Dreissena kagyófajok

Az 1930-as években a pontokáspi régióból, a Fekete-tenger és a Káspi-tó vidékéről az elsők között (feltehetően halászati eszközökkel és vízi járművekkel) behurcolt inváziós faj a vándorkagyló (Dreissena polymorpha). Tömeges inváziójára 1933-ban figyeltek fel. 2008-ban, a vándorkagylónál agresszívabb, azzal közeli rokonságban álló kagyló, a kvagga kagyló (Dreissena rostriformis bugensis) is megjelent a tóban. A kvagga kagyló eredeti élőhelye a Bug folyó, innen a tudományos elnevezés, „bugensis”. 

A Dreissena kagylófajok váltivarú állatok, a kifejlődött lárvák (veligera) szabadon mozognak a víztestben és a plankton tagjaként fejlődnek tovább, majd a kagyló szilárd felületekre rögzül. A Dreissena fajokat így vízi eszközökre telepedve, vagy lárva állapotban a ballasztvízben hurcolják távoli tájakra.

A Balatonban a vándorkagyló a vízimadarak (barátréce, kerceréce, szárcsa, kontyos réce és tőkés réce) és a halak (főként a ponty, a bodorka és a karika keszeg) számára szolgál jelentős táplálékforrásul. A kagylólárva pedig a halivadékok és a busa táplálékának a része.

 

A két Dreissena faj morfológiai és biológiai eltérései:

két Dreissena faj