A Balatonkutatási Alapítvány által támogatott kutatásokról

A Balaton vízminősége az utóbbi évtizedben jelentősen javult a vízminőségvédelmi nagyberuházások (körcsatorna, korszerű szennyvíztisztítók) hatására. A vízminőséget veszélyeztető folyamatok megismerése és a védekezés lehetőségeinek kidolgozása a tó intenzív tudományos kutatásának volt köszönhető. A javuló vízminőség azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a tó életének tudományos kutatását abba kell vagy lehet hagyni. A Balaton ugyanis sokkal több mint egy jó minőségű természetes fürdő, az páratlan értékű és szépségű természeti kincsünk, amelynek változatos élőhelyei gazdag élővilágnak nyújtanak otthont. Szükség van és a jövőben is szükség lesz azokra a központi forrásokból támogatott nagy volumenű kutatási projektekre, amelyek a tó egészére illetve vízgyűjtőterületére kiterjedően feltárják ökológiai rendszerének alapfolyamatait. Ezek a kutatások jelentős infrastruktúrát, intézményi hátteret és költséget igényelnek, azonban még távolról sem biztosítják a tó élővilágának és környezetének teljes és alapos megismerését. Az élővilág és a környezet sokféleségének megismerése, feltérképezése a potenciális veszélyforrások felderítése nem minden esetben igényel drága műszereket és főállású kutatókat, igényel viszont speciális szaktudást, türelmet, kitartást és helyismeretet. Ez utóbbiakkal együtt válhat csak teljessé az a tekintélyes múlttal rendelkező és napjainkban kiteljesedő komplex kutatómunka, amit a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdeményezett. A Balatonkutatási Alapítvány (BKA) - szerény anyagi lehetőségeiből adódóan is - ez utóbbi típusú kutatómunkát támogatja témánként évi 100 ezer forint körüli összeggel, emellett különös figyelmet szentel a fiatal tehetségek felkarolásának. Utóbbiak tudományos konferenciákon való részvételét is támogatja személyenként mintegy 50 ezer forinttal. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk azokról a munkálatokról, amelyeket a BKA az utóbbi évtizedben anyagilag támogatott.

Pusztuló nádasok

A tó egyes területein megfigyelhető nádpusztulás aggasztó jelenség, ráadásul kiváltó okai jórészt ismeretlenek. A BKA által támogatott kutatások alapján megtudtuk, hogy a nádasok állományának leromlásában többféle gombakártevő is szerepet játszik. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az emberi hatások, a nádasban felállított stégek, a közlekedés döntő mértékben járulnak hozzá a gombakártétel kialakulásához. Az Alsóörs térségében végzett vizsgálatok feltárták a pusztulás további, közvetlen szemrevételezéssel nem észlelhető szimptómáit, meghatározták a különböző egészségi állapotú nád szöveti szerkezetének különbségeit. A Balatoni nádasok gerinctelen állatvilágára vonatkozó ismereteink is bővültek, kiderült az is, hogy a látszólag homogén nádasok nem képeznek egységes élőhelyet, azok faunája jelentős területi változásokat mutat. A nádmentes parti területeken lévő strandoknak nemcsak a vizében, hanem a fenékiszapjában is előfordulnak fekálindikátor baktériumok, azonban ezek télen elpusztulnak és a következő szezonban már nem szennyezik a vizet.

A Kis-Balaton mint génbank

A Kis-Balaton I. ütemének nagykiterjedésű nyíltvizében jelentős számban él a vadponty, ez az őshonos hal, amelynek a helyét a Balatonban már legnagyobbrészt elfoglalta a nemesített, tógazdasági fajta. A kis-balatoni vadponty-állomány hazai viszonylatban egyedülálló, e rendkívül értékes haltípus megóvása mind természetvédelmi, mind gazdasági szempontból (génbank) egyaránt fontos feladat. A Balatonba befolyó patakok halállományát kilenc vízfolyásban vizsgálták, ahol összesen 26 halfaj jelenlétét regisztrálták és hat védett fajt találtak.

Veszélyben a Balatonba ömlő vízfolyások állatvilága

A kutatások felhívták arra a figyelmet, hogy a Balatonnak és a befolyó vizeknek a kétéltű faunája alig ismert, eddig hét fajt sikerült kimutatni, ami a hazai faunának mintegy fele. A befolyó kisvizekben a kétéltű fauna különösen veszélyeztetett. Néhány északi- és déli-parti vízfolyás gilisztafaunájának vizsgálata nem hozott újdonságot, ellenben sikerült egy eddig ismeretlen televényférget és piócafajt kimutatni azokból. A településeken keresztül folyó patakok medrének állatvilága, sajnos, legtöbb esetben nagymértékben károsodott a helyi szennyezések, a meder kikövezése és egyéb zavaró hatások következtében. A Balatonba befolyó vizek partjának kisemlős fauna vizsgálata azt is bizonyította, hogy a patakok mentén szükség van természetes védősávok kialakítására, a part menti fauna szempontjából nem elegendő csak a patakok víztisztaságának biztosítása. A Balatonba befolyó patakok partjának gazdag pókfaunája van, különleges, a mediterráneumban élő pókocska került elő Balatonendrédről.

Árvaszúnyogok

Az árvaszúnyogok lárvái képezik a balatoni halak egyik legfontosabb táplálékát. A balatoni befolyó vizek árvaszúnyog faunájáról azonban nagyon kevés ismerettel rendelkeztünk, a BKA által több éven keresztül támogatott kutatómunka feltárta az északi parti vízfolyások faunájának mennyiségi és minőségi viszonyait. A Lovasi séd, a Csopaki séd és a Koloska patak vizéből hét, a hazai faunából eddig ismeretlen árvaszúnyog faj is előkerült.

Az amuri kagyló útban a Balaton felé

A Kelet Ázsiából származó, Kínában édesvízi gyöngytermelésre is felhasznált kagylót hazánkba a 60-as években hurcolták be a növényevő halakkal. Ez a hatalmas méretűre növő kagyló, amely ma már az egész országban megtalálható, a Balatonból még nem került elő, de a Sió csatornán felfelé haladva már megközelítette a tavat. A Déli homokos part kedvezőtlen számára, de ez egyáltalán nem zárja ki a lehetőségét, hogy bejusson a tóba.

Dr. Vörös Lajos



A Balaton Kutatási Alapítvány által támogatott pályázatok

1992. A Kis-Balaton és a Balaton növényzetének mikroszkopikus gombái. Weirach Annamária
1992. Adatok a Kis-Balaton és a Balaton mikroszkopikus gombáinak ismeretéhez. Fischl Géza, Weirach Annamária, Bán Rita, Bíró Krisztina
1993. A Balaton és a Kis-Balaton vizi növényeinek mikroszkopikus gombái, különös tekintettel a nádpusztulás etológiájára. Fischl Géza
1994. A Kis-Balaton kétéltű faunájának táplálkozási viszonyai. Kovács Tibor
1993-1994. A Kis-Balaton vadpontypopulációinak felmérése morfológiai és genetikai jellemzők alapján. Váradi László
1994. A Kis-Balaton II. tározója feltöltésének hatása nádi énekesmadarak közösségszerkezetére. Báldi András, Moskát Csaba
1995. Gyűrűsférgek (Annelida) vizsgálatának eredményei. Dózsa Farkas Klára, Zicsi András, Pobozsny Mária, Csuzdi Csaba
1995. A balatoni befolyó vizek környékének pókfaunája (Aranea). Szathmáry Kinga
1995. A gerinctelen fauna kutatása a Balatonban. A balatoni befolyó vizek kutatása. Dózsa Farkas Klára
1995-1996. A Balaton befolyói területén folytatott Collembola vizsgálatokról. Dózsa Farkas Klára
1995. Kisemlősök (Rodentia) vizsgálata a Balaton befolyó vizeinél. Farkas János
1995. A Balaton és a Kis-Balaton vizi és mocsári növényeinek betegségei, a nádpusztulás növénykórtani okainak vizsgálata. Fischl Géza
1996. A Lovasi-séd, a Csopaki-séd és a Koloska patak árvaszúnyog faunája, szezonális dinamikája, biomasszája és diverzitás értékei. Szító András
1996. A patogén gombák tér- és időbeli analízise nádasokon, természetes körülmények között. Bán Rita
1996. Az amuri kagylo (Anodonta woodiana) balatoni behatolásának nyomonkövetése a Sió-csatornán keresztül. Kiss Árpád
1996. Jelentés a balatoni befolyók gerinceseinek (hal, kétéltű, emlős) vizsgálatáról. Farkas János
1996. A Balaton mederüledékének mikrobiológiai vizsgálata partközelben. Reskóné Nagy Mária
1996-1997. A nád (Phragmites australis) kórokozó gombáinak vizsgálata a Balatonon. Fischl Géza
1996. A Lovasi séd, a Csopaki séd és a Koloska patak árvaszúnyog faunája, szezonális dinamikája, biomasszája és diverzitás értékei. Szító András
1996. A Kis-Balaton vizének és üledékének mikrobiológiai vizsgálata. Langó Zsuzsanna
1996. Antropogén hatások következménye két Balatonba folyó patak mentén - kétéltűek. Puky Miklós
1997. A Balatonba folyó patakok biológiai állapota - halak. Keresztessy Katalin
1997. A Balatonba folyó patakok biológiai állapota - Vertebrata, Amphibia. Puky Miklós
1997. Az Örvényesi-séd Annelida és Collembola faunájának vizsgálata egy humán hatásnak (lovasudvar) kitett területen. Dózsa Farkas Klára
1997. Collembola faunisztikai vizsgálatok az Örvényesi-séd néhány jellegzetes szakaszán. Farkas János
1997. Kisemlősök (Rodentia, Insectivora) vizsgálata az Örvényesi-séd antropogén hatásnak kitett egyik szakaszán (Klára -puszta) Farkas János
1997. Egy balatonparti nádas keresztmetszetének Oligochaeta, Hirudinea, Nematoda és Collembola faunájának vizsgálata. Dózsa Farkas Klára
1997. Az Örvényesi-, az Aszófői- és a Szőlősi-séd árvaszúnyog faunája, a fauna szezonális dinamikája, biomasszája és diverzitás értékei. Szító András
1998. A nád (Phragmites australis) balatoni állományainak kvantitativ jellemzése szövettani vizsgálatok alapján. Engloner Attila
1998. Az Egervíz, a Tapolca- és a Burnót patak Oligochaeta és Chironomida faunája. Szító András
1998. Különböző típusú nádállományok gomba okozta betegségei. Bán Rita
1999. Újabb adatok a balatoni nádasok kórokozó gombáinak ismeretéhez. Bán Rita
1999. Előzetes vizsgálatok a Balaton és vízgyüjtő területének tegzes (Trichoptera) rovaregyütteseiről. Schmera Dénes
1999. A balatoni nád (Phragmites australis) különböző minőségű állományainak összehasonlító szövettani vizsgálata. Engloner Attila
2000. A Kétöles-, a Világos-, a Lesence- és az Edericsi-patak üledéklakó életközössége. Szító András
2000. A nád (Phragmites australis) balatoni állományának kiegészítő genetikai vizsgálata. Engloner Attila
2000. Gazda-parazita kapcsolatok vizsgálata nádasokban, kórokozó gombákkal. Bán Rita
2001. Újabb adatok egy balatoni nádállomány gombafer- tõzöttségéhez Dr. Bán Rita
2001. A Balaton nád bevonataiban élõ árvaszúnyog fauna. Mennyiségi és minõségi vizsgálatok (1995-1997) Dr. Szító András
2001. A nád (Phragmites australis) balatoni állományainak genetikai vizsgálata. Engloner Attila
2002. A Tihanyi Belsõ-tó és a Balaton üledékfaunájának hasonlósága és különbsége Dr. Szító András
2002. Balatoni nádállományok kórtani vizsgálata Dr. Bán Rita
 

Összeállította:
Litkey Zsolt
titkár

Vissza a főoldalra