KEHOP- VKI monitoring kutatási – módszerfejlesztő – adatgyűjtő program kialakítására

HU Új Széchenyi Terv (KEHOP-1.1.0-15-2016-0002, 2019 - 2023, Futó projekt)
A projekt vezetője
Erős Tibor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó

A Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése tárgyú projekt (KEHOP-1.1.0-15-2016-00002) célkitűzése:

  •  a vizek mennyiségi és minőségi megfigyelését biztosító monitoring-rendszer (felszíni és felszín alatti vizek monitoringja; biológiai, kémiai, morfológiai és hidrológiai vizsgálatok) továbbfejlesztése országos szinten annak érdekében, hogy az Európai Víz Keretirányelv (Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve, továbbiakban: VKI) végrehajtásával kapcsolatos információ-igényt optimálisan ki tudja elégíteni,

  •  módszertani fejlesztés és kiegészítő monitoring programok végrehajtása az Európai Bizottság ex-ante feltételeinek (1121/2014. (III.6.) és 1394/2014. (VII. 18.) Korm. hat.) teljesítéséhez, illetve a biológiai és kémiai monitoringot érintő hiányok pótlásához.

A projekt 12 projektelemből áll, további információk az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a KEHOP-1.1.0-15-2016-00002 honlapokon elérhetőek.

A 10. projektelem biológiai alprogramjának célja a VKI által a vízminősítési rendszerbe bevezetett, öt biológiai elemen alapuló monitoring- és értékelési rendszer hiányosságainak komplex felszámolása, a monitoringrendszer optimális tervezéséhez szükséges adatgyűjtés és szakértői tanulmányok elkészítése, a magyar minősítési rendszer ökológiai állapotra vonatkozó interkalibrációs feladatainak befejezése, ökopotenciál interkalibrációs eljárás elvégzése. A kémiai alprogram célja a VKI által a vízminősítési rendszerbe bevezetett kémiai monitoring hiányosságainak komplex felszámolása, felkészülés a 2015-16-ban életbe lépő új követelmények (2013/39 EU Irányelv és hazai jogi leképezése) kielégítésére és a jövőbeli monitoring szakmai-pénzügyi optimalizálásához, döntés-előkészítéséhez szükséges háttérinformációk, vizsgálatok és szakértői háttértanulmányok előállítása.

A biológiai alprogram keretében elkészült:

B1: A jó vízgazdálkodást segítő ökológiai vizsgálatok

  • Felszíni vizek terhelés-hatás vizsgálata (terhelés-hatás elemzésekhez (DPSIR), intézkedések hatékony megalapozásához részletes mintaterületi felmérések)

  • Ökológiai vízigény, vízfolyások kiszáradása hatásának vizsgálata, időszakos vizek monitoringja mintaterületen

  • Paleolimnológiai adatok áttekintése a referencia feltételek kialakításához

  • Trofitás-skálák és a VKI alapú minősítési skálák megfeleltetése

  • Kotrás, keresztirányú műtárgyak hatásának vizsgálata a biológiai elemekre, hallépcsők építésének szükségessége

  • Urbanizáció hatása a halközösségek szerkezetére

  • Termálvíz terhelés hatásának vizsgálata a felszíni vizek ökológiai állapotára

  • Diffúz terhelések és a tavak ökológiai állapota közötti kapcsolat feltárása

B2: Módszerfejlesztés és kiegészítő monitorozás

  • Módszertani fejlesztés (megbízhatóság, pontosság növelése, hiányzó típusokon minősítési rendszer kidolgozása)

    • a „rossz osztályba sorolás” kockázatának számszerűsítése (statisztikai megbízhatósága), ökológiai potenciál kidolgozása 

    • módszerfejlesztés (fitobentosz, vizi makrogerinctelenek, makrofiton, hal, szikes tavak)

    • mintavételi erőfeszítés és reprezentativitás vizsgálat (Duna, sík és dombvidéki vízfolyások, állóvizek)

  • Kiegészítő monitorozás (tavas minősítési rendszerek pontosságának növelése, adathiányok csökkentése, csoportosítás lehetőségének vizsgálata)

    • Tavak térbeli heterogenitásának vizsgálata

    • A Balaton ökológiai állapotának meghatározása

    • Adathiányos vízfolyások és állóvizek monitorozása, „csoportosítás elve” alkalmazhatóságának vizsgálata

B3: Taxonómiai képzés és minőségbiztosítási rendszer kialakítása

  • Továbbképzéshez kapcsolódó feladatok ellátása (monitorozást végző szakemberek taxonómiai továbbképzése), fényképes határozási segédletek, kurzusanyagok, kézikönyvek a leggyakoribb és nehezen határozható csoportokra

  • A biológiai adatok minőségbiztosítását célzó eljárásrend kidolgozása

B4: EU felé történő adatszolgáltatás és interkalibrációs feladatok ellátása

  • Tavas, folyós- és nagy-folyós ökopotenciál interkalibrációs feladatainak ellátása, ökológiai állapot interkalibráció lezárása 

  • A fitoplankon, fitobenton, makrofiton redundanciájának és relevanciájának vizsgálata a tavas állapotértékelés esetében

  • A hazai és nemzetközi kötelezettségekből adódó adatszolgáltatás (az EU felé adatszolgáltatási, adatjavítási, adatkezelési feladatok ellátása, az adatok szakmai ellenőrzése)

 

Az elkészült fontosabb eredményeket bemutató könyvek az alábbi linken elérhetőek: Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése – Tisza-kutató osztály – Ökológiai Kutatóközpont (freshwater-ecology.com)