Kutatócsoportok

Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
A kutatócsoport tagjai

0

Bánó Bálint, tudományos segédmunkatárs
Czeglédi István, PhD, tudományos munkatárs
Lanszki József, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Mozsár Attila, PhD, tudományos főmunkatárs
Ónodi Gábor, tudományos munkatárs
Petrovszki Judit, PhD, tudományos munkatárs
Preiszner Bálint, PhD, tudományos munkatárs
Specziár András, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Takács Péter, PhD, tudományos főmunkatárs

3

Füstös Vivien, PhD hallgató (külsős)
Győri Zsuzsanna Ingrid, intézeti mérnök
A kutatócsoport tevékenysége
Hal- és konzervációökológia

A csoport fő profilja a halak sokféleségének és közösségszerveződésének tanulmányozása édesvizekben.

Elsődleges modell rendszerünk a Duna és a Balaton vízgyűjtője, amelyet számos emberi hatás ér. Célunk, hogy megismerjük a környezeti tényezőknek a fajok populációdinamikáját és az együttesek szerveződését befolyásoló hatásait és gyakorlati javaslatokkal szolgáljunk az emberi hatások mérséklésére. Kiemelten fontos kutatási terület a halak élőhely-használatának, egyedfejlődést kísérő táplálékváltásainak és anyagforgalmi kapcsolatrendszerének megismerése, a növekedést, túlélést és táplálkozási feltételeket meghatározó tényezők vizsgálata a Balatonban. A balatoni befolyókon végzett felméréseink fő célja az idegen-honos inváziós fajok elterjedésének és hatásainak feltárása. Vizsgáljuk a halállomány dinamikáját a Duna folyamban és árterén.

Emellett, országszerte végzünk kutatásokat a halegyüttesek biológiai sokféleségét jellemző regionális léptékű mintázatok megismerésére, környezet és természetvédelmi célú értékelő rendszerek fejlesztéséhez és az emberi hatások feltárására.

BLKI HKK
Válogatott publikációk

2022

Ritterbusch, D., Blabolil, P., Breine, J., Erős, T., Mehner, T., Olin, M., ... & Poikane, S. (2022):
European fish-based assessment reveals high diversity of systems for determining ecological status of lakes
Science of the total environment, 802, 149620.
Tóth, R., Czeglédi, I., Takács, P., Tedesco, P. A., & Erős, T (2022):
Taxonomic rarity and functional originality of freshwater fishes and their responses to anthropogenic habitat alterations
Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems

2021

Cid, N.; Erős, T.; Heino, J.; Singer, G.; Jähnig, S.; Cañedo‐Argüelles, M.; Bonada, N.; Sarremejane, R.; Mykrä, H.; Sandin, L. et al. (2021):
From meta-system theory to the sustainable management of rivers in the Anthropocene.
Frontiers in Ecology and the Environment
Csákvári, E.; Fabók, V.; Bartha, S.; Barta, Z.; Batáry, P.; Borics, G.; Botta-Dukát, Z.; Erős, T.; Gáspár, J.; Hideg, É. et al. (2021):
Conservation biology research priorities for 2050: A Central-Eastern European perspective
Biological Conservation, 264, 109396.
Czeglédi, I., Specziár, A., & Erős, T. (2021):
Temporal dynamics of freshwater fish assemblages, their background and methods of quantifications—A synthesis
Fish and Fisheries, 23(1), 93-108.
Czeglédi, I.; Sály, P.; Specziár, A.; Preiszner, B.; Szalóky, Z.; Maroda, Á.; Pont, D.; Meulenbroek, P.; Valentini, A.; Erős, T. (2021):
Congruency between two traditional and eDNA-based sampling methods in characterising taxonomic and trait-based structure of fish communities and community-environment relationships in lentic environment
Ecological Indicators, 129, 107952.
Maasri A., …..Erös T. et al. (96) (2021):
A global agenda for advancing freshwater biodiversity research
Ecology letters, 25(2), 255-263.
Szalóky, Z., Füstös, V., Tóth, B., & Erős, T. (2021):
Environmental drivers of benthic fish assemblages and fish‐habitat associations in offshore areas of a very large river.
River Research and Applications, 37(5), 712-721.
Takács, P., Abonyi, A., Bánó, B., & Erős, T. (2021):
Effect of non-native species on taxonomic and functional diversity of fish communities in different river types
Biodiversity and Conservation, 30(8), 2511-2528.
Wolter, C., Borcherding, J., Ferreira, T., Freyhof, J., Gessner, J., Górski, K., Nastase, A., Schomaker, C., Erős, T. (2021):
Characterization of European lampreys and fishes by their longitudinal and lateral distribution traits.
Ecological Indicators, 123, 107350.

2021

Comte, L., Carvajal‐Quintero, J., Tedesco, P. A., Giam, X., Brose, U., Erős, T., ... & Olden, J. D. (2021):
RivFishTIME: A global database of fish time‐series to study global change ecology in riverine systems.
Global Ecology and Biogeography, 30(1), 38-50.
Larsen, S., Comte, L., Filipe, A.F., Fortin, M-J., Jacquet, C., Ryser, R., Tedesco, P.A., Brose, U., Erős, T., Giam, X., Irving, K., Ruhi, A., Sharma, S., Olden J.D. (2021):
The geography of metapopulation synchrony in dendritic river networks
Ecology letters, 24(4), 791-801.
Mozsár A., Árva D., Józsa V., Györe K., Kajári B., Czeglédi I., Erős T., Weiperth A., Specziár A. (2021):
Only one can remain? Environmental and spatial factors influencing habitat partitioning among invasive and native crayfishes in the Pannonian Ecoregion (Hungary).
Science of The Total Environment 770: 145240

2020

Boros, G., Czeglédi, I., Erős, T., & Preiszner, B. (2020):
Scavenger‐driven fish carcass decomposition and phosphorus recycling: Laboratory experiments with freshwater fish and crayfish.
Freshwater Biology
Czeglédi, I., Kern, B., Tóth, R., Seress, G., & Erős, T. (2020):
Impacts of urbanization on stream fish assemblages: the role of the species pool and the local environment.
Frontiers in Ecology and Evolution, 8, 137.
Erős, T., Bányai, Zs., (2020):
Sparing and sharing land for maintaining the multifunctionality of large floodplain rivers.
Science of The Total Environment (2020): 138441.
Erős, T., Czeglédi, I., Tóth, R., & Schmera, D. (2020):
Multiple stressor effects on alpha, beta and zeta diversity of riverine fish.
Science of The Total Environment, 141407.
Erős, Tibor, et al. (2020):
Effects of nonnative species on the stability of riverine fish communities.
Ecography
Preiszner, B., Czeglédi, I., Boros, G., Liker, A., Kern, B., & Erős, T. (2020):
Scavenging behaviour and size‐dependent carcass consumption of the black bullhead (Ameiurus melas).
Journal of Fish Biology
Sály, P., Dolezsai, A., Lukács, B. A., Várbíró, G., & Erős, T. (2020):
Characterizing surrogacy performance in the systematic conservation planning of riverine networks.
Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems, 30(2), 246-259.
Specziár, A., & Erős, T. (2020):
Development of a fish-based index for the assessment of the ecological status of Lake Balaton in the absence of present day reference condition.
Knowledge & Management of Aquatic Ecosystems, (421), 11.

2019

Czeglédi, I., Preiszner, B., Vitál, Z., Kern, B., Boross, N., Specziár, A., Takács, P., Erős, T. (2019):
Habitat use of invasive monkey goby (Neogobius fluviatilis) and pumpkinseed (Lepomis gibbosus) in Lake Balaton (Hungary): a comparison of electrofishing and fyke netting.
Hydrobiologia, 846(1), 147-158.
Erős, T., & Lowe, W. H. (2019):
The Landscape Ecology of Rivers: from Patch-Based to Spatial Network Analyses.
Current Landscape Ecology Reports, 4(4), 103-112.
Erős, T., Kuehne, L., Dolezsai, A., Sommerwerk, N., & Wolter, C. (2019):
A systematic review of assessment and conservation management in large floodplain rivers–Actions postponed.
Ecological indicators, 98, 453-461.
Takács P, Ács A, Bánó B., Czeglédi I., Csaba J., Erős T., Fésűs-Móré M., Preiszner B., Staszny Á., Vitál Z., Weiperth A., Ferincz Á. (2019):
“Invasion in progress”: first occurrence and spread of river nerite (Theodoxus fluviatilis, L. 1758) in the largest Central European shallow lake, Lake Balaton, Hungary.
BIOINVASIONS RECORDS - IF: 1.242
Tóth, R., Czeglédi, I., Kern, B., & Erős, T. (2019):
Land use effects in riverscapes: Diversity and environmental drivers of stream fish communities in protected, agricultural and urban landscapes.
Ecological indicators, 101, 742-748.

2018

Erős T, O’Hanley JR, Czeglédi I (2018):
A Unified Model for Optimizing Riverscape Conservation
Journal of Applied Ecology 55(4), 1871-1883. - IF: 5.74
Schmera D., Árva D., Boda P., Bódis E., Bolgovics Á., Borics G., Csercsa A., Deák Cs., Krasznai E. Á., Lukács B. A., Mauchart P., Móra A., Sály P., Specziár A., Süveges K., Szivák I., Takács P., Tóth M., Várbíró G., Vojtkó A. E., Erős T. (2018):
Does isolation influence the relative role of niche based and spatial processes in dendritic stream networks? An empirical test of a metacommunity theory using multiple taxa.
Freshwater biology 63: pp. 74-85.
Schmera D., Podani J., Botta-Dukát Z., Erős T. (2018):
On the reliability of the Elements of Metacommunity Structure framework for separating idealized
metacommunity patterns.
Ecological Indicators 85: pp. 853-860.
Specziár András, Árva Diána, Tóth Mónika, Móra Arnold, Schmera Dénes, Várbíró Gábor, Erős Tibor (2018):
Environmental and spatial drivers of beta diversity components of chironomid metacommunities in contrasting freshwater systems
Hydrobiologia 819: 123-143. - IF: 2.165
Specziár András, Árva Diána, Tóth Mónika, Móra Arnold, Schmera Dénes, Várbíró Gábor, Erős Tibor (2018):
Environmental and spatial drivers of beta diversity components of chironomid metacommunities in contrasting freshwater systems
Hydrobiologia 819: 123-143. - IF: 2.165

2017

Diaconu, A-C., Tóth, M., Lamentowicz, M., Heiri, O., Kuske, E., Tanţău, I., Panait, A., Braun, M., Feurdean, A. (2017):
How warm? How wet? Hydroclimate reconstruction of the past 7500 years in northern Carpathians, Romania.
Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 482: pp. 1–16.
Erős T, Takács P, Specziár A, Schmera D, Sály P. (2017):
Effect of landscape context on fish metacommunity structuring in stream networks.
Freshwater Biology 62: pp. 215-228.
Schmera D, Heino J, Podani J, Erős T, Dolédec S, (2017):
Functional diversity: a review of methodology and current knowledge in freshwater macroinvertebrate research
Hydrobiologia 787: 27-44.
Specziár A., Turcsányi B. (2017):
Management of pikeperch stocking in Lake Balaton: effect of season, area, fish size and method of release on the rate and distribution of recaptures.
Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems 418: Article No. 52.
Takács P, Czeglédi I, Ferincz Á, Sály P, Specziár A, Vitál Z, Weiperth A, Erős T (2017):
Non-native fish species in Hungarian waters: historical overview, potential sources and recent trends in their distribution.
Hydrobiologia 795(1):1-22 - IF: 2.051 (2016)
Vitál, Z., Józsa, V., Specziár, A., Mozsár, A., Lehoczky, I., Kovács, B., Hliwa, P., Boros, G. (2017):
Source of Bigheaded Carps (Hypophthalmichthys spp.) in Lake Balaton, Hungary: Natural Recruitment or Continuous Escapement from Aquaculture?
Inland Waters 7(2): 218-226. - IF: 1.987 (2016)

2016

Czeglédi I., Sály P., Takács P., Dolezsai A., Nagy S. A., Erős T. (2016):
The scales of variability of stream fish assemblages at tributary confluences.
Aquatic sciences, 78(4), 641-654. - IF: 2.706

2015

Árva, D., Tóth, M., Horváth, H., Nagy, S.A., Specziár, A. (2015):
The relative importance of spatial and environmental processes in distribution of benthic chironomid larvae within a large and shallow lake, The relative importance of spatial and environmental processes in distribution of benthic chironomid larvae within a large and shallow lake
Hydrobiologia 742: pp. 249–266. - IF: 2,051 (2015)
Takács P, Erős T, Specziár A, Sály P, Vitál Z, Ferincz Á, Molnár T, Szabolcsi Z, Bíró P, Csoma E (2015):
Population genetic patterns of threatened European mudminnow (Umbra krameri Walbaum, 1792) in a fragmented landscape: - implications for conservation management.
PloS one, 10(9), e0138640. - IF: 3.057 (2015)

2014

Specziár A, Turcsányi B. (2014):
Effect of stocking strategy on distribution and recapture rate of common carp Cyprinus carpio L., in a large and shallow temperate lake: implications for recreational put-and-take fisheries management.
Journal of Applied Ichthyology 30: pp. 887-894.
Takács P, Bihari P, Erős T, Specziár A, Szivák I, Bíró P, Csoma E (2014):
Genetic heterogeneity reveals on-going speciation and cryptic taxonomic diversity of stream-dwelling gudgeons (Teleostei, Cyprinidae) in the Middle Danubian hydrosystem (Hungary)
PLOS ONE 9:(5) Paper e97278. 14 p. - IF: 3.534 (2013-2014)

2012

Móra A, Szivák I (2012):
Spatial distribution and diversity of chironomid assemblages in a small hilly stream (Diptera: Chironomidae)
Aquatic Insects 34(Suppl. 1): pp. 127-138.
T. ERŐS, P. SÁLY, P. TAKÁCS, A. SPECZIÁR, P. BÍRÓ (2012):
Temporal variability in the spatial and environmental determinants of functional metacommunity organization – stream fish in a human-modified landscape
Freshwater Biology 57 (9): pp. 1914–1928. - IF: 3.933 (2012)

Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Somogyi Boglárka, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai

0

Bernát Gábor, PhD, tudományos főmunkatárs
Kis Mariann, PhD, tudományos munkatárs
Li Huan, tudományos munkatárs
Tapolczai Kálmán, PhD, tudományos munkatárs
Tóth Viktor, PhD, tudományos főmunkatárs
Vörös Lajos, az MTA doktora, kutató professor emeritus

3

Burányi Máté, asszisztens
Horváth Hajnalka, PhD, intézeti mérnök
Kovács Attila, PhD, intézeti mérnök
Krassován Krisztina, asszisztens
Németh Balázs, intézeti mérnök
Szabó Tímea, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport vizsgálja a külső és belső tápanyagterhelés hatását a trofikus állapotra és az anyagciklusokra, különös tekintettel az elsődleges termelési és a lebontó szintekre a felszíni állóvizekben. Vizsgálja a baktériumok és algák produkcióját, a fitoplankton elsődleges termelésének fény- és tápelem limitációját, valamint távérzékelési módszerek segítségével a tavak trofitását és ökológiai vízminőségi állapotát. A csoport vizsgálja a fitoplankton elterjedését, diverzitását, ökofiziológiáját. A kutatócsoport biztosítja a balatoni fitoplankton tér-idő változásainak hosszú távú nyomon követését és működésének megismerését. A kutatócsoport fenntartja és folyamatosan bővíti, a Balatonból és más magyarországi felszíni vizekből izolált algatörzsek gyűjteményét (Algal Culture Tihany) ökofiziológiai, valamint referenciaként klasszikus és molekuláris taxonómiai vizsgálatok számára. A kutatócsoport vizsgálja az emerz és szubmerz makrofitonok elterjedését, produkcióját és ökofiziológiáját, amelyben fiziológiai, genetikai a távérzékelési módszereket egyaránt alkalmaznak. A kutatócsoport feladatának tekinti az extrém és különleges vizes élőhelyek (pl. szikes és sós tavak) általános limnológiai felfedező kutatásait eurázsiai léptékben. E kutatások kiterjednek a vonuló vízimadarak trofikus kapcsolataira, szerepükre a vízi anyagforgalomban és energiaáramlásban. A kutatócsoport hazai és nemzetközi együttműködések keretében részt vesz olyan általános limnológiai adatokon alapuló elemzésekben is, amelyek az eurázsiai vizes élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásainak értékét hivatottak felbecsülni.

Hidrobiológia

Válogatott publikációk

2021

Gábor Bernát, Tomáš Zavřel, Eva Kotabová, László Kovács, Gábor Steinbach, Lajos Vörös, Ondřej Prášil, Boglárka Somogyi, Viktor R. Tóth (2021):
Photomorphogenesis in the Picocyanobacterium Cyanobium gracile Includes Increased Phycobilisome Abundance Under Blue Light, Phycobilisome Decoupling Under Near Far-Red Light, and Wavelength-Specific Photoprotective Strategies
Front. Plant Sci. 12: 612302 - IF: 5.753 (2020)
Villa, P., R. Bolpagni, M. Pinardi, V. R. Tóth (2021):
Leaf reflectance can surrogate foliar economics better than physiological traits across macrophyte species.
Plant Methods BioMed Central 17: 1–16 - IF: 5,139

2020

Stratoulias D., Tóth V.R. (2020):
Photophysiology and Spectroscopy of Sun and Shade Leaves of Phragmites australis and the Effect on Patches of Different Densities , Photophysiology and Spectroscopy of Sun and Shade Leaves of Phragmites australis and the Effect on Patches of Different Densities
Remote Sens. 2020, 12(1), 200; - IF: 4.118
Szabó-Tugyi, N, Tóth, VR (2020):
Interaction among bacterioplankton and macrophytes in shallow lakes with high macrophyte cover
Aquatic Sciences 82, 79 - IF: 2.4 (2019)

2019

Tóth VR, Villa P. Pinardi M. Bresciani M (2019):
Aspects of Invasiveness of Ludwigia and Nelumbo in Shallow Temperate Fluvial Lakes
Front. Plant Sci., 16 May 2019 - IF: 4,106 (2018)

2014

Pálffy K., Felföldi T., Mentes A., Horváth H., Márialigeti K., Boros E., Vörös L., Somogyi B. (2014):
Unique picoeukaryotic algal community under multiple environmental stress conditions in a shallow, alkaline pan
Extremophiles, 18. pp. 111-119 - IF: 2.203 (2012)

2013

Pálffy K, Présing M, Vörös L (2013):
Diversity patterns of trait-based phytoplankton functional groups in two basins of a large, shallow lake (Lake Balaton, Hungary) with different trophic state
Aquatic Ecology 47 (2): pp. 195-210. - IF: 1.378 (2012)
Palmer S C J, Pelevin V V, Goncharenko I, Kovács W A, Zlinszky A, Présing M, Horváth H, Nicolás-Perea V, Balzter H, Tóth VR (2013):
Ultraviolet Fluorescence LiDAR (UFL) as a Measurement Tool for Water Quality Parameters in Turbid Lake Conditions, Ultraviolet Fluorescence LiDAR (UFL) as a Measurement Tool for Water Quality Parameters in Turbid Lake Conditions
Remote Sensing, 5.(9) pp. 4405-4422 - IF: 2.101 (2012)
Somogyi B., Felföldi T., Solymosi K., Flieger K., Márialigeti K., Böddi B., Vörös L. (2013):
One step closer to eliminating the nomenclatural problems of minute coccoid green algae: Pseudochloris wilhelmii, gen. et sp. nov. (Trebouxiophyceae, Chlorophyta)
European Journal of Phycology 48. pp. 427-436. - IF: 1.912 (2012)

2012

Kovács W A, Tóth VR, Vörös L (2012):
Light dependent germination and subsequent proliferation of N2-fixing cyanobacteria in a large shallow lake, Light dependent germination and subsequent proliferation of N2-fixing cyanobacteria in a large shallow lake
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 48. (2) pp. 177-185. - IF: 093 (2011)

2018

Dimitris Stratoulias, Heiko Balzter, András Zlinszky, Viktor R. Tóth (2018):
A comparison of airborne hyperspectral-based classifications of emergent wetland vegetation at Lake Balaton, Hungary
International Journal of Remote Sensing 1-27.
Kovács AW, Tóth VR, Pálffy K (2018):
The effects of interspecific interactions between bloom forming cyanobacteria and Scenedesmus quadricauda (Chlorophyta) on their photophysiology
ACTA BIOLOGICA HUNGARICA 69(2): In press
Monica Pinardi, Mariano Bresciani, Paolo Villa, Ilaria Cazzanig, Alex Laini, Viktor Tóth, Ali Fadel, Martina Austoni, Andrea Lami, Claudia Giardino (2018):
Spatial and temporal dynamics of primary producers in shallow lakes as seen from space: intra-annual observations from Sentinel-2A
Limnologica - IF: 1.814 (2017)
Tóth R. Viktor (2018):
Monitoring Spatial Variability and Temporal Dynamics of Phragmites Using Unmanned Aerial Vehicles
Front. Plant Sci., 04 June 2018

2017

Á Vári, VR Tóth (2017):
Quantifying macrophyte colonisation strategies - A field experiment in a shallow lake (Lake Balaton, Hungary)
Aquatic Botany 136, 56-60 - IF: 1,846 (2015)
Boros E, Jurecska L, Tatár E, Vörös L, Kolpakova M (2017):
Chemical composition and trophic state of shallow saline steppe lakes in central Asia (North Kazakhstan)
Environmental Monitoring and Assessment 189 (11): p. 546. 189 (11): p. 546-. - IF: 1,711 (2016)
Boros E, V-Balogh K, Vörös L, Horváth Zs (2017):
Multiple extreme environmental conditions of intermittent soda pans in the Carpathian Basin (Central Europe)
Limnologica 62: pp. 38-46 - IF: 1,403 (2016)
D Stratoulias, I Keramitsoglou, P Burai, L Csaba, A Zlinszky, VR Tóth (2017):
A Framework for Lakeshore Vegetation Assessment Using Field Spectroscopy and Airborne Hyperspectral Imagery. In: "Earth Observation for Land and Emergency Monitoring"
P Villa, M Pinardi, VR Tóth, PD Hunter, R Bolpagni, M Bresciani (2017):
Remote sensing of macrophyte morphological traits: implications for the management of shallow lakes
Journal of Limnology - IF: 1,725 (2015)
SCJ Palmer, A Zlinszky, H Balzter, V Nicolás‐Perea, VR Tóth (2017):
Copernicus Framework for Monitoring Lake Balaton Phytoplankton. In: "Earth Observation for Land and Emergency Monitoring"
V Pelevin, A Zlinszky, E Khimchenko, VR Toth (2017):
Ground truth data on chlorophyll-a, chromophoric dissolved organic matter and suspended sediment concentrations in the upper water layer as obtained by LIF lidar at high spatial resolution
International Journal of Remote Sensing 38 (7), 1967-1982 - IF: 1,640 (2015)

2016

Boros E, Pigniczki Cs, Sápi T, V.-Balogh K, Vörös L, Somogyi B (2016):
Waterbird-mediated Productivity of Two Soda Pans in the Carpathian Basin in Central Europe
Waterbirds 39(4): pp. 388-401. - IF: 0,512 (2015)
Tóth V.R. (2016):
Reed stands during different water level periods: physico-chemical properties of the sediment and growth of Phragmites australis of Lake Balaton.
Hydrobiologia 778, 193–207.
 - IF: 2,051
Tóth, V.R., Palmer, S.C.J. (2016):
Acclimation of Potamogeton perfoliatus L. to periphyton accumulation-induced spectral changes in irradiance
Hydrobiologia 766:293–304 - IF: 2,275 (2014)

2015

Palmer SCJ, Odermatt D, Hunter PD, Brockmann C, Présing M, Balzter H, Tóth VR (2015):
Satellite remote sensing of phytoplankton phenology in Lake Balaton using 10 years of MERIS observations
Remote Sensing of Environment 158(1): pp. 441-452. - IF: 6.393 (2014)
Palmer, S.C.J., Hunter, P.D., Lankester, T., Hubbard, S., Spyrakos, E., N. Tyler, A., Présing, M., Horváth, H., Lamb, A., Balzter, H., Tóth, V.R. (2015):
Validation of Envisat MERIS algorithms for chlorophyll retrieval in a large, turbid and optically-complex shallow lake.
Remote Sensing of Environment 157, 158–169 - IF: 6.393 (2014)
Stratoulias Dimitris, Balzter Heiko, Zlinszky András, Tóth Viktor R (2015):
Assessment of ecophysiology of lake shore reed vegetation based on chlorophyll fluorescence, field spectroscopy and hyperspectral airborne imagery
Remote Sensing of Environment 157: pp. 72-84. - IF: 6.393 (2014)

2014

Boros E., Zs. Horváth, G. Wolfram & L. Vörös (2014):
Salinity and ionic composition of the shallow astatic soda pans in the Carpathian Basin
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 50: pp. 59–69. - IF: 1,042 (2015)
Somogyi, B., L. Vörös, K. Pálffy, Gy. Székely, Cs. Bartha & Zs. Gy. Keresztes (2014):
Picophytoplankton predominance in hypersaline lakes (Transylvanian Basin, Romania)
Extremophiles 18(6): pp. 1075-1084. - IF: 2.174 (2013)

2012

Keresztes Z. G., Felföldi T., Somogyi B., Székely G., Dragoş N., Márialigeti K., Bartha C., Vörös L. (2012):
First record of picophytoplankton diversity in Central European hypersaline lakes
Extremophiles, 16. (5) 759-769. - IF: 2.203 (2012)
Tóth VR, Szabó K (2012):
Morphometric structural analysis of Phragmites australis stands in Lake Balaton, Morphometric structural analysis of Phragmites australis stands in Lake Balaton
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 48. (2) pp. 241-251. - IF: 0.736 (2012)

2011

Boglárka Somogyi, Tamás Felföldi, Katalin Solymosi, Judit Makk, Zalán Gábor Homonnay, Györgyi Horváth, Erika Turcsi, Béla Böddi, Károly Márialigeti, Lajos Vörös (2011):
Chloroparva pannonica gen. et sp. nov. (Trebouxiophyceae, Chlorophyta) – a new picoplanktonic green alga from a turbid, shallow soda pan
Phycologia 50. (1) pp. 1-10. - IF: 2.000 (2011)
Tóth VR, Herodek Sándor (2011):
Seasonal shift of dominance in a submerged rooted macrophyte community of Lake Balaton, Seasonal shift of dominance in a submerged rooted macrophyte community of Lake Balaton
Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 47. (2): pp. 141-150. - IF: 0.93 (2011)
Viktória Üveges, Lajos Vörös, Judit Padisák, Attila W. Kovács (2011):
Primary production of epipsammic algal communities in Lake Balaton (Hungary)
Hydrobiologia 66. (1): pp. 17-27. - IF: 1.784 (2011)

Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Pirger Zsolt, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai

0

Ács András, PhD, tudományos munkatárs
Elekes Károly, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Felpécziné Farkas Anna, PhD, tudományos főmunkatárs
Fodor István, tudományos segédmunkatárs
Győri János, PhD, tudományos főmunkatárs
Kiss Tibor, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Komáromy András, PhD, tudományos munkatárs
Molnár Éva, PhD, tudományos munkatárs
Molnár László, tudományos főmunkatárs
Riba Milán, tudományos munkatárs
Svigruha Réka, PhD, tudományos munkatárs

3

László Zita, asszisztens
Nagyné Fekete Zsuzsanna, asszisztens

1

Németh Zoltán, PhD hallgató (külsős)
Somogyvári Dávid, tudományos segédmunkatárs
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport a NAP2.0 támogatásával működő Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport és a korábbi, Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoport összeolvadásával alakult meg.

A kutatócsoport küldetése:
A Balatonban és vízgyűjtőjén detektálható antropogén szennyezések és azok komplex élettani és toxikológiai hatásvizsgálata vízi gerinctelen és alacsonyabb rendű gerinces szervezetekben "top-down" megközelítésben, modern multidiszciplináris módszerek alkalmazásával.

A kutatócsoport feladatai:
1) A felszíni vizeket (Balatont) ért komplex antropogén terhelés környezetkémiai jellemzése fókuszálva a gyógyszermaradványokra, rovarölőszerekre, elsőbbségi veszélyesanyagokra és a mikroműanyagokra. Ezzel kapcsolatosan feladatunk a vízi környezet alkotó elemeinek (víztest, üledék, zoo- és fitoplankton, zoo- és fitobentosz, makrofitonok, makroszkopikus gerinctelenek, halak) szerves kémiai jellemzése, különös tekintettel a szennyező források tér- és időbeli változásainak feltárására, adszorpciós viszonyainak nyomon követésére és az antropogén szennyezések minőségi és mennyiségi meghatározására.
2) Felszíni vizek, kiemelten a Balaton, környezetállapotának jellemzése és a szennyezők általános toxicitásának súlyozása toxicitási tesztek és környezeti kockázatbecslés alapján.
3) Vizsgáljuk a klímaváltozást kísérő hőmérsékleti szélsőségek és az antropogén stresszorok együttes hatását édesvízi ökoszisztémákban, fókuszálva, többek között, az ökoszisztémák táplálékhálózatában bioaktív anyagokkal (infokemikáliákkal) zajló kémiai kommunikációra is.
4) A reprezentatív élőlénycsoportokat alkotó zooplankton, ízeltlábúak, puhatestűek és halak általános kondíciójának és fejlődésének jellemzése, valamint a fő viselkedési mintázatok (táplálkozás, mozgás, légzés, szaporodás, tanulási folyamatok) részletes elemzése. Tanulmányozzuk a klímaváltozást kísérő abiotikus környezeti tényezők, mint a hőmérsékleti szélsőségek, sótartalom, pH, redox folyamatok, hosszú távú hatásait a fő élőlénycsoportok élettani funkcióira, valamint értékeljük a szervezetek alkalmazkodó (adaptációs) képességét a megváltozott környezeti körülmények során. Jellemezzük az adaptáció hátterében álló molekuláris folyamatokat.
5) Terepi mintagyűjtések során az antropogén szennyezők biológiai felvehetőségének elemzése az élőhelyet benépesítő reprezentatív gerinctelenekben és halakban, meghatározva a szennyezők bioakkumulációs képességét, felhalmozódásuk mértékét és jellemző körforgásukat az élőhely trofikus hálózatában. Kontrolált laboratóriumi vizsgálatokban, tenyészetből származó tesztállatokon elemezzük a gyakoribb és jellemzőbb antropogén szennyezők bioakkumulációjának kinetikáját a klímaváltozást kísérő természetes környezeti tényezők változásának függvényében, elősegítve a jövőbeni komplex környezeti stressz várható hatásainak becslését.
6) Antropogén eredetű szennyezők vízi élőlényekre gyakorolt zavaró (diszruptív) hatásainak kutatása és értékelése. Terepvizsgálatok keretében elemezzük a vizes élőhelyet ért antropogén szennyezés hatásait vízi gerinctelen- és hal indikátor szervezetek általános kondíciójára, szaporodási képességére, valamint sejt és molekuláris szintű változásaira. Populáció szinten a szennyezettebb (pl. kikötők, strandok, tisztított szennyvízbefolyók környéke) és védettebb (pl. természetvédelmi öblök) területekről begyűjtött egyedek kondíció indexeinek összehasonlításával kapunk információt. Kontrolált laboratóriumi elrendezésben, egyed, szövet, sejt és molekuláris szinteken, multidiszciplináris (fiziológiai, szövettani, biokémiai, molekuláris, genetikai) módszereket alkalmazva vizsgáljuk tenyészetből származó reprezentatív vízi modellszervezeteken a szennyezések fő (ideg)élettani funkciókra (táplálkozás, mozgás, légzés, fejlődés, szaporodás, tanulás) kifejtett hatását. Sejtszinten, feltérképezzük a toxicitás hatásmechanizmusát az oxidatív stressz és biotranszformációs rendszerekre, valamint idegélettani hatásokat vizsgálunk azonosított sejteken és egyszerű neurális hálózatokban a környezeti szempontból releváns komplex szennyezőanyag keverékek expozíciója során, míg molekuláris szinteken ismert stressz markerek (pl. GnRH/CRZ, CREB, DJ-1, p38alpha, JNK1, stb.) vizsgálatát célozzuk meg. A molekuláris szintű változások megfigyelése után a stressz markereket mRNS szinten is vizsgáljuk.
7) Megbízható expozíció- és hatás biomarker alapú vizes élőhely monitoring stratégia kidolgozása, amellyel költséghatékony és környezetkímélő módon tudjuk meghatározni az adott vizes élőhelyet benépesítő szervezetek általános kondíció állapotát, egyben súlyozni tudjuk a környezetet ért természetes- és antropogén forrásokból eredő komplex stressz hatások jelentőségét a vízi élőlényközösségre.

 

Válogatott publikációk

2021

Molnar E, Fodor I, Svigruha R, Pirger Z (2021):
Issues, challenges, directives, and limitations concerning the improvement of environmental risk assessment of pharmaceutically active compounds
Ecotoxicology and Environmental Safety 216:112212 - IF: 7.129 [D1]
Pirger Z, Laszlo Z, Naskar S, Crossley M, O’Shea M, Benjamin PR, Kemenes G, Kemenes I (2021):
Interneuronal mechanisms for learning-induced switch in a sensory response that anticipates changes in behavioral outcomes
Current Biology 31(8):1754-1761.e3 - IF: 10.83 [D1]
Svigruha R, Fodor I, Gyori J, Schmidt J, Padisak J, Pirger Z (2021):
Effects of chronic sublethal progestogen exposure on development, reproduction, and detoxification system of water flea, Daphnia magna
Science of the Total Environment 784:147113 - IF: 10.753 [D1]

2020

Fodor I, Hussein AA, Benjamin PR, Koene JM, Pirger Z (2020):
The unlimited potential of the great pond snail, Lymnaea stagnalis
eLife, 9:e56962. - IF: 8.14 [D1]
Molnar E, Maasz G, Pirger Z (2020):
Environmental risk assessment of pharmaceuticals at a seasonal holiday destination in the largest freshwater shallow lake in Central Europe
Environmental Science and Pollution Research - IF: 3,056 [Q2] (2019)
Svigruha R, Fodor I, Padisak J, Pirger Z (2020):
Progestogen-induced alterations and their ecological relevance in different embryonic and adult behaviours of an invertebrate model species, the great pond snail (Lymnaea stagnalis)
Environmental Science And Pollution Research - IF: 5.190 [Q1] (2021)

2019

Maasz G, Mayer M, Zrinyi Z, Molnar E, Kuzma M, Fodor I, Pirger Z*, Takacs P* (2019):
Spatiotemporal variations of pharmacologically active compounds in surface waters of a summer holiday destination
Science of the Total Environment, 677:545–555 - IF: 6.55 [D1]

2018

Vehovszky Á, Farkas A, Csikós V, Székács A, Mörtl, M, Győri J (2018):
Neonicotinoid insecticides are potential substrates of the multixenobiotic resistance (MXR) mechanism in the non-target invertebrate, Dreissena sp.
AQUATIC TOXICOLOGY, Volume 205, December 2018, Pages 148-155 - IF: 3,884 [D1] (2017)

2017

Farkas A, Ács A, Vehovszky Á, Falfusynska H, Stoliar O, Specziár A, Győri J (2017):
Interspecies comparison of selected pollution biomarkers in dreissenid spp. inhabiting pristine and moderately polluted sites
SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT 599–600: pp. 760-770. - IF: 4,906 [D1] (2016)
Maasz G, Zrinyi Z, Takacs P, Lovas S, Fodor I, Kiss T, Pirger Z (2017):
Complex molecular changes induced by chronic progestogens exposure in roach, Rutilus rutilus
Ecotoxicology and Environmental Safety 139:9–17 - IF: 3.246 [D1] (2015)
Csatolt nyilvános dokumentumok
A kutatócsoport vízanalitikai munkáinak rövid, tájékoztató jellegű összefoglalása975.33 KB
A vizsgálatok során kapott koncentrációk elhelyezését/viszonyítását segítő összefoglaló táblázat184.82 KB

Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Schmera Dénes, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
A kutatócsoport tagjai

0

Árva Diána, PhD, tudományos munkatárs
Balogh Csilla, PhD, tudományos munkatárs
Bürgés József, tudományos segédmunkatárs
Csabai Zoltán, PhD, tudományos főmunkatárs
Gál Blanka, PhD, tudományos munkatárs
Mészáros Boglárka, PhD, tudományos munkatárs
Serfőző Zoltán, PhD, tudományos főmunkatárs
Szivák Ildikó, PhD, tudományos munkatárs

1

Bohus Attila, PhD hallgató (külsős)
Péntek Balázs, szakdolgozó hallgató

2

Andrew HAMER, PhD, vendég kutató (külsős)
Sylvain URSENBACHER, PhD, vendég kutató (külsős)

3

Karádi-Kovács Kata, PhD, vendég kutató (külsős)
Tamás Mónika, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

1. Ökológiai közösségek diverzitása és összetétele
A csoport fő kutatási területe az ökológiai közösségek vizsgálata. Leggyakrabban édesvízi makroszkopikus gerinctelen közösségeket kutatunk. Módszerek széles tárházával (vizsgálatok, kisérletek, meta-elemzések, modellezés) azt kutatjuk, hogy melyek az okai illetve a következményei a közösségek diverzitását és összetételét leíró mintázatoknak.

2. Az emberi zavarás hatása az édesvízi biodiverzitásra
A csoport fontos kutatási területe az emberi zavarás édesvízi biodiverzitásra gyakorolt hatásának vizsgálata. Kutatásaink során arra keressük a választ, hogy a diverzitás egyes aspektusai (taxonómiai, funkcionális, illetve filogenetikus diverzitás) és komponensei (alfa illetve béta diverzitás) hogyan reagálnak az olyan emberi zavarásokra, mint amilyen az urbanizáció, a szennyezés, vagy az élőhelyleromlás.

3. Inváziós makrogerinctelenek balatoni sikerességének kutatása
Elsősorban a dreissena kagylófajok populációdinamikáját követjük a Balaton eltérő trofitású parti öveiben. Vizsgáljuk az állatok kitelepedését, táplálékpreferenciáját, metabolizmusát kísérletes módszerekkel, természetes élőhelyről gyűjtött, kihelyezett és akváriumban tartott állatok esetében. A dreissenák balatoni táplálékláncban betöltött szerepe alapján alkalmazott kutatásokat végzünk a kagylók édesvízi haltenyésztésben való takarmányként való hasznosítására.

Kagylók eltávolítása


4. Numerikus ökológia
A közösségi ökológiai módszertanával is foglalkozunk. Olyan módszereket fejlesztünk, melyek (1) alkalmasak közösségi szintű ökológiai jelenségek (pl. béta diverzitás vagy egymásbaágyazottság) mérésére, illetve (2) a funkcionális diverzitás kifejezésére.
 

Válogatott publikációk

2023

Csabai, Z.; Čiamporová-Zaťovičová, Z.; Boda, P.; Čiampor, F. (2023):
50%, not great, not terrible - Pan-European gap-analysis shows the real status of the DNA barcode reference libraries in two aquatic invertebrate groups and points the way ahead.
Science of the Total Environment 863: 160922 - IF: 10.753 [D1] (2021)

2022

Balogh C, Kobak J, Kovács Z, Serfőző J, Faragó N, Serfőző Z (2022):
Contribution of invasive bivalves (Dreissena spp.) to element distribution: phase interaction, regional and seasonal comparison in a large shallow lake
BIOGEOCHEMISTRY 158 pp. 91-111.
Balogh C., Serfőző Z., Kobak J (2022):
Factors determining selective predation of the common carp on quagga versus zebra mussels
FRESHWATER BIOLOGY 67 : 4 pp. 619-629.
Hamer AJ (2022):
A multi-scale, multi-species approach highlights the importance of urban greenspace and pond design for amphibian communities
Urban Ecosystems 25: pp. 393-409.
Hamer AJ (2022):
Exotic predatory fish reduce amphibian reproduction at wetlands in an urbanising landscape
Hydrobiologia 849: pp. 121-139.
Schmera D, Heino J, Podani J (2022):
Characterising functional strategies and trait space of freshwater macroinvertebrates
Scientific Reports 12: 12283.
Schmera D, Legendre P, Erős T, Tóth M, Magyari EK, Braur B, Podani J (2022):
New measures for quantifying directional chnages in presence-absence community data
Ecological Indicators 136: 108618

2021

Árva D., Mozsár A., Barta B., Specziár A., Tóth M., Bohus A., Gál B., Schmera D. (2021):
Effects of recreational beaches on chironomid assemblages in a large, shallow lake.
Ecological Indicators, 125, 107469.
Hamer AJ, Barta B, Bohus A, Gál B, Schmera D (2021):
Roads reduce amphibian abundance in ponds across a fragmented landscape
Global Ecology and Conservation 28: e01663.
Hamer AJ, Schmera D, Mahony MJ (2021):
Multi-species occupancy modeling provides novel insights into amphibian metacommunity structure and wetland restoration
Ecological Applications 31: e2293

Zooplankton és Interakció Ökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Boros Gergely, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai

0

Boross Nóra Judit, tudományos segédmunkatárs
G.-Tóth László, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Novák Zoltán, tudományos munkatárs
Sandoval Alejandro, tudományos munkatárs

3

Burányi Máté, asszisztens
Csaba Judit, intézeti mérnök
Maroskövi Beáta, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

A kutatócsoport általános feladata a balatoni zooplankton és a bevonatlakó élővilág monitorozása a tó standard nyíltvízi és litorális mintavételi pontjain. Ez a tevékenység a gerinctelenek ökológiai szerepét sok évtizeddel visszamenőleg bemutató adatbázis folyamatosságát és bővülését hivatott biztosítani. Ez az adatbázis, amely a zooplankton tekintetében az 1930-as évekig nyúlik vissza, a meteorológiai, a tóvíz fizikai és kémiai paraméterei, valamint a fitoplankton hosszú távú változásai tükrében lehetővé teszik az antropogén eutrofizáció, a vízszint ingadozás és az esetleges klímaváltozás hatásának tanulmányozását a planktonikus és bentikus anyagforgalomra. Különböző kutatási pályázatok keretében vizsgálják a fitoplankton zooplankton és a makrogerinctelen szuszpendált lebegőanyag táplálkozási kapcsolat hatékonyságát és limitáló tényezőit a Balatonban. 

csapat

 

Kutatók
Ács András, PhD
tudományos munkatárs
Biokémiai marker, környezettoxikológia, biomonitoring
Árva Diána, PhD
tudományos munkatárs
vízi makrogerinctelenek, árvaszúnyoglárva-együttesek, vízi ökológia
Balogh Csilla, PhD
tudományos munkatárs
makroszkópikus vízi gerinctelenek, inváziós fajok, monitoring, biodiverzitás, haltáplálék szervezetek
Bánó Bálint
tudományos segédmunkatárs
morfometria, genetikai vizsgálat, invazív és őshonos halfajok
Bernát Gábor, PhD
tudományos főmunkatárs
algák, cianobaktériumok, fitoplankton, bioenergetika, fotoszintézis, elekrontranszport, fénybegyűjtés, fényakklimáció, klímaváltozás
Boros Gergely, PhD
kutatócsoport vezető, tudományos főmunkatárs
ökológiai sztöchiometria, trofikus interakciók, mezokozmosz kísérletek,
Boross Nóra Judit
tudományos segédmunkatárs
viselkedésökológia, halökológia, ökofiziológia
Bürgés József
tudományos segédmunkatárs
oldalirányú konnektivitás, vízi makrogerinctelenek, természetvédelmi biológia, vízi ökológia
Csabai Zoltán, PhD
tudományos főmunkatárs
vízibogarak, vízi makrogerinctelenek, diszperzió, metaközösségek, pataklakó életközösségek, kiszáradás, taxonómia, faunisztika, DNS vonalkódolás
Czeglédi István, PhD
tudományos munkatárs
halegyüttesek szerveződése, inváziós fajok kutatása
Projektek

Széchenyi Terv Plusz- Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium

((RRF-2.3.1-21-2022-00008), 2022 - 2026, Futó projekt)
A projektet vezető intézmény
Pannon Egyetem

Projekt címe: Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium

Projekt azonosítója: RRF-2.3.1-21-2022-00008

A projekt megvalósításának kezdete: 2022.06.01.

A projekt fizikai befejezésének határideje: 2026.02.28.

A projekt összköltsége: 8 000 000 000 Ft

Balatoni Limnológiai Kutatóintézet költségvetése: 616 000 000 Ft

A támogatás mértéke: 100 %

Konzorciumvezető: Pannon Egyetem

Konzorciumi partnerek: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Agrártudományi Kutatóközpont, Országos Meteorológiai Szolgálat, Széchenyi István Egyetem, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Ökológiai Kutatóközpont
 

logo

A fenntartható fejlődés egyik célja a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása, amelyhez interdiszciplináris és holisztikus megközelítésre van szükség. A Nemzeti Laboratórium (NL) fő célja, hogy a vízfolyásokkal és állóvizekkel egyenértékűen, azokkal összekapcsolva tervezzük meglévő tudásunk interdiszciplináris, új kompetenciákat eredményező bővítését a felszín alatti vízkészletek, a területi, mezőgazdasági vízgazdálkodás biztonsága, a városi vízgazdálkodás „okossá” tétele, valamint a víz- és szennyvíztisztítás korszerűsítése tekintetében.

Az éghajlatváltozás és a társadalmi-gazdasági fejlődés veszélyezteti az ökoszisztéma szolgáltatásait és infrastruktúráját (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, az öntözés fenntarthatósága, a belvízi hajózás, a természetes vizek alkalmassága stb.), míg a NL javítja a társadalmi fenntarthatóságot és ellenálló képességet a vízbiztonság fokozásával, a sérülékenység csökkentésével és a vízzel (szárazsággal és árvízzel) kapcsolatos kockázatok csökkentésével.

Rövid távon a társadalom számára nyújtott előnyök a jobb vízbiztonsági stratégiában és a társadalmi ellenálló képességben mutatkoznak meg. Hosszú távon tudományos háttérintézetet hozunk létre a magyar vízgazdálkodás számára és a többi országhoz alkalmazkodó, összetett vízgazdálkodási eljárásokat fejlesztünk ki.

Magyarország elhelyezkedését és vízgazdálkodását, vízkészletét figyelembe véve olyan víztudományi és vízbiztonsági újítások megvalósulását kívánjuk jelen kutatásainkkal támogatni, melyek hozzájárulnak a vízminőség védelméhez. A projektbeli kutatási tevékenységek 6 fő pillér mentén zajlanak, érintve a folyók, tavak, felszín alatti vizek, csapadékvíz, városi vízgazdálkodás és a vízgyűjtőgazdálkodás kérdéseit. A fő pillérekhez igazodva összesen 40 alprojekt megvalósítását tervezzük.

I. pillér – Folyók és árterek: Intelligens módszereket dolgozunk ki az extrém hidrológiai körülmények hatásainak feltárására, a biológiai sokféleséget érintő természetes és antropogén környezeti hatások számszerűsítésére. Vizsgáljuk a mikroműanyagok vízfolyásokban való vándorlásának sajátosságait, transzportfolyamatokat a különböző mélységekben, a vándorlás módját, a vízoszlopban való megjelenését és anyagi és alaki összetételüket. Feltárjuk a folyami élőhelyek hidrodinamikai, morfodinamikai és ökológiai folyamatait, továbbá vizsgáljuk az élőlény-közösségek sokféleségét és közösség-szerveződését meghatározó hidrodinamikai és medermorfológiai tényezők szerepét a Dunában és kisebb vízfolyásokban. Ugyancsak vizsgáljuk az áramlási- és hordalékvándorlási folyamatokat, mint az abiotikus jellemzők és a biológiai jellemzők (pl. makrofitonok viselkedése) közötti kapcsolatrendszert. Alkalmazott kutatást végzünk a hidrológia és vízgazdálkodás területén, mely magában foglalja: (i) éghajlati és vízgazdálkodási forgatókönyvek megalkotását, (ii) folyamat-alapú hidrológiai modellezést a Duna teljes Magyarországtól északra és magyarországi vízgyűjtő területére az (i) pont alapján, valamint (iii) hidraulikai modellezést a magyarországi szakaszra a (ii) pont alapján.

II. pillér – Nagy, sekély tavak: Mesterséges intelligencia (AI) alapú monitoring rendszert fejlesztünk ki a nagy tavakra (pl. Balaton) vonatkozóan, klímamodell alapú vízmérleg-előrejelzést készítünk, újszerű (genetikai, környezeti DNS) módszerekkel megvizsgáljuk az invazív állatfajok jelenlétének térbeli és időbeli dinamikáját, meghatározzuk a fitoplankton jelenlétének dinamikáját befolyásoló kulcstényezőket SmartWise szenzorok alkalmazásával, valamint teszteljük az algavirágzás korai előrejelző módszerét.

Tanulmányozzuk a Balatonon a víz és az üledék tápanyagforgalmát és az üledékfelszínen a légzés/oxigéntermelés arányát (amely az üledék foszfor leadását és ezáltal az alga tömegprodukciók nagyságát befolyásolja), a plankton foszforállapotát, a szervetlen tápanyagokért konkuráló heterotróf baktériumokat, továbbá az algákat fogyasztó zooplankton szervezeteket, az oldott szerves szén terhelés biológiai hozzáférhetőségét, valamint az algák által termelt szerves anyag hasznosulását a táplálékhálózatban.

III. pillér – Felszín alatti vízgazdálkodás: Megvizsgáljuk a felszín alatti vízgazdálkodás szerepét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén, új koncepciókat dolgozunk ki a sekély és mély talajvízforrásokból származó mezőgazdasági vízigény kielégítésére, a városi hidrogeológia új határainak feltárására. Karsztvíz készletekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kihívások innovatív kezelését célozzuk meg, illetve újszerű monitoring rendszert fejlesztünk. Továbbá a felszín alatti vízkészlet változásait kutatjuk a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.

IV. pillér - Regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodás: Újszerű, innovatív módszereket fejlesztünk ki az aszály, az öntözés és a melioráció kezelésére a vízellátási és tárolási kapacitás növelése, a vízgyűjtők éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása érdekében. Megalapozzuk a városi csapadékvíz-elvezető rendszerek és a belvíz-elvezető hálózat oly módon történő összekapcsolását, hogy az lehetővé tegye a városok területéről elfolyó – egyébként a gyors levezetés sorsára jutó – vizek visszatartását, hasznosulását (a felszín alatti vizek dúsítása, ökológiai vízigények kielégítése, öntözés), úgy, hogy a belterületeken ne alakuljon ki elöntés, külterületeken pedig az előírt tűrési időn belül levezethető legyen a keletkező vízmennyiség.

V. pillér – Városi vízgazdálkodás és szennyvízelvezetés: Kidolgozunk egy nagy felbontású, 5G alapú csapadékfigyelő rendszert a városi környezetre irányulóan továbbá az ivóvízellátó hálózatot lefedő vízminőség-ellenőrző rendszert, emellett biológiai szennyvízkezelési (WWT) folyamatok ellenőrzésére szolgáló hidrodinamikai modelleket készítünk. Kutatásunknak részét képezi a kulcsfontosságú felszíni elöntések (urban flood) hidrodinamikai modellezése és előrejelzése történik, valamint az ivóvízben előforduló klorát-ionok és ólom mennyiségi vizsgálata is.

VI. pillér – Vízgyűjtő-gazdálkodás: Egy általános monitoring rendszert dolgozunk ki, amely elősegíti az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti intézkedéseinek végrehajtását, beleértve a genomika alapú minőségértékelési rendszert. A hazai vizeinkben előforduló szennyezőanyagok feltérképezése az elsőbbségi anyagokra vonatkozóan hiányos, melynek pótlásához a projekt jelentős mértékben hozzájárul. A nemzetközi adatbázishoz való csatlakozás révén a hazai adatokkal bővülhet az európai adatbázis.

Széchenyi Terv Plusz- Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium

(RRF-2.3.1-21-2022-00014, 2022 - 2026, Futó projekt)
A projektet vezető intézmény
Pannon Egyetem

logo2

A Nemzeti Laboratórium az éghajlatváltozás jellemzőinek vizsgálata és az éghajlatváltozás elemeinek az emberi egészségre, természeti, gazdasági rendszerekre és a társadalomra gyakorolt hatásainak tanulmányozása mellett a technológiai, gazdasági és társadalmi adaptáció területén is végez kutatás-fejlesztési tevékenységet.

OTKA- Idegenhonos édesvízi halak inváziójának sikeressége és hatásuk az őshonos halegyüttesekre és halfajokra

HU OTKA (PD 138296, 2021 - 2024, Futó projekt)
A projekt vezetője
Czeglédi István
A projektet vezető intézmény
BLKI

 

Az élőhelyek degradációja mellett az idegenhonos fajok terjedése jelenti a legnagyobb veszélyt a Föld biodiverzitására. Kutatásunk célja, hogy pontosabban megismerjük az idegenhonos édesvízi halfajok inváziós sikerességét meghatározó tényezőket és az idegenhonos halfajok őshonos halakra kifejtett hatásait. Ennek érdekében tanulmányozni fogjuk az idegenhonos halfajok szerepét az őshonos halegyüttesek szerkezetének hosszú távú változásaiban a Balaton vízgyűjtő területén. Emellett pedig vizsgálni fogjuk két inváziós halfaj, a fekete törpeharcsa és az amurgéb inváziós sikerességét és terjedésük negatív hatásait. A fekete törpeharcsával kapcsolatban feltárjuk a faj élőhelyhasználatát és táplálékának összetételét a Balatonban. Az amurgéb esetében egy átfogó tanulmányt fogunk készíteni, melyben összefoglaljuk a faj ökológiájáról ez idáig született tudásanyagot. Emellett hosszú távú adatsorok és akváriumi kísérletek segítségével fogjuk vizsgálni az amurgéb és a fokozottan védett, veszélyeztetett lápi póc közötti interakciókat. Kutatásaink alapvető kérdések megválaszolásához járulhatnak hozzá az idegenhonos halfajok inváziós sikerességét és negatív hatásait illetően. Ezen felül eredményeink hasznosíthatók lesznek mind a természetvédelemben, mind pedig a rekreációs (elsősorban horgászat) ágazatban.

 

OTKA- Az öregedés során bekövetkező változások celluláris és molekuláris mechanizmusai az asszociatív memóriát kódoló neurális hálózatban

HU OTKA (FK 138039, 2021 - 2025, Futó projekt)
A projekt vezetője
Pirger Zsolt
A projektet vezető intézmény
BLKI

Az élethossz folyamatosan nő, ugyanakkor az tapasztalható, hogy az öregedés során a memória megkopik. Noha mindez jelentősen befolyásolja a későbbi életminőséget, a normál öregedési folyamatok vizsgálata kevesebb figyelmet kapott, mint a neurodegeneratív kutatások. Ezért a pályázatban vizsgáljuk az öregedési változásokat a tanulás és a hosszú távú memória jól ismert puhatestű modelljén. Törekszünk megérteni az agy normál biológiai öregedésének molekuláris mechanizmusait a génexpresszió korfüggő változásainak, valamint az erősen konzervált jelátviteli útvonalakban bekövetkező átalakulásoknak az azonosításával, amelyek megvilágítják az életkor függő memóriakárosodást. Viselkedési, elektrofiziológiai és molekuláris megközelítéseket alkalmazunk azon feltevésünk igazolására, hogy az öregedési folyamatok gátlásában résztvevő molekulákat kódoló gének kulcsszerepet játszanak azokban a már azonosított idegsejt és hálózat szintű változásokban, amelyek mutatják a memória károsodását a viselkedési mintázatok szintjén. Megvizsgáljuk, hogy lehet-e befolyásolni az öregedés-gátló molekulák expresszióját génmanipulációval, amelyek megváltoztatják a gének aktiválásában részt vevő, vagy ezek által aktivált, jelátviteli útvonalak működését. A kutatások elősegítik a molekuláris, celluláris és rendszer szintű változások megértését, amelyek a természetes öregedéssel összefüggő memóriavesztéshez vezetnek. Mindezek rávilágítanak azokra a mechanizmusokra, amelyek a patológiás hanyatlás alapját is képezik és új klinikai kezelési lehetőségeket adnak.

OTKA- Karakterisztikus Kárpát- medencei halfajok filogenetikai és evolúció- ökológiai vizsgálata tradicionális és alternatív módszerekkel

HU OTKA (FK 140902, 2020 - 2023, Futó projekt)
A projekt vezetője
Takács Péter
A projektet vezető intézmény
BLKI

A Kárpát-medence vízi élővilága rendkívül változatosnak mondható, ugyanakkor korántsem tekinthető minden részletében ismertnek. A terület vízrendszerében számos olyan sokáig általános európai elterjedésűnek gondolt halfaj él melyek taxonómiai hovatartozása nem kellően tisztázott. Egyebek között például feltételezhető, hogy a mindenki által ismert, nagyra növő, pettyezett testű csuka faj mellett, egy kisebb, csíkozott testű csuka „faj” is előfordul vizeinkben. De ennek tisztázására mindenképpen célzott morfológiai és genetikai vizsgálatok szükségesek. Kutatásaink eredményei segíteni fogják a terület vízi biodiverzitásának jobb megismerését, illetve a vizsgált fajok hosszú távú megőrzéshez szükséges kezelési tervek kidolgozását.

A kárpáti biodiverzitást feltáró vizsgálatok mellett szeretnénk tesztelni bizonyos eddig más téren használt módszerek (képi testalak elemző eljárások és egy tömegspektrometriai módszer) állományok, fajok azonosítására, illetve filogenetikai és taxonómiai célú, valamint nemesítési eljárások során való felhasználásának lehetőségét is. Ha az említett módszerek megfelelően érzékenynek bizonyulnak, akkor az eddig általánosan és egyedüliként használt genetikai módszereknél könnyebben használható, gyorsabban és olcsóbban kivitelezhető módszerekkel gazdagodhat a fent említett tudományterületek eszköztára.

OTKA- A makrofita térbeli és időbeli változékonyságának megértése

HU NKFI (K135832, 2020 - 2024, Futó projekt)
A projekt vezetője
Tóth Viktor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Tóth Viktor, PhD, tudományos főmunkatárs

A vizes élőhelyek földrajzi elhelyezkedéstől és antropogén zavarástól függetlenül a világ egyik legtermékenyebb és legnagyobb változatossággal rendelkező övezetei. Vagy is a makrofiták betekintést nyújthatnak a növények funkcionális alkalmazkodás potenciáljába, hiszen ezek a kozmopolita fajok képesek alkalmazkodni az optimális környezeti tartományuktól eltérő feltételekhez is. A makrofiták egyidejűleg képesek integrálni számos ökoszisztéma és környezeti tényező hatásait és változásait. Ezeken a vizes élőhelyeken egyes környezeti komponensek térbeli és időbeli variabilitása törvényszerű (vízborítottság és fénykioltás térbeli, fény/naphossz/hőmérséklet időbeli eloszlása), míg más tényezők (tápanyagtartalom, mikroklimatikus viszonyok) sztochasztikusan oszlanak el, ami eredményezi az élőhely és az ott található fajok változatosságát. Ennek ellenére a vízi ökoszisztémák vizsgálata során gyakran elhanyagolják a makrofiták in situ változatosságának a vizsgálatát, így a problémáról csak nagyon kevés információval rendelkezünk. A javasolt kutatási téma a makrofiták növekedési formája (vízen lebegő és emergens), és az állományok degradáltsági szintje (ép és pusztuló) mentén vizsgálja a fotoélettani és fenológiai változatosságukat. Célunk annak a megértése, hogy az eltérő eloszlási mintázattal rendelkező környezeti tényezők hogyan befolyásolják a makrofita állományok variabilitásának térbeli és időbeli alakulását. Célunk továbbá annak megismerése, hogy az élettanilag és fenológiailag diverz makrovegetáció hogyan befolyásolja a vizes élőhelyek és a tavak partmenti övezeteinek fennmaradását.

OTKA- Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával

HU NKFI (ANN OTKA 135082, 2020 - 2024, Futó projekt)
A projekt vezetője
Erős Tibor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával

OTKA- Emberi zavarások hatása az édesvízi biodiverzitásra

HU NKFI (K140352, 2019 - , Futó projekt)
A projekt vezetője
Schmera Dénes
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Schmera Dénes, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Résztvevő kutatók

0

Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Specziár András, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Szivák Ildikó, PhD, tudományos munkatárs
Válogatott publikációk

2019

Gál B, Szivák I, Heino J, Schmera D (2019):
The effect of urbanization on freshwater macroinvertebrates - Knowledge gaps and future research directions
Ecological Indicators 104: pp. 357-364.
Heino J, Alahuhta J, Fattorini S, Schmera D (2019):
Predicting beta diversity of terrestrial and aquatic beetles using ecogeographical variables: insights from the replacement and richness difference components
Journal of Biogeography 49: pp. 304-315
Tóth, R., Czeglédi, I., Kern, B., & Erős, T. (2019):
Land use effects in riverscapes: Diversity and environmental drivers of stream fish communities in protected, agricultural and urban landscapes.
Ecological indicators, 101, 742-748.

OTKA- A rövid- és hosszútávú fényakklimáció közötti szakadék áthidalása NKFIH K_18_128950

HU NKFI (NKFIH K_18_128950, 2018 - 2022, Futó projekt)
A projekt vezetője
Bernát Gábor
A projektet vezető intézmény
BLKI
Témafelelős
Bernát Gábor, PhD, tudományos főmunkatárs
Résztvevő kutatók

0

Somogyi Boglárka, PhD, tudományos főmunkatárs

Hazai tavainkban élő fotoszintetizáló mikroorganizmusok rövid- és hosszútávú fényakklimációjának vizsgálata

NAP- Kémiai környezeti faktorok által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben

HU Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (NKP_17, 2017 - 2021, Befejezett projekt)
A projekt vezetője
Freund Tamás
A projektet vezető intézmény
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Témafelelős
Pirger Zsolt, PhD, tudományos főmunkatárs
Résztvevő kutatók

0

Kiss Tibor, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Svigruha Réka, PhD, tudományos munkatárs

Kémiai környezeti faktorok (hormonok, gyógyszermaradványok, peszticidek) által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben - Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatás

Széchenyi 2020- A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel

HU egyéb (GINOP-2.3.2-15-2016-00004, 2016 - 2021, Befejezett projekt)
A projektet vezető intézmény
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Projekt rövid címe: A balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása

A projekt azonosítószáma: GINOP-2.3.2-15-2016-00004

A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Széchenyi 2020 és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.

A kedvezményezett (konzorcium vezető) neve: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

A pályázat megvalósításában konzorciumi partnerként részt vettek: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (korábban: MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet); Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

A szerződött támogatás összege: 1.465.702.692 Ft

A támogatás mértéke: 100%

Futamidő: 2016.09.01.- 2021.09.07.

A projekt tartalmának bemutatása: A projekt célja a balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása, a halfauna rekonstrukciója, és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálata, alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel.

A projekt honlapjai
https://ray.uni-mate.hu/web/mate-p%C3%A1ly%C3%A1zatok/GINOP-2.3.2-15-2016-00004
https://palyazat.balatonihal.hu/

Széchenyi 2020- Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért

HU egyéb (GINOP - 2.3.2 - 15 - 2016 - 00019, 2016 - 2020, Befejezett projekt)
A projekt vezetője
Báldi András
A projektet vezető intézmény
Ökológiai Kutatóközpont

Az Ökológiai Kutatóközpont "Ökoszisztéma GINOP" projektje, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Szécheny 2020 és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg 2016-2020 között.

Projekt azonosító: GINOP–2.3.2–15–2016–00019

A támogatás összege: 852 391 934 forint.

A támogatás mértéke: 100%.

Futamidő: 2016.09.01 - 2020.11.29.

Vezető kutató: Báldi András

Résztvevők száma: 48

 

DigiRec

Saját fejlesztésű fénytörés alapú optikai rögzítő rendszer farmakológiai vizsgálatokhoz

Mind az idegtudományban, mind az ökotoxikológiában nagy szükség van a különböző kémiai anyagok (pl. emberi eredetű gyógyszermaradványok, rovarölő szerek, ingerületátvivő anyagok és modulátorok) hatásainak vizsgálatára különböző biológiai szinteken. A kontraktilis (összehúzódásra képes) szöveti preparátumok kiváló vizsgálati tárgyát képezik az in vitro farmakológiai ísérleteknek. Az ilyen vizsgálatok azonban klasszikusan erő-feszültség (vagy nyomás-feszültség) jelátalakító (transzducer) használatával történő megközelítést alkalmaznak.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportja az angol University of Sussex munkatársaival közösen kifejlesztett egy gyors, könnyen megvalósítható, olcsó, digitalis, “nem invazív” és reprodukálható in vitro farmakológiai módszert, amely fénytörés alapú optikai digitalizáló megközelítésen és izolált szív preparátumokon alapszik. Az új és egyedi rögzítő rendszernek a DigiRec nevű saját, Linux operációs rendszeren működő Java alkalmazása van, amelyet Barta Tamás (bartatamas@gmail.com) programozó matematikus fejlesztett. Az optikai rögzítő rendszer tesztelését és validálását a széles körben használt gerinctelen modellállat, a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) izolált szív preparátumainak felhasználásával végezték a kutatók. A fejlesztett rendszer szemlélteti a technológia fejlődését az erő-feszültség transzducer alapú rendszerektől elmozdulva és megfelelő eszközt biztosíthat az ökotoxikológiában, vagy akár az idegtudományban - nem csak a nagy mocsári csigával, hanem a magasabb rendű szervezetekkel foglalkozó kutatásokban is.

digirec-0.3.3.zip5.22 MB
Rendezvények, konferenciák

Second Symposium on Invertebrate Neuroscience

August, 2023
https://www.sin.blki.hu/

The Symposium will be devoted to the following main topics: adaptive mechanisms, circuits and behaviours, learning and memory, cognitive aging, evolution and development, neuromorphology, visual and chemical sensation. The scientific program will consist of oral communications and poster sessions, and it will also include three or four key-lectures.