Nyakunkon a következő balatoni szezon, amit azon kívül, hogy elkezdtük a terepi munkát, abból is észreveszünk, hogy egyre több cikk jelenik meg a Balatonról.
Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy egyelőre nem fog kiszáradni a Balaton és bízunk benne, hogy még nagyon sokáig kiváló minőségű vízben fürdőzhetünk nyaranta. Jelenleg ráadásul nem is beszélhetünk kritikusan alacsony vízszintről.
Tudni kell azonban, hogy különböző forgatókönyvek vannak, és ezek közül a legrosszabbak szélsőséges eseményekkel is számolnak. A klímaváltozás miatti hosszú aszályos időszakok miatt számítani lehet jelentős vízszint-ingadozásra, és gyakran alakulhat ki tartósan alacsony vízszint. A biológiai rendszerek változását nehéz előre jelezni, különösen a klímaváltozás tükrében, de a meglévő hosszútávú adatsorok alapján vizsgálhatjuk, hogy az alacsony vízállás hogyan hat az algák mennyiségére.
A Balaton vízminőségét alapvetően a mikroszkópikus lebegő algák minősége és mennyisége határozza meg.
Az elmúlt húsz évben az algák mennyisége (a-klorofill koncentráció) a Keszthelyi-medencében két évben (2019 és 2021) haladta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a fürdővízben még megengedhető algamennyiséget (75 µg/L), de ezen alkalmak egyike sem köthető az alacsony vízálláshoz (ábra). A Siófoki-medence algában jelentősen szegényebb, egyetlen évben sem fordult elő hasonló jelenség. A lebegő mikroszkópikus algák mennyiségét ugyanis a rendelkezésükre álló szervetlen növényi tápelemek, közülük is a foszfor határozza meg.
ábra: Összefüggés a Balaton évi legalacsonyabb vízállása és a Keszthelyi-medence éves maximum a-klorofil koncentrációja között (2001-2021). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fürdővizekre vonatkozó felső határértékét (75 µg/L) piros vonallal tüntettük fel. A 2002-es rekord alacsony vízállás (23 cm) idején kiváló volt a nyíltvíz minősége.
A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a tó nyíltvizében az alacsony vízállás önmagában nem okoz algásodást, még a tó produktívabb, nyugati területein sem. Más, az algaközösségre gyakorolt hatása azonban van, és ez elsősorban a déli parton érvényesül. Alacsony vízállás esetén ugyanis egy fonalas zöldalga, az érdes békanyál megjelenésével kell számolnunk a sekély vizes területeken. Ez történt 2002 és 2004 között, illetve 2012-ben is (fotók). A BLKI kutatási eredményei szerint erre a jelenségre a siófoki vízmérce 50 cm-es állása alatt lehet számítani. A békanyál elszaporodása ugyan jelentősen csökkenti a tó idegenforgalmi vonzerejét, de tömeges fellépése nem szennyezés következménye és méreganyagokat nem termel. Ez a jelenség nem újkeletű, már a múlt század első felében is leírták, hozzá tartozik a tó életéhez.
Egy konzervatív becslés szerint az idei szezon végére a vízállás a siófoki vízmérce kb. 70 cm-es állásáig csökkenhet. Emiatt sem a nyíltvízben lebegő algák túlburjánzása, sem a déli part sekély vizében a békanyál tömeges elszaporodása nem várható.
Intézetünk egyik legfontosabb feladata a Balaton élővilágának megfigyelése, és a felmerülő kérdésekre tudományosan megalapozott válaszok keresése. A Balaton monitorozásának fontossága és új elemekkel való bővítése az utóbbi évek havaria eseményei és a klímaváltozás miatt egyértelművé vált.
