A víz zavarosságának (turbiditás) és örvénylő mozgásának (turbulencia) hatása a balatoni zooplanktonra

A Balaton kisebb szemcséjű üledéke 4 m sec-1 feletti tartós szélerősség esetén felkeveredik, hosszantartó 10 m sec-1 szélsebesség felett pedig – amely évente tíz-tizenkét alkalommal fordul elő – a felkeveredett üledék mennyisége 400-600 mg száraz tömeg liter-1 is lehet. Ilyenkor a Cladocera-félék tápcsatornája ásványi anyagokkal telítődik, amely éhezéshez vezet. Az éhezés következtében a termékenység lecsökken, a posztembrionális fejlődés pedig megnyúlik. 8-10 m sec-1 szélsebesség felett a sekély Balatonban a víz által mozgatott ásványszemcsék már fizikailag is károsíthatják az érzékeny Rotatoria, Cladocera és Copepoda fajok egyedeit.

30 m sec-1 feletti szélsebességű balatoni vihar (fotó: G.-Tóth László, Tihany)

 

30 m sec-1 feletti szélsebességű balatoni vihar (fotó: G.-Tóth László, Tihany)

 

A balatoni Daphnia cucullata ásványi szemcsékkel telített béltartalma viharos időben (SEM fotó: ELKH BLKI)

 

A balatoni Daphnia cucullata ásványi szemcsékkel telített béltartalma viharos időben (SEM fotó: ELKH BLKI)

 

A balatoni Daphnia galeata termékenysége

 

A balatoni Daphnia galeata termékenysége (fekunditása) a Balaton ásványi lebegőanyag tartalmának növekedésével szignifikánsan csökken. Ha a tó vízében egyáltalán nem lenne ásványi lebegőanyag, akkor adott fito- és bakterioplankton táplálék mellett a fajra 8-10 pete nőstény-1 termékenység lenne jellemző, de a tó átlagos lebegőanyag tartalma mellett (15-25 mg száraz tömeg liter-1) ez mindössze 3,5 pete nőstény-1.

 

A balatoni Daphnia galeata posztembrionális fejlődési ideje

 

A balatoni Daphnia galeata posztembrionális fejlődési ideje a Balaton ásványi lebegőanyag tartalmának növekedésével szignifikánsan megnyúlik. 

 

A balatoni Rotatoria-, Cladocera-félék és az Eudiaptomus gracilis egyedsűrűsége

 

A balatoni Rotatoria-, Cladocera-félék és az Eudiaptomus gracilis egyedsűrűsége a víz örvénylő mozgásának (turbulens kinetikai energiatartalmának) növekedésével jelentősen csökken, a nauplius és veligera lárvák és a Cyclops-félék viszont ezt a stresszt jobban tolerálják.

E fizikai körülmények és a kékalga tömegprodukciók – amelyek elsősorban az eutrofizáció évtizedeiben voltak rendszeresek – kombinált hatására a balatoni zooplankton a víztömegnek csupán 3,5 – 35 %-át tisztítja meg az algáktól és baktériumoktól naponta, így az energia-továbbítás hatékonysága a magasabb fogyasztói szintek felé (pl. halak irányába) viszonylag alacsony.