Média

2019-11-14 Zalai Hírlap, zaol.hu (11.15), hirbalaton.hu

A Balatoni Limnológiai Intézet kutatója, dr. Czeglédi István a tóban nemkívánatos halról, a törpeharcsáról és az ellene való küzdelemről szólt, majd Újhelyi Gábor mutatta be a Magyar Országos Horgász Szövetség HORINFO rendszerét, mellyel - sok más lehetőség mellett - a pecások meg tudják váltani a horgászengedélyt. A rendezvényen átadták a Balatoni Horgászatért életműdíjat. Nagy Gábor horgászati ágazatvezető a balatoni horgászturizmusról szólt, majd Havranek Mihály horgászati igazgató a szabályszegési statisztikáról. *KÁ - Zalai Hírlap (5. oldal)

A törpeharcsa nem való a Balatonba (zaol.hu) - (11.15) hirbalaton.hu
http://www.hirbalaton.hu/a-torpeharcsa-nem-valo-a-balatonba-zaol-hu/

2019-10-16 Magyar Hang, magyarhang.

...- A Balatont övező mintegy 240 kilométeres partszakaszból ma már csupán 110 kilométernyi a természetes közeg - mondja érdeklődésemre Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa. - A többi beépített, belakott terület. Az utóbbi években felgyorsult építkezési tempó, a koncentrált üdülőtelepek szaporodása sajnos tovább szűkíti a természetes szakaszokat. (...)
A tendencia veszélyes, a természetes parti zóna ugyanis a szárnyasoktól a mikroorganizmusokig számtalan élőlénynek ad otthont: egy négyzetméternyi nádnak legalább egymilliárd lakója van. Ráadásul a parti zóna a legproduktívabb, szintén egy négyzetméteren évente 3-4 kg biomassza keletkezik. A kikötő- és üdülőtelep építkezések ezeket a védendő zónákat veszélyeztetik, semmisítik meg. Az építtetők egyszerre ártanak a természetnek, az ország közösségének és a part menti luxusapartmanok megvásárlóinak. - magyarhang.org (10.16)

2019-10-15 Kossuth Rádió Napközben

Az 1980-90-es években a Balaton vízminőségével komoly problémák voltak. Utána két évtizedig kiváló volt a Balaton vízminősége. Idén nyáron azonban teljesen váratlanul érte a szakembereket is, hogy a keszthelyi és szigligeti medencében túlzottan elszaporodtak az algák, ez azonban világprobléma is. A mikroszennyezők is jelentenek környezeti veszélyt, mert a szennyvíztisztítás 3-ik szakasza nem tudja ezt a szennyeződést eltávolítani.
A globális felmelegedés hatásaként a Duna-Tisza közén bekövetkezett talajvízszint süllyedés következtében a különleges sós-szikes tavak nagy részét az elmúlt 30 évben elvesztettük. A Balatonnál is voltak évek, amikor pánikot okozott az alacsony vízállás. A helyes vízkormányzásnak köszönhetően azonban nem kell tartani a Balaton kiszáradásától.
A Duna vízminősége az elmúlt negyedszázadban jelentősen javult, köszönhetően elsősorban Bécsben és a magyar oldalon is a szennyvíztisztítók fejlesztésének. A csatornázás és a szennyvíztisztítás kiépítése és üzemeltetése azonban drága, a fejlődő országokban erre sok esetben nem jut pénz.
Létezik-e kollektív felelősségtudat? Igen, jó példa erre a Tisza pet-palack mentesítése. Jelenleg a mikro műanyag rengeteg problémát jelentenek a vízi élővilág számára.
A jövőben, ha megfelelően gondoskodunk a vizek tisztításáról és jó kormányzásáról és megőrzéséről, akkor komoly sikereket érhetünk el, erre jó hazai példa a Balaton vízminőségének javulása.

2019-09-27 Klubrádió, Reggeli gyors

...Erről kérdezték a műsor vendégét Vörös Lajos, professzort, emiritust, az MTA Balatoni Immunológiai Intézetének munkatársát. Aki többek között elmondta, hogy a rejtély igazi megfejtése még hátra van. Ugyanis ennek nem volt jele, az elmúlt húsz esztendőben ilyenre nem volt példa, és ez a sok milliárdos intézkedéseknek tudható be, amivel az algaszaporodást előidéző szennyezőket visszatartják a Balatonból. Ezért lepte meg a Balaton-kutatókat a mostani algásodás. - KlubRádió (09.26-08:46 (hossza: 5 perc))

2019-09-25 hirextra.hu, hirbalaton.hu, greenfo.hu, infostart.hu, qubit.hu, magyarhang.org

...Az alábbiakban az MTA által 2016-ban, Lovász Lászlóelnöksége alatt indított Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének közleményét közöljük a Balaton augusztus-szeptemberi algásodásával kapcsolatban. A közleményhez az adatokat és eredményeket Istvánovics Vera, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója és Vörös Lajos, az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiválósági Központ) megbízásából dolgozó kutató, professzor emeritus, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szolgáltatta. - hirextra.hu (09.25)
http://www.hirextra.hu/2019/09/25/meg-kell-ujitani-a-balaton-kutatast/
[Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása - a Nemzeti Víztudományi Program közleménye (09.25) hirbalaton.hu]
http://www.hirbalaton.hu/az-algainvazio-arra-figyelmeztet-hogy-nem-halog...
[Mekkora katasztrófa kell a kormánynak, hogy végre beinduljon a Balaton kutatásának megújítása? (09.25) greenfo.hu]
http://greenfo.hu/hir/mekkora-katasztrofa-kell-a-kormanynak-hogy-vegre-b...
[Balatoni algásodás - egyvalamit már biztosan tudnak a kutatók (09.25) infostart.hu]
https://infostart.hu/belfold/2019/09/25/balatoni-algasodas-egyvalamit-ma...
[A rejtélyes algainvázió mutatja, mennyire kellene egy rendesen megfinanszírozott Balaton-kutatás (09.25) qubit.hu]
https://qubit.hu/2019/09/25/a-rejtelyes-algainvazio-mutatja-mennyire-kel...
[Algainvázó: hiába indított programot az MTA a Balaton kutatására, a finanszírozás nem érkezett meg (09.25) magyarhang.org]
https://magyarhang.org/belfold/2019/09/25/algainvazo-hiaba-inditott-prog...

2019-09-05 www.balatontipp.hu

Hajszálon múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont. A tó nyugati végétől augusztus második felében indult folyamatban az a legijesztőbb, hogy igazán nem tudjuk, mi és miért történt, mikor várható esetleg hasonló...
...A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben próbáltam választ kapni arra, hogy mi történt. Valóban arról van-e szó, aminek látszik, valóban újra algásodik a Balaton? Az intézetben nem lepődtek meg a kérdéseken. Mint kiderült, Vörös Lajos professzor már jóval a jelentkezésem előtt elkezdte keresni a választ a problémára, amit ők saját mérési adatokból is kiolvashattak.

– Az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni a foszforterhelés csökkentését elősegítő vízminőségvédelmi nagyberuházások eredményeként – mesélt az előzményekről a professzor. – Az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. De ugyanezt találnánk akkor is, ha még tíz évet visszamennénk. Intézetünk 2019 augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nem csak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást, a szomszédos Szigligeti-medencében is 66 µg/l volt az a-klorofill koncentráció értéke. Ez azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is.

Oldalak