A gyors ütemben növekvő emberi populáció az emberi zavarás és beépítettség fokozódását vonja maga után. Korábbi tanulmányok szerint a beépített területeken eltérő környezeti faktorok jelentenek kihívást azott élő fajok egyedei számára, így például az alacsonyabb növényborítottság, a mesterséges felületek vagy az élőhely fragmentációja, amelyek jelentősen csökkenthetik az őshonos fajok abundanciáját és diverzitását. A természetestől eltérő környezet kihívást jelenthet a fajok számára, amelyhez adaptáció vagy akklimatizáció útján alkalmazkodniuk kell. A hüllők és a kétéltűek hőháztartási stratégiájuk („hidegvérű” szervezetek) és jelentősen alacsony terjedési képességük miatt sokkal nehezebben alkalmazkodnak az ember okozta környezeti változásokhoz.