A nyári szeszélyes időjárás nem kedvezett az algák, különösen a kékalgák szaporodásának. Idén augusztusban a tó nyugati területein (Keszthelyi- és Szigligeti-medence) a „szokásos” kékalga virágzást nem figyeltük meg, de úgy tűnik, hogy a nyár egyik ikonikus kékalga faja, az Aphanizomnenon flosaquae egy utolsó kísérletet tesz a szaporodásra.
Ez a Keszthelyi- és a Szigligeti-medence egyes parti régióiban látványos vízszíneződést (algavirágzást) okoz, de a nyíltvízben az algák mennyisége nem kifogásolható (1. ábra). Az a-klorofill koncentráció méréseink alapján a 75 µg/L-es felső határértékkel szemben csak maximum 40 µg/L volt.
- ábra Az október 5-én készült műholdas felvétel jól tükrözi a nyugati tóterületek magasabb algatartalmát (A felvetel a viz felszínéről visszaverődő fény spektrumát mutatja, a pirosabb részek az algásabb területeket jelzik).
A mikroszkópi felvételeken (2. ábra) jól látszik, hogy az algák már a téli nyugalomra készülődnek, megjelentek a téli kitartósejtek (akinéták).
2. ábra Az Aphanizomenon flosaquae kékalga mikroszkópi képe a Keszthelyi-medencéből, a fonalkötegek között kitartósejt (akinéta) látható.
Kicsi a valószínűsége annak, hogy ezek az algák tovább szaporodjanak, de Intézetünk munkatársai folyamatosan figyelik a tó algásodását.
Somogyi Boglárka, Blix Katalin, Vörös Lajos