapcsolatban feltárjuk a faj élőhelyhasználatát és táplálékának összetételét a Balatonban. Az amurgéb esetében egy átfogó tanulmányt fogunk készíteni, melyben összefoglaljuk a faj ökológiájáról ez idáig született tudásanyagot. Emellett hosszú távú adatsorok és akváriumi kísérletek segítségével fogjuk vizsgálni az amurgéb és a fokozottan védett, veszélyeztetett lápi póc közötti interakciókat. Kutatásaink alapvető kérdések megválaszolásához járulhatnak hozzá az idegenhonos halfajok inváziós sikerességét és negatív hatásait illetően. Ezen felül eredményeink hasznosíthatók lesznek mind a természetvédelemben, mind pedig a rekreációs (elsősorban horgászat) ágazatban.

 

OTKA- A makrofita térbeli és időbeli változékonyságának megértése

A projekt vezetője
Tóth Viktor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Tóth Viktor, PhD, tudományos főmunkatárs

A vizes élőhelyek földrajzi elhelyezkedéstől és antropogén zavarástól függetlenül a világ egyik legtermékenyebb és legnagyobb változatossággal rendelkező övezetei. Vagy is a makrofiták betekintést nyújthatnak a növények funkcionális alkalmazkodás potenciáljába, hiszen ezek a kozmopolita fajok képesek alkalmazkodni az optimális környezeti tartományuktól eltérő feltételekhez is. A makrofiták egyidejűleg képesek integrálni számos ökoszisztéma és környezeti tényező hatásait és változásait. Ezeken a vizes élőhelyeken egyes környezeti komponensek térbeli és időbeli variabilitása törvényszerű (vízborítottság és fénykioltás térbeli, fény/naphossz/hőmérséklet időbeli eloszlása), míg más tényezők (tápanyagtartalom, mikroklimatikus viszonyok) sztochasztikusan oszlanak el, ami eredményezi az élőhely és az ott található fajok változatosságát. Ennek ellenére a vízi ökoszisztémák vizsgálata során gyakran elhanyagolják a makrofiták in situ változatosságának a vizsgálatát, így a problémáról csak nagyon kevés információval rendelkezünk. A javasolt kutatási téma a makrofiták növekedési formája (vízen lebegő és emergens), és az állományok degradáltsági szintje (ép és pusztuló) mentén vizsgálja a fotoélettani és fenológiai változatosságukat. Célunk annak a megértése, hogy az eltérő eloszlási mintázattal rendelkező környezeti tényezők hogyan befolyásolják a makrofita állományok variabilitásának térbeli és időbeli alakulását. Célunk továbbá annak megismerése, hogy az élettanilag és fenológiailag diverz makrovegetáció hogyan befolyásolja a vizes élőhelyek és a tavak partmenti övezeteinek fennmaradását.

OTKA- Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával

A projekt vezetője
Erős Tibor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával

OTKA- Karakterisztikus Kárpát- medencei halfajok filogenetikai és evolúció- ökológiai vizsgálata tradicionális és alternatív módszerekkel

A projekt vezetője
Takács Péter
A projektet vezető intézmény
BLKI

A Kárpát-medence vízi élővilága rendkívül változatosnak mondható, ugyanakkor korántsem tekinthető minden részletében ismertnek. A terület vízrendszerében számos olyan sokáig általános európai elterjedésűnek gondolt halfaj él melyek taxonómiai hovatartozása nem kellően tisztázott. Egyebek között például feltételezhető, hogy a mindenki által ismert, nagyra növő, pettyezett testű csuka faj mellett, egy kisebb, csíkozott testű csuka „faj” is előfordul vizeinkben. De ennek tisztázására mindenképpen célzott morfológiai és genetikai vizsgálatok szükségesek. Kutatásaink eredményei segíteni fogják a terület vízi biodiverzitásának jobb megismerését, illetve a vizsgált fajok hosszú távú megőrzéshez szükséges kezelési tervek kidolgozását.

A kárpáti biodiverzitást feltáró vizsgálatok mellett szeretnénk tesztelni bizonyos eddig más téren használt módszerek (képi testalak elemző eljárások és egy tömegspektrometriai módszer) állományok, fajok azonosítására, illetve filogenetikai és taxonómiai célú, valamint nemesítési eljárások során való felhasználásának lehetőségét is. Ha az említett módszerek megfelelően érzékenynek bizonyulnak, akkor az eddig általánosan és egyedüliként használt genetikai módszereknél könnyebben használható, gyorsabban és olcsóbban kivitelezhető módszerekkel gazdagodhat a fent említett tudományterületek eszköztára.

OTKA- Emberi zavarások hatása az édesvízi biodiverzitásra

A projekt vezetője
Schmera Dénes
A projektet vezető intézmény
BLKI
Résztvevő kutatók
0
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Specziár András, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Szivák Ildikó, PhD, tudományos munkatárs
Válogatott publikációk
2019
Gál B, Szivák I, Heino J, Schmera D (2019):
Ecological Indicators 104: pp. 357-364.

KEHOP- VKI monitoring kutatási – módszerfejlesztő – adatgyűjtő program kialakítására

A projekt vezetője
Erős Tibor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó

A Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése tárgyú projekt (KEHOP-1.1.0-15-2016-00002) célkitűzése:

  •  a vizek mennyiségi és minőségi megfigyelését biztosító monitoring-rendszer (felszíni és felszín alatti vizek monitoringja; biológiai, kémiai, morfológiai és hidrológiai vizsgálatok) továbbfejlesztése országos szinten annak érdekében, hogy az Európai Víz Keretirányelv (Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve, továbbiakban: VKI) végrehajtásával kapcsolatos információ-igényt optimálisan ki tudja elégíteni,

  •  módszertani fejlesztés és kiegészítő monitoring programok végrehajtása az Európai Bizottság ex-ante feltételeinek (1121/2014. (III.6.) és 1394/2014. (VII. 18.) Korm. hat.) teljesítéséhez, illetve a biológiai és kémiai monitoringot érintő hiányok pótlásához.

A projekt 12 projektelemből áll, további információk az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a KEHOP-1.1.0-15-2016-00002 honlapokon elérhetőek.

A 10. projektelem biológiai alprogramjának célja a VKI által a vízminősítési rendszerbe bevezetett, öt biológiai elemen alapuló monitoring- és értékelési rendszer hiányosságainak komplex felszámolása, a monitoringrendszer optimális tervezéséhez szükséges adatgyűjtés és szakértői tanulmányok elkészítése, a magyar minősítési rendszer ökológiai állapotra vonatkozó interkalibrációs feladatainak befejezése, ökopotenciál interkalibrációs eljárás elvégzése. A kémiai alprogram célja a VKI által a vízminősítési rendszerbe bevezetett kémiai monitoring hiányosságainak komplex felszámolása, felkészülés a 2015-16-ban életbe lépő új követelmények (2013/39 EU Irányelv és hazai jogi leképezése) kielégítésére és a jövőbeli monitoring szakmai-pénzügyi optimalizálásához, döntés-előkészítéséhez szükséges háttérinformációk, vizsgálatok és szakértői háttértanulmányok előállítása.

A biológiai alprogram keretében elkészült:

B1: A jó vízgazdálkodást segítő ökológiai vizsgálatok

  • Felszíni vizek terhelés-hatás vizsgálata (terhelés-hatás elemzésekhez (DPSIR), intézkedések hatékony megalapozásához részletes mintaterületi felmérések)

  • Ökológiai vízigény, vízfolyások kiszáradása hatásának vizsgálata, időszakos vizek monitoringja mintaterületen

  • Paleolimnológiai adatok áttekintése a referencia feltételek kialakításához

  • Trofitás-skálák és a VKI alapú minősítési skálák megfeleltetése

  • Kotrás, keresztirányú műtárgyak hatásának vizsgálata a biológiai elemekre, hallépcsők építésének szükségessége

  • Urbanizáció hatása a halközösségek szerkezetére

  • Termálvíz terhelés hatásának vizsgálata a felszíni vizek ökológiai állapotára

  • Diffúz terhelések és a tavak ökológiai állapota közötti kapcsolat feltárása

B2: Módszerfejlesztés és kiegészítő monitorozás

  • Módszertani fejlesztés (megbízhatóság, pontosság növelése, hiányzó típusokon minősítési rendszer kidolgozása)

    • a „rossz osztályba sorolás” kockázatának számszerűsítése (statisztikai megbízhatósága), ökológiai potenciál kidolgozása 

    • módszerfejlesztés (fitobentosz, vizi makrogerinctelenek, makrofiton, hal, szikes tavak)

    • mintavételi erőfeszítés és reprezentativitás vizsgálat (Duna, sík és dombvidéki vízfolyások, állóvizek)

  • Kiegészítő monitorozás (tavas minősítési rendszerek pontosságának növelése, adathiányok csökkentése, csoportosítás lehetőségének vizsgálata)

    • Tavak térbeli heterogenitásának vizsgálata

    • A Balaton ökológiai állapotának meghatározása

    • Adathiányos vízfolyások és állóvizek monitorozása, „csoportosítás elve” alkalmazhatóságának vizsgálata

B3: Taxonómiai képzés és minőségbiztosítási rendszer kialakítása

  • Továbbképzéshez kapcsolódó feladatok ellátása (monitorozást végző szakemberek taxonómiai továbbképzése), fényképes határozási segédletek, kurzusanyagok, kézikönyvek a leggyakoribb és nehezen határozható csoportokra

  • A biológiai adatok minőségbiztosítását célzó eljárásrend kidolgozása

B4: EU felé történő adatszolgáltatás és interkalibrációs feladatok ellátása

  • Tavas, folyós- és nagy-folyós ökopotenciál interkalibrációs feladatainak ellátása, ökológiai állapot interkalibráció lezárása 

  • A fitoplankon, fitobenton, makrofiton redundanciájának és relevanciájának vizsgálata a tavas állapotértékelés esetében

  • A hazai és nemzetközi kötelezettségekből adódó adatszolgáltatás (az EU felé adatszolgáltatási, adatjavítási, adatkezelési feladatok ellátása, az adatok szakmai ellenőrzése)

 

Az elkészült fontosabb eredményeket bemutató könyvek az alábbi linken elérhetőek: Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése – Tisza-kutató osztály – Ökológiai Kutatóközpont (freshwater-ecology.com)

 

OTKA- A rövid- és hosszútávú fényakklimáció közötti szakadék áthidalása NKFIH K_18_128950

A projekt vezetője
Bernát Gábor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Bernát Gábor, PhD, tudományos főmunkatárs
Résztvevő kutatók
0
Somogyi Boglárka, PhD, tudományos főmunkatárs

Hazai tavainkban élő fotoszintetizáló mikroorganizmusok rövid- és hosszútávú fényakklimációjának vizsgálata

NAP- Kémiai környezeti faktorok által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben

A projekt vezetője
Freund Tamás
A projektet vezető intézmény
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Témafelelős
Pirger Zsolt, PhD, tudományos főmunkatárs
Résztvevő kutatók
0
Kiss Tibor, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Svigruha Réka, PhD, tudományos munkatárs

Kémiai környezeti faktorok (hormonok, gyógyszermaradványok, peszticidek) által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben - Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatás

Széchenyi 2020- Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért

A projekt vezetője
Báldi András
A projektet vezető intézmény
Ökológiai Kutatóközpont

Az Ökológiai Kutatóközpont "Ökoszisztéma GINOP" projektje, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Szécheny 2020 és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg 2016-2020 között.

Projekt azonosító: GINOP–2.3.2–15–2016–00019

A támogatás összege: 852 391 934 forint.

A támogatás mértéke: 100%.

Futamidő: 2016.09.01 - 2020.11.29.

Vezető kutató: Báldi András

Résztvevők száma: 48

 

Széchenyi 2020- A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel

A projektet vezető intézmény
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Projekt rövid címe: A balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása

A projekt azonosítószáma: GINOP-2.3.2-15-2016-00004

A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Széchenyi 2020 és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.

A kedvezményezett (konzorcium vezető) neve: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

A pályázat megvalósításában konzorciumi partnerként részt vettek: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (korábban: MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet); Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

A szerződött támogatás összege: 1.465.702.692 Ft

A támogatás mértéke: 100%

Futamidő: 2016.09.01.- 2021.09.07.

A projekt tartalmának bemutatása: A projekt célja a balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása, a halfauna rekonstrukciója, és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálata, alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel.

100 éve a Balaton szolgálatában

Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű, sekély vizű tava a Balaton, amely hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. Turisták milliói látogatnak ide évente, így nemzetgazdasági szempontból is, stratégiai fontosságú jó vízminőségének, ökoszisztémájának és biológiai sokszínűségének megőrzése. A 97 éves HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet fő profilja az édesvizek környezettani kutatása, fókuszálva a Balatonra és vízgyűjtőjére, összetételben és sokoldalúságában az országban egyedülálló műszerparkjának segítségével. A kutatóintézet vizsgálja a Balaton és vízgyűjtőjének élővilágát, annak tér és időbeni változásait, anyagforgalmi sajátosságait és az ezekre hatással lévő biotikus és abiotikus környezeti tényezőket, emberi hatásokat. A kor kihívásainak megfelelő, nemzetközi mércével is elfogadott, közel 1600 millió forintos komplex műszerparkjával olyan alapvető kérdésekben foglaltak állást az intézet kutatói az elmúlt években, mint például a vízszint és a vízminőség kérdése, az elhinarasodás jelensége, a nádpusztulás, a nyári turista szezonra jellemző algavirágzások, a különböző típusú emberi eredetű mikroszennyezések és a szalinitás jelensége.

A kutatóintézet műszerparkja segítségével komplexen vizsgálja a természetes ökoszisztémákból (pl. Balatonból) és a kísérleti rendszerekből (pl. mezokozmosz rendszer) begyűjtött mintákat. A teljes rendszert alkotó eszköz- és műszerpark olyan fontosabb elemeket foglal magában, mint a kültéri és beltéri kísérletes rendszerek, modern műszeres analitikai berendezések, mikroszkóp rendszerek, mintagyűjtő-, előkészítő- és feldolgozó eszközök, vízminőség nyomon követésére alkalmas távérzékelési rendszer, mikrobiológiai és molekuláris biológiai laboratóriumok, amelyek ilyen formában, egy helyen, egy intézményen belül nem találhatóak meg az országban. Ezáltal a BLKI infrastruktúra rendszere egyedülálló az országban.

Az Intézet műszerparjának segítségével kapott eredményekről a közcélú kutatások menüpontban is lehet olvasni.

A fontosabb elemeket az alábbi galéria szemlélteti.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Kültéri Mezokozmosz Rendszere

mezokozmosz

 

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén kialakított mezokozmosz rendszert 12 darab kültéri műanyag tartály alkotja (mezokozmosz: a természetben zajló folyamatok kontrollált körülmények között történő megfigyelésére alkalmas kísérleti berendezés). A közel öt köbméter térfogatú tartályokban szabályozható a vízhőmérséklet, a tápanyag viszonyok, a vízáramlás sebessége, a vizet érő fényintenzitás, illetve a kísérletek jellegétől függően egyéb tényezők is. A tartályokba telepített szenzorok folyamatosan mérik a legfontosabb fizikai paramétereket a vízben (pl. beérkező fény, vízhőmérséklet, pH, oldott oxigén, stb.). A mezokozmosz tartályok feltölthetők szűretlen Balaton-vízzel (közvetlenül a tóból beszivattyúzva), vagy három fázisban szűrt (kavics-, homok- és UV-szűrt) Balaton-vízzel. 

A rendszer segítségével a kutatók olyan ökológiai jelenségeket vizsgálhatnak/modellezhetnek szabályozott körülmények között, mint például a globális klímaváltozás vízi élőlényközösségekre gyakorolt hatása, vagy az algásodást előidéző környezeti tényezők.

Kapcsolattartó, vezető kutató: Boros Gergely, PhD (boros.gergely@blki.hun-ren.hu)

 

mezokozmosz

 

DigiRec

Saját fejlesztésű fénytörés alapú optikai rögzítő rendszer farmakológiai vizsgálatokhoz

Mind az idegtudományban, mind az ökotoxikológiában nagy szükség van a különböző kémiai anyagok (pl. emberi eredetű gyógyszermaradványok, rovarölő szerek, ingerületátvivő anyagok és modulátorok) hatásainak vizsgálatára különböző biológiai szinteken. A kontraktilis (összehúzódásra képes) szöveti preparátumok kiváló vizsgálati tárgyát képezik az in vitro farmakológiai ísérleteknek. Az ilyen vizsgálatok azonban klasszikusan erő-feszültség (vagy nyomás-feszültség) jelátalakító (transzducer) használatával történő megközelítést alkalmaznak.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportja az angol University of Sussex munkatársaival közösen kifejlesztett egy gyors, könnyen megvalósítható, olcsó, digitalis, “nem invazív” és reprodukálható in vitro farmakológiai módszert, amely fénytörés alapú optikai digitalizáló megközelítésen és izolált szív preparátumokon alapszik. Az új és egyedi rögzítő rendszernek a DigiRec nevű saját, Linux operációs rendszeren működő Java alkalmazása van, amelyet Barta Tamás (bartatamas@gmail.com) programozó matematikus fejlesztett. Az optikai rögzítő rendszer tesztelését és validálását a széles körben használt gerinctelen modellállat, a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) izolált szív preparátumainak felhasználásával végezték a kutatók. A fejlesztett rendszer szemlélteti a technológia fejlődését az erő-feszültség transzducer alapú rendszerektől elmozdulva és megfelelő eszközt biztosíthat az ökotoxikológiában, vagy akár az idegtudományban - nem csak a nagy mocsári csigával, hanem a magasabb rendű szervezetekkel foglalkozó kutatásokban is.

A témával foglalkozó cikk itt található.

Rendezvények, konferenciák

LXIV. Hidrobiológus Napok

10 óra

LXIV. Hidrobiológus Napok

 2023. október 4-6.

 Program

2023. október 4. szerda 

9:00 Regisztráció 

10:00 Megnyitó: Engloner Attila MHT Limnológiai Szakosztály elnök 

10:15 Megemlékezések Teszárné Nagy Mariann: Reskóné Nagy Mária (1951-2023) Zsuga Katalin: Forró László (1954-2023) 

Plenáris előadás szekcióelnök: Engloner Attila 

10:30 Józsa János A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium bemutatása 

Előadások szekcióelnök: Engloner Attila 

11:00 Honti Márk, Torma Péter, Somogyi Boglárka, Krámer Tamás Milyen lesz a jövő Balatonja? – A fenntartható vízgazdálkodás lehetőségei 

11:15 Látrányi-Lovász Zsófia, Makó András, Hernádi Hilda, Szoboszlay Sándor, Ferincz Árpád, Harkai Péter, Baranyai Olga A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer üzemeltetési és karbantartási stratégiája 

11:30 Fleit Gábor, Baranya Sándor, Józsa János A Tisza-tó áramlási és hordalékvándorlási viszonyainak feltárása terepi mérésekkel és számítógépes modellezéssel 

11:45 Füstös Vivien, Sály Péter, Szalóky Zoltán, Tóth Balázs, Vitál Zoltán, Fleit Gábor, Baranya Sándor, Józsa János, Erős Tibor A paksi hőcsóva és a Gemenci-erdő mellékágrendszerének élőhely-hidraulikai vizsgálatai 

Ebéd 

Előadások szekcióelnök: Borics Gábor 

13:30 Vörös Lajos, Látrányi-Lovász Zsófia, Soóky Anna, Somogyi Boglárka A víz kemizmusának változása a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerben 

13:45 B-Béres Viktória, Bácsi István, Lukács Áron, Márton Kamilla, Bozóki Tamás, Fekete Judit, Boda Pál Tározók hatása a kiszáradó kisvízfolyások fizikai és kémiai paramétereire 

14:00 Németh Zoltán, Svigruha Réka, Schmidt János, Ács András, Farkas Anna, Tapolczai Kálmán, Elekes Károly, Fodor István, Pirger Zsolt UV-szűrő vegyületek jelenléte és azok lehetséges ökológiai hatásai Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tavában 

14:15 Györki Gábor, Knisz Judit Antimikrobiális szerek és antibiotikum rezisztencia gének egyedi szennyvíztisztító kisberendezésekben

Kávészünet 

Előadások szekcióelnök: Vörös Lajos 

14:45 Lázár Diána, Vörös Lajos, Tapolczai Kálmán, Perkins Anita, Somogyi Boglárka A mikrobiális plankton változásai egy folyó-tározó-tó rendszer mentén 

15:00 Figler Aida, Gostyńska Julia, Abbasi Mona, Aurich Patrick, Barral-Fraga Laura, Barthélémy Nans, Bick Berenike, Boateng Charles Mario, Bottone Anna, Bourinet Fabien, Burri Bryan, Cabrerizo Marco J., Cairola Geoffrey, Chevalier Manon, Chonova Teofana, Cour Mathilde, De Santis Vanessa, Dory Flavia, Drost Annemieke, Đurić Bojana, Elster Josef, Fatras Baptiste, Fárez-Román Valeria, Fehlinger Lena, Gauvin Paula, Gionchetta Giulia, Gray Emma, Hadfield Séréna, Halabowski Dariusz, Harvey Daniel, Heinrich Lena, Jaffer Yousuf Dar, Jakobsson Ellinor, Lemoinne Alice, Merkli Stefanie, Misteli Benjamin, Mo Yuanyuan, Mori-Bazzano Laureen, Moser Valentin, Nowakowski Kyra, Oloyede Adekolurejo, Orlandi Valentina, Pasqualini Julia, Popović Danilo, Rotta Federica, Schmid-Paech Bianca, Touchet Camille, Vaziourakis Konstantinos-Marios, Vázquez Victor, Yousefi Azedah, Nava Veronica Mikroalga közösségek feltárása a plasztiszférában – Phytoplastic, egy új nemzetközi projekt 

15:15 A.G. Rusanov, M.A. Gololobova, M.Y. Kolobov, M. Duleba, A.A. Georgiev, K.T. Kiss, É. Ács Applying geometric morphometrics to compare allometric trajectories among morphologically close Fragilaria spp. (Fragilariaceae, Bacillariophyta) 

15:30 Borics Gábor, T-Krasznai Enikő, Tóthmérész Béla, Lerf Verona A mikroalgák süllyedési sebességét befolyásoló alaki ellenállás becslése morfometriai mérőszámokkal 

Kávészünet 

Kiselőadások szekcióelnök: Gál Blanka 

16:00 Békési Csaba, Szeles Júlia, Bozóki Tamás, Várbíró Gábor, Fekete Judit, B-Béres Viktória, Nagy Sándor Alex, Boda Pál A kiszáradás hatása síkvidéki vízterekben I.: Vízi makroszkopikus gerinctelenek közösségszerkezeti változóinak különbségei a kiszáradás időtartamának függvényében 

16:10 Szeles Júlia, Bozóki Tamás, Ficsór Márk, Békési Csaba, B- Béres Viktória, Boda Pál, Várbíró Gábor A kiszáradás hatása síkvidéki vízterekben II.: Vízi makroszkopikus gerinctelenek jelleg alapú közösségszerkezeti különbségei 

16:20 Tombor Eszter, Korponai János, Szalai Zoltán, Magyari Enikő Katalin Ökoszisztéma-átalakulások és mozgatórugóik vizsgálata a Pátkai-tározó üledékéből, az árvaszúnyog-fauna változása alapján 

16:30 Kovács Zsolt, Konrad Dettner, Csabai Zoltán Hány faj a két faj? Integraơv zoológiai esettanulmány egy csíkbogár fajpáron 

16:40 Bartalovics Bea, Magyari Enikő Katalin, Móra Arnold, Ladislav Hamerlík Siófoki medence paleolimnológiai kutatása árvaszúnyog maradványok alapján: előzetes eredmények 

16:50 Szabó Ferenc, Koleszár Tibor, Szemző András, Lovász Zsófia, Pálinkás Imre, Dérer István, Urbányi Béla, Ferincz Árpád Autonóm, online vízminőség monitoring a gyakorlatban: a WALISE rendszer működésének első tapasztalatai 

17:00 Kovács Zsófia, Meiczinger Mónika, Tarcsay Bálint, Juhász Csenge, Kulcsár Gvendolin, TóthFarsang Evelin, Varga Béla, Szabó Brigitta, Németh Sándor Telepített moduláris online automata Vízminőség Monitoring Rendszerrel szolgáltatott idősoros adatbázis értékelése és lehetséges szerepe a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működtetésének támogatásában 

19:15 Gálavacsora

 

2023. október 5. csütörtök 

Előadások szekcióelnök: Stenger-Kovács Csilla 

9:00 Somogyi Boglárka, Felföldi Tamás, Szabó Aƫla, Vörös Lajos A pikoalgák sikere sós és szikes tavakban 9:15 Nemes-Kókai Zsuzsanna, Szalay Gyula, Csépes Eduárd, Lukács Áron, Bácsi István, T-Krasznai Enikő, B-Béres Viktória A Tisza-tó növényállományainak szerepe a bentikus algaközösségek biológiai sokféleségének megőrzésében 

9:30 B-Béres Viktória, Csépes Eduárd Kovaalgák mint táplálékforrás a Tisza-tavi növényzet között élő árvaszúnyog lárva közösségek számára Kávészünet Előadások szekcióelnök: Baranyai Olga 

10:00 Selmeczy Géza B., Király Edit Hódtavak hatása a kisvízfolyások algaközösségére 

10:15 Juhász Erika, Vági Balázs, Molnár Zsolt, Tóth Balázs, Csipkés Roland, Szalóky Zoltán, Sallai Zoltán, Szabó Gyula, Klébert Antal, Sári Gergő, Juhász Lilla, Czabán Dávid, Bede-Fazekas Ákos, Katona Krisztián, Mészáros Ádám, Palásti Péter, Bencze Dávid, Popovics Dániel, Biró Marianna Az eurázsiai hód tájátalakító tevékenységével és annak ökológiai hatásaival kapcsolatos tudásunk és tudáshiányunk a Kárpát-medencében 

10:30 Ferincz Árpád, Hegedűs Anna, Bányai Zsombor, Pálinkás Imre, Pálinkásné Mile Edit, Dérer István, Urbányi Béla, Weiperth András Quo vadis Velencei-tó? 

Kávészünet 

Plenáris előadás szekcióelnök: Erős Tibor 

11:00 Horváth Ákos Szélsőséges időjárás és annak hatása vízre, földre, életre 

11:30 Ferenczi Zita Levegőszennyezés hatása a hazai vizekre - múlt, jelen, jövő 

Közös fotó készítése 

Ebéd 

Előadások szekcióelnök: Schmera Dénes 

13:45 Csabai Zoltán, Lőkkös Andor, Kis Patrik, Kovács Zsolt, Mészáros Ádám, Szél Győző Magyarország vízibogár-faunája – 155 év története 

14:00 Csépes Eduárd, Szántó Nikoletta, Teszárné Nagy Mariann, Bozóki Tamás, Lukács Áron, B-Béres Viktória A csapadékmennyiség és vízhozam hatása a Tisza-tó árvaszúnyog faunájára 

14:15 Gál Blanka, Weiperth András, Farkas János, Schmera Dénes Hogyan hatnak az utakkal kapcsolatos átereszek a vízi makrogerinctelenek funkcionális diverzitására és a funkcionális jellegek összetételére? 

Kávészünet 

Előadások szekcióelnök: Schmera Dénes 

14:45 Szám Dorottya, Hetesi Zsolt, Keve Gábor A relatív páratartalom modellezésének optimalizációja Markov-láncok alkalmazásával a TokajHegyalja borrégióban 

15:00 Perkins Anita, Vörös Lajos, Tapolcai Kálmán, Horváth Hajnalka, Krassován Krisztina, Somogyi Boglárka Fonalas gombák eltérő vízi környezetben 

15:15 Mészáros Boglárka, Bürgés József Gábor, Tamás Mónika, Gál Blanka, Bohus Attila, Schmera Dénes Az urbanizáció hatása a balatoni kockás siklókra (Natrix tessellata) 

15:30 Preiszner Bálint, Szinai Péter A Nagy Kárókatona (Phalacrocorax Carbo Sinensis) telelőállományának monitorozása új megközelítéssel a Balatonon – kezdeti tapasztalatok 

Kávészünet 

Kiselőadások szekcióelnök: Tóth Viktor 

16:00 Bácsi István, Figler Aida, Márton Kamilla Növekvő szalinitás hatására bekövetkező pigment-összetétel változások egy Haematococcus lacustris izolátumban 

16:10 Márton Kamilla, Marycruz Karina Corrales Travez, Aszalós Máté, Tatiana Siniakova, Riba Milán, Vasas Gábor, Bácsi István Cianobakteriális peptidek gátolhatják a kitartó képlet érését - laboratóriumi kísérletek Haematococcus lacustris zöldalgával 

16:20 Kiss Stefánia, Kókai Zsuzsanna, Lukács Áron, Boda Pál, Márton Kamilla, T-Krasznai Enikő, BBéres Viktória Milyen szerepet játszanak a tározók a kiszáradó kisvízfolyások kovaalga közösségének megőrzésében? 

16:30 Pallos Réka, Szűts Tamás, Maróthy Róbert Dániel, Mayer Ádám, Takács-Vágó Hunor, Takács Péter Mennyire befolyásolja a mérést végző személy gyakorloƩsága a morfometriai mérések eredményeit 

16:40 Sallai Márton, Mozsár Attila, Tóth Flórián, Halasi-Kovács Béla, Vitál Zoltán A busa fajok (Hypophthalmichthys spp.) életkora, növekedése és kondíciója egy tiszai populáció esetén 

16:50 Haithem Aib, Herta Czédli, Krisztián Nyeste Examination of heavy metal accumulation in fish scale samples of Squalius cephalus L. from Tisza river by XRF analytical method 

17:00 Magyar Hidrológiai Társaság kerekasztal beszélgetés 

19:15 Baráti találkozó

 

2023. október 6. péntek 

Előadások szekcióelnök: Ferincz Árpád 

9:00 Takács Péter, Bánó Bálint Mit mond nekünk a pikkely alakja és mérete az édesvízi halak taxonómiájáról és élőhelyi preferenciáiról 

9:15 Czeglédi István, Andrea Funk, Didier Pont, Thomas Hein, Paul Meulenbroek, Preiszner Bálint, Alice Valentini, Erős Tibor Az ártéri hal metaközösségek sokféleségét meghatározó térbeli és lokális tényezők jelentősége 

9:30 Bánó Bálint, Benedek Ildikó, Zsolnai Aƫla, Specziár András, Takács Péter, Molnár Tamás Az intenzíven hasznosított süllő (Sander lucioperca) populációgenetikai szerkezete a Balatonban 

9:45 Hegedűs Anna, Bányai Zsombor, Weiperth András, Urbányi Béla, Dérer István, Ferincz Árpád Horgászvizeink komplex állapoƞelmérése: környezeti-, ökológiai- és halgazdálkodási konfliktusok feltárása 

Kávészünet 

Előadások szekcióelnök: Ferincz Árpád 

10:15 Nyeste Krisztián, Zulkipli Nurfatin, Uzochukwu Ifeanyi Emmanuel, Somogyi Dóra, Nagy László, Czeglédi István, Harangi Sándor, Baranyai Edina, Simon Edina, Nagy Sándor Alex, Velcheva Iliana, Yancheva Vesela, Antal László Eltérő táplálkozású és habitatpreferenciájú halivadékok indikátorszerepe a fémszennyezés kimutatásában

10:30 Somogyi Dóra, Erős Tibor, Czeglédi István, Sallai Zoltán, Halasi-Kovács Béla, Mozsár Attila, Nyeste Krisztián, Antal László Az idegenhonos fajok halközösség-formáló szerepének vizsgálata Tisza menti vízfolyásokban: előzetes eredmények 

10:45 Vitál Zoltán, Juhász István, Halasi-Kovács Béla, Mozsár Attila A busák horgászatának helyzete Magyarországon 

Kávészünet 

11:30 Zárórendezvény 

11:30 Ebéd

ALGAVIRÁGZÁSOK, ALGATOXINOK TAVAINKBAN

10 óra

A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák MTA Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0 keretében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke tudományos előadóülést szervez az 

„ŐSZINTÉN A BALATONRÓL” sorozatban 

ALGAVIRÁGZÁSOK, ALGATOXINOK TAVAINKBAN 

címmel. 

Az esemény 2023. július 13-án, csütörtökön, 10.00 órakor kezdődik Tihanyban, a BLKI előadótermében (Klebelsberg Kuno utca 3.)

Program: 

I.Ülés  Levezető elnök: Pirger Zsolt tudományos főmunkatárs, kutatócsoportvezető, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet


10:00-10:05    Házigazda köszöntője    Persányi Miklós üzemeltetési igazgató-helyettes, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
10:05-10:40    Gondolatébresztő: Mérgező algavirágzások, algatoxinok, cianobakteriális toxinok vizeinkben    Vasas Gábor tanszékvezető egyetemi tanár DE TTK Növénytani Tanszék
10:40-11:05    Algavirágzások története, jellege és autökológiája      Padisák Judit akadémikus, egyetemi tanár, PE TTK Limnológia Kutatócsoport 
11:05-11:30    A Balaton algái változó szerepben    Somogyi Boglárka kutatócsoportvezető, tudományos főmunkatárs, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet  
11:30-11:50    Vízparaméterek meghatározása műholdas távérzékeléssel    Tóth Viktor tudományos főmunkatárs, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 
11:50 – 12:30    SZÜNET
    
II.Ülés  Levezető elnök: Vasas Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, DE TTK Növénytani Tanszék


12:30-12:50    Cianobaktérium burjánzás közegészségügyi vonatkozásai ivó- és fürdővízben     Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés vezető szakértője
12:50-13:10    Cianotoxinok idegélettani
hatásainak vizsgálata gerinctelen modellrendszerek segítségével    Pirger Zsolt tudományos főmunkatárs, kutatócsoportvezető, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet  
13:10-13:30    Algavirágzás alatt zajló fürdőzés
lehetséges egészségügyi kockázatai    Juhász Ágnes háziorvos
13:30-13:55    Alga tömegprodukciók kezelésének lehetőségei a Balatonban    Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, Honti Márk tudományos főmunkatárs ELKH-BME–Vízgazdálkodási Kutatócsoport
13:55-14:15    Reaktív stratégiák toxikus algavirágzások letörésére    Vasas Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, DE TTK Növénytani Tanszék
14:15-14:20    Házigazda zárszava    Persányi Miklós üzemeltetési igazgató-helyettes, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
        
 

XVI. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia

2023. április 13-14.
blki logó

A konferencia története során másodszor, 2007 után újra a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet ad otthont a rendezvénynek Tihanyban. A MaViGe kutatási konferenciasorozat célja, hogy összefogja a különböző intézményekben (egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, múzeumok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és felügyelőségek, nemzeti parkok) folyó makroszkopikus vízi gerinctelen szervezetekre irányuló kutatásokat, lehetőséget biztosítson a kutatók közötti információcserére, a kommunikáció elősegítésére, az aktuális eredmények bemutatására. A konferencia a hagyományokhoz híven nem csak a hazai, hanem a határainkon túli magyar kutatókat is üdvözli a résztvevők körében.

A konferencia időpontja, helyszíne és a regisztráció mavige logó
A konferencia időpontja: 2023. április 13-14. 
A konferencia helyszíne a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (8237 Tihany Klebelsberg Kuno u. 3.). 
A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezés kizárólag elektronikus úton az alábbi jelentkezi űrlap kitöltésével 2023. március 29-ig lehetséges.
Ha a jelentkezéssel vagy az összefoglalóval kapcsolatban bármi módosítási igényük van, azt kérjük a szivak.ildiko@blki.hu email címre jelezzék.

 doh logóA szakmai program és prezentációk
A konferencián a makroszkopikus vízi gerinctelen kutatások minden ágából (taxonómia, faunisztika, biodiverzitás, ökológia, populációbiológia, vízminőségmonitoring, stb.) várunk aktuális kutatási anyagokat. A bemutatható prezentációk száma résztvevőnként nem korlátozott, de a szervezőbizottság az esetleges torlódások elkerülése végett fenntartja a jogot a bemutatásra kerülő anyagok absztrakt alapján történő elfogadására vagy elutasítására, illetve a prezentáció formájának (előadás vagy kis előadás) megváltoztatására. A konferenciára bejelentett anyagok bemutatása előadás (várhatóan 15 perc + 5 perc vita) és kis előadás (várhatóan 5 perc + 2 perc vita) szekciók keretein belül történik. A kis előadás keretei a lehetőséget teremtenek arra is, hogy az előadó bemutassa és véleményeztesse a hallgatósággal jelenleg induló vagy tervezett kutatási témáját és főbb kérdéseit, vagy akár az elővizsgálatainak az eredményét. A konferenciát jelenléti formában kívánjuk megrendezni. Az előadások és a kis előadások megtartásához notebook (MS PowerPoint) + projektor áll rendelkezésre (az ettől eltérő igényeket kérjük jelezzék az emailben). 
Csütörtök estére vitaestet tervezünk, amelyhez két lehetséges témából válaszhatnak a résztvevők: A) Citizen Science projektek és alkalmazások lehetőségei a vizes tudományokban, kutatásokban; B) A faunisztikai/kutatási adatok közlésének és hasznosulásának reneszánsza, a szélesebb közösség és tudomány számára is látható és felhasználható modern formája. A téma választásukat a regisztrációs Űrlapokon adhatják meg.

A részletes program itt olvasható.

Elektronikus absztrakt füzet
Tartalmazza a programot, a konferencián bemutatott előadások és a kiállított poszterek összefoglalóit. Csak azok az összefoglalók kerülnek a kötetbe, amelyek a határidőig beérkeznek! Az absztraktok beérkezési ideje, megegyezik a jelentkezés határidejével: 2023. március 29. 
Az absztrakt szerkezete: a prezentáció címe (enter), az előadó(k) neve (enter), az előadó(k) munkahelye, címe (enter), absztrakt szövege. Az absztrakt szövegét magyar nyelven, folyamatosan írva mindenféle formázás és bekezdések nélkül kérjük, maximális terjedelme 250 szó. Hivatkozások és ábrák ne szerepeljenek a kivonatban! Az absztrakt teljes tartalmát a jelentkezési űrlap megfelelő részére kell bemásolni.

 

Szállás
Kérjük a szállásfoglalást a konferencia résztvevői önállóan intézzék. A konferencia időtartalma alatt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Vendégháza teljes kapacitással rendelkezésre áll a résztvevők fogadására, melyet a vendeghaz@blki.hu e-mail címen, a +36-87-448-244 /112 vagy +36-30-374-6786 telefonszámokon érnek el. A BLKI a konferencia résztvevői számára a következő kedvezményes árakat biztosítja:
Szállás egy éjszakára a BLKI Vendégházban: 7890 Ft/fő (bruttó ár)
A szállásárak az idegenforgalmi adót nem tartalmazzák, amely 595 Ft/fő/éj (18 éves kor felett), amit külön a helyszínen érkezéskor tudnak fizetni készpénzben vagy bankkártyával. Ezek alapján kérjük a résztvevőket, hogy szállásfoglaláskor jelezzék a Vendégház felé, hogy a MaViGe konferenciára érkeznek és kit javasolnak szobatársnak.

Étkezések és esti program
A rendezvényen van lehetőség ebédet (leves+főétel) és vacsorát (kiadósabb főétel) rendelni, amit a jelentkezési lapon lehet igényelni. Az étkezések díja 2500 Ft (bruttó ár) alkalmanként. Minden étkezésnél kétféle menüből lehet választani, az A menü: húsos menü és gluténmentes, a B menü vegetariánus és nem gluténmentes. Az ételek nem gluténmentes konyhában készülnek. Az ételek nem gluténmentes konyhában készülnek. Az ételeket a Vendégház étkezőjében tudjuk elfogyasztani, ehhez tányért, evőeszközt és poharat tudunk biztosítani (de hozni is lehet). Az étkezés díját egyénileg kell rendezni (készpénzben, bankkártyával vagy SZÉP kártyával) a vendégház recepciójánál, ahol erről tudnak számlát adni. A jelentkezési határidő után az étkezéseket nem lehet lemondani, azok árát mindenképpen meg kell téríteni. Az étkezőt este a baráti beszélgetésekhez is igénybe tudjuk venni, ehhez inni- és rágcsálnivalót érdemes hozni.

Szeretettel várjuk a jelentkezőket a rendezvényre!
Üdvözlettel, a szervezők:
Szivák Ildikó és Schmera Dénes (BLKI, Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport)
Csabai Zoltán (PTE TTK Hidrobiológia Tanszék)

mavige plakát


 

Second Symposium on Invertebrate Neuroscience

August, 2023

The Symposium will be devoted to the following main topics: adaptive mechanisms, circuits and behaviours, learning and memory, cognitive aging, evolution and development, neuromorphology, visual and chemical sensation. The scientific program will consist of oral communications and poster sessions, and it will also include three or four key-lectures.