Amint azt az előzőekben bemutattuk a tavakat/tengereket jellemezni lehet termőképességük alapján, a növényi tápelemekben és algában szegény vizeket szűkentermőnek (oligotróf) nevezzük, ezt követik a közepes termőképességű mezotróf vizek, majd a bőventermő un. eutróf vizek, a sort pedig az un. túltermők a hipertróf vizek zárják. A besorolás alapja az algák (klorofillal jellemzett) mennyisége mellett az összes foszfor koncentrációja. Emellett tekintettel arra, hogy a lebegő algasejtek mennyiségüktől és részben minőségüktől függően csökkentik a víz átlátszóságát, a Secchi-átlátszóság mértéke egy könnyen meghatározható ismérve a termőképességnek (trofitásnak). Az OECD kategorizálása szerint értékelve a Balaton különböző területeit 2022-ben a keleti és a középső területek vize, úgy az összes foszfor, mint az algák mennyisége alapján a közepesen termő kategóriába tartozott, nyugati Szigligeti- és a Keszthelyi-medence ellenben bőven termőnek számított.
A Secchi-átlátszóság alapján a Balaton egésze túltermőnek, hipertrófnak minősülne, azonban ez nincs így. Ez a kirívóan alacsony átlátszóság a tó sekélységének a következménye, a gyakori szelek miatt a tó üledéke rendszeresen felkeveredik, ami csökkenti a víz átlátszóságát (ehhez a nyugati területeken a barna színű oldott szerves anyagok fényelnyelése is hozzájárul). Méréseink alapján a víz átlátszóságát a Balatonban nem az algák, hanem döntő mértékben az üledék felkevert anyagai határozzák meg.