Média

2020-06-09 Hit Rádió Gyújtópont

Vörös Lajos kutatóprofesszorral készült interjú az algák szerepéről, pozitív vagy negatív hatásuk van-e a Balaton vízminőségére. A múlt századi nagyberuházások a szennyvíz víztisztítók, a Kis-Balaton víztározó rendszere szinte ivóvíz minőségű víztisztaságot eredményezett. A tavaly nyár végi nagymértékű elalgásodás új kihívást jelent a kutatások számára. Az már ismert, hogy az üledékből került nagy mennyiségű foszfor a vízbe, amely ezt az elalgásodást okozta. A tó üledékéből bonyolult a mintavétel is, az iszap elemzése is jóval nehezebb. A Balaton iszapjának működésére, mikrobiológiai folyamatainak feltárására is ki kell alakítani új kutatási irányokat.

2020-06-06 Kossuth Rádió Hajnal-Táj

Mennyire természetes a Balaton halállománya? Alapvetően az őshonos fajok dominálják még most is a halállományt. A fogások túlnyomó részét a keszegfajok adták. Mostanában egyre nagyobb számban jelennek meg az idegenhonos fajok, mint pl. a törpeharcsa, naphal vagy a folyami géb. A legproblémásabb betelepített halfaj az angolna volt, betelepítésének köszönhető a kecskerák és sügér visszaszorulása. Az angolnák számának csökkenésével ezek visszatérése figyelhető meg. Másik problémás faj a busa, amelynek ivadékai táplálék konkurrensei az értékes őshonos halfajoknak.

2020-06-03 24.hu

...Vörös Lajos, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója - A tófenék algái - Több éves munkával megállapították, hogy a Keszthelyi-medence két méternél mélyebb vizeinek kivételével a tó fenekén mindenütt élnek egysejtű és fonalas algák, amelyek nem azonosak a felette lévő vízoszlopban lebegőkkel. Létezésük feltétele, hogy a vízfenékre jusson valamennyi napfény: a kevésbé átlátszó vizű Keszthelyi-medence mélyebb vizének alján a fényhiány miatt nem élnek meg. - 24.hu (06.03)

2020-05-29 greenfo.hu

A Balatoni Limnológiai Intézetben több éves kutatómunkával megállapították, hogy a Keszthelyi-medence két méternél mélyebb vizeinek kivételével a tó fenekén mindenütt élnek egysejtű és fonalas algák, amelyek nem azonosak a felette lévő vízoszlopban lebegőkkel. Létezésük feltétele, hogy a vízfenékre jusson valamennyi napfény. Könnyű belátni, hogy számukra a fénykorlátozó tényező, amelynek mennyisége a mélység és a zavarosság növekedésével egyre csökken.

2020-05-28 magyarnemzet.hu, hirbalaton.hu

A Balatonban élő halfajok negyede idegenhonos, legtöbbjét betelepítették, de néhány példány horgászok közvetítésével, fel nem használt csalihalként juthatott a tóba, míg a folyami géb egy hajó aljára tapadva érkezhetett. A magyar tenger halállományáról Takács Péter halbiológus ad képet.

2020-05-28 hirbalaton.hu

„Nem rendelkezünk kellő kutatási eredménnyel ahhoz, hogy megállapítsuk, mit jelzett a május 18-án Balatonalmádinál a vízfelszínen megjelent több hektárnyi kiterjedésű algaszőnyeg. Sürgető lenne az oknyomozó, komplex Balaton-kutatás újraindítása” – mondta Dr. Vörös Lajos professzor a hirbalaton.hu-nak. Az kijelenthető, hogy mederlakó kékalga okozta a jelenséget, és a strandüzemeltetések során figyelembe kell venni, hogy a homokozással sekélyebbé tett partokon előbb előfordulhat hasonló jelenség, mint a gyorsan mélyülő partszakaszokon – tette hozzá.

Oldalak