Média

2020-05-19 Turista Természetjáró Magazin, turistamagazin.hu

„A bekerült idegenhonos fajok nagy része nem tudott megmaradni, ilyen például a pisztráng és a lazac, amelyek telepítésével szintén próbálkoztak, de van öt-hat olyan faj, amely jelentős létszámban van jelen és komoly gondot okoz, mint az ezüstkárász, a busa, az amur, a folyami géb, a törpeharcsa vagy a naphal – mondja dr. Takács Péter halbiológus, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa.

2020-05-16 noklapja.hu

...Hatalmas tudást halmozott fel ugyanis az MTA Balatoni Limnológiai Intézete (a limnológia az édesvizek kutatásával foglalkozik - a szerk. ) Tihanyban, de a Balatonra vonatkozó döntéshozásnak még mindig nem ez a tudományos tudás adja a bázisát. "Például igazoltan tudjuk, hogy a nádasoknak az tesz jót, ha a vízszint ingadozik, mert úgy tudnak megújulni és terjedni. Az állandó magas vízszint egy idő után a nád pusztulásával jár, ennek ellenére a döntéshozásban 2019 elejétől állandósították a Balaton vízszintjét - ami jó a csónakkikötőknek, de a nádasoknak egyértelműen rossz. - noklapja.hu (05.16)

2020-05-13 MTI, hvg.hu, origo.hu, nepszava.hu, blikk.hu, napi.hu, veol.hu, hirbalaton.hu és sok más

Az idei első vízminták vizsgálatából az derült ki, hogy egyelőre semmi szokatlan nincs a Balaton vizében, a korábbi éveknek megfelelően jó minőségű, és viszonylag alacsony az algaszám – közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa az MTI-vel szerdán.

2020-04-29 likebalaton.hu

A folyamatosan javuló tendencia tavaly nyár végén bomlott meg, amikor is olyan tömegű alga-biomassza képződött a Balaton egyes térségeiben, mint az 1970-es, 80-as években. Az eutrofizáció a szervetlen növényi tápanyagok, elsősorban a nitrogén és a foszfor bizonyos vegyületeinek feldúsulását, és az erre épülő alga-biomassza gyarapodását jelenti. Az emberi hatások miatt kialakuló eutrofizáció egy alapvetően káros folyamat, ami megnehezíti a víz hasznosíthatóságát, és ökológiai szempontból is kedvezőtlen folyamatokat indít be. Példaként említhető, hogy az erősen eutrofizálódott vizekben sokkal gyakoribbak a halpusztulások, eltűnnek vagy visszaszorulnak a szűkebb tűrésű élőlények, és gyakran olyan algafajok válhatnak tömegessé, melyek képesek toxinokat termelni – mondta a veol.hu-nak Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.

2020-04-26 Kossuth Rádió Hajnaltáj

Másként működik-e most a Balatonon a természet az emberi hatás meggyengülésével ? A tavi ökoszisztémára rengeteg módon hat az ember. Új kutatási irányokban gondolkodnak a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói arról, hogy ha kevesebb a turista a Balatonnál, ez milyen hatással van az egyes élőlényekre.
05.39.30-tól

2020-04-04 Magyar Horgász (print)

A fenntartható horgászatot megalapozó GINOP programban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. konzorciumi vezetésével közreműködik az Ökológiai Kutatóközpont is. A kutatás célja a busaállomány térbeli eloszlásának, tartózkodási helyének és vonulási útvonalainak megismerése. A busa vándorlásának követésére a kutatók műholdas helymeghatározásra alkalmas jelölő készüléket rögzítettek a busákra. A módszert eredetileg nagytestű tengeri halakra és emlősökre dolgozták ki, édesvízi halakon való alkalmazása a Balatonon valósult meg először.

Oldalak