+   Specziár András magyar nyelvű közleményei

 

1. Specziár A. és Bíró P. (1995). Előtanulmányok a Balaton parti övének makrobentoszáról. In: Bíró P. (szerk.), XXXVII. Hidrobiológus napok. Innopress kft., Veszprém. pp. 23-26.

2. Specziár A. és Vida A. (1996). A széles durbincs és a vágódurbincs élőhelye, tápláléka és növekedése a Dunában. Halászat 89 (2): 86-92.

3. Specziár A., Tölg L. és Bíró P. (1996). A mintavételezés új eszköze: a paneles kopoltyúháló. Halászat 89 (1): 32.

4.  Tölg L., Specziár A., Bíró P. és Varanka I. (1996). A vadponty állományának vizsgálata a KBVR I. ütemén. In: Pomogyi P. (szerk), 2. Kis-Balaton Ankét, Keszthely, 1996. szeptember 9-11. pp. 453-462.

5.  Specziár A., Tölg L. és Bíró P. (1997). A bodorka, a dévérkeszeg, a karika keszeg és az ezüstkárász növekedése és táplálkozása a Balaton parti sávjában. Hidrol. Közl. 77 (1-2): 87-89.

6.  Specziár A., Tölg L. és Bíró P. (1997). A halbiológiai mintavételezés eszköze: a paneles kopoltyúháló. Hidrol. Közl. 77 (1-2): 36-37.

7.  Specziár A., Tölg L. és Bíró P. (1997) [1999]. A nádasok halállomány szerkezete a Balatonban. Állattani Közl. 82: 109-116.

8.  Tölg L., Specziár A. és Bíró P. (1997) [1999]. A balin (Aspius aspius) állományának vizsgálata a Balatonon. Állattani Közl. 82: 117-123.

9.  Tölg L., Specziár A. és Bíró P. (1997). A Kis-Balaton és a Balaton pontyállományának vizsgálata. Hidrol. Közl. 77 (1-2): 52-54.

10.  Bíró P. és Specziár A. (1998). A balatoni makrobentosz biomonitorozása (1995-98). In: Salánki J. és Padisák J. (szerk.), A Balaton kutatásának 1997-es eredményei. VEAB és MEH BT, Veszprém, pp. 107-110.

11.  Bíró P., Specziár A. és Tölg L. (1998). A Balaton halállományának minőségi-mennyiségi felmérése (1995-98). In: Salánki J. és Padisák J. (szerk.), A Balaton kutatásának 1997-es eredményei. VEAB és MEH BT, Veszprém, pp. 134-137.

12.  Ponyi J., Zánkai P.- N. és Specziár A. (1998). A nyíltvízi rákplankton-együttesek szerkezetének tér- és időbeli változása a Balatonban. In: Salánki J. és Padisák J. (szerk.), A Balaton kutatásának 1997-es eredményei. VEAB és MEH BT, Veszprém. pp. 115-117.

13.  Specziár A., Tölg L. és Bíró P. (1998). A ponty (Cyprinus carpio L.) táplálkozása és táplálkozási konkurrencia viszonyai a Balatonban. Halászatfejlesztés 21: 46-57.

14.  Tölg L., Specziár A. és Bíró P. (1998). A halállomány fajszerinti összetételének vizsgálata paneles kopoltyúhálóval a Balaton parti sávjában. Halászatfejlesztés 21: 136-142.

15.  Bíró P., Specziár A. és Tölg L. (1999). A Balaton halállományának és bentikus táplálékbázisának minőségi-mennyiségi felmérése. In: Salánki J. és Padisák J. (szerk.), A Balatonkutatásának 1998-as eredményei. MTA Veszprémi Területi Bizottsága és a Miniszterelnöki Hivatal, Veszprém. pp. 85-92.

16.  Bíró P., Specziár A. és Tölg L. (1999). Táplálékhálózatok - anyagforgalom a Balatonban. Hidrol. Közl. 79 (6): 305-307.

17.  Specziár A. (1999). Öt pontyféle tápláléka és táplálkozási stratégiája a Balaton főbb élőhelyein. Halászat 92 (3): 124-132.

18.  Specziár A. (1999). Öt pontyféle táplálkozási kölcsönhatása és táplálkozási feltételei a Balatonban. Halászat 92 (4): 166-176.

19.  Specziár A. és Bíró P. (1999). A Procladius choreus (Diptera, Chironomidae) populáció dinamikája és produkciója a Balatonban. Hidrol. Közl. 79 (6): 372-375.

20.  Specziár A. és Bíró P. (1999). A Balaton üledéklakó árvaszúnyogainak tér és időbeni változásai, valamint jelentősége néhány halfaj táplálékában. Halászatfejlesztés 22. 128-137.

21.  Bíró P. és Specziár A. (2000). Balatoni halpopulációk minőségi-mennyiségi felmérése, állománydinamikáik és trofikus kapcsolataik. In: Somlyódi L. és Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának 1999. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 71-79.

22.  Specziár A. (2000). A Tanypus punctipennis Meigen (Diptera, Chironomidae) generációs ciklusa, populáció dinamikája és produkciója a Balatonban. Hidrol. Közl. 80 (5): 385-387.

23.  Specziár A. (2000). A bélürülési ráta hőmérséklet függésének in situ vizsgálata öt pontyfélénél. Halászatfejlesztés 24: 88-96.

24.  Specziár A. és Bíró P. (2000) [2002]. Az üledéklakó árvaszúnyog (Diptera, Chironomidae) fauna területi megoszlása és rövid távú változásai a Balatonban 1995 és 1998 között. Állattani Közl. 85: 93-107.

25.  Specziár A. és Tölg L. (2000) A Balaton dévérkeszeg állományának vizsgálata. Halászat 93 (3): 135-144.

26.  Specziár A., Bíró K. és Bíró P. (2000). A Balaton makrobentoszának felmérése. In: Somlyódi L. és Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának 1999. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 62-70.

27.  Specziár A., Tölg L. és Bíró P. (2000). A Balaton halfaunájának vizsgálata. Halászatfejlesztés 24: 115-125.

28.  Bíró K. és Specziár A. (2001). Adatok a Balaton árvaszúnyog (Diptera: Chironomidae) faunájához. Hidrol. Közl. 81: 322-325.

29.  Bíró P., Specziár A. és Keresztessy K. (2001). A Balaton és befolyóinak halfaj-együttesei. Halászat 94: 110-114.

30.  Farkas A., Salánki J., Specziár A. és Varanka I. (2001). Nehézfém koncentrációk változása balatoni dévérkeszeg (Abramis brama L.) szerveiben a halak korától függően. Hidrol. Közl. 81: 416-418.

31.  Györe K., Józsa V., Specziár A. és Turcsányi B. (2001). A Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid-szennyezéssel kapcsolatos halállomány felmérése. Halászatfejlesztés 26: 110-152.

32.  Specziár A. (2001). A halak mozgási aktivitásának hatása a kopoltyúhálós mintavételezések eredményeire: a CPUE napszakos és évszakos változásai a Balatonban. Hidrol. Közl. 81: 459-461.

33.  Specziár A., Bíró K., Vörös L. és Bíró P. (2001). Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban. In: Mahunka S. és Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának 2000. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 124-132.

34.  Bíró P., Specziár A. és Keresztessy K. (2002). A Balatonban őshonos halpopulációk minőségi-mennyiségi felmérése, állomány-dinamikáik és trofikus kapcsolataik. In: Mahunka S. és Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának 2001. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 140-148.

35.  Bíró P., Tölg L. és Specziár A. (2002). A hévízi forrástó és kifolyójának halfaunája. In: Ponyi J. (szerk), A Hévízi forrástó ökológiai állapota. Hévizi Könyvtár 15, Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, Hévízfürdő. pp. 69-80.

36.  Specziár A. (2002). A fogassüllő és a kősüllő ivadék tápláléka a Balatonban. Halászatfejlesztés 27: 70-80.

37.  Specziár A. (2002). A bodorka (Rutilus rutilus L.) és a dévérkeszeg (Abramis brama L.) ivadék táplálkozása és növekedése a Balatonban. Hidrol. Közl. 82: 111-113.

38.  Specziár A. és Bíró P. (2002). A balatoni kősüllő ökológiájáról. Halászat 95: 33-39.

39.  Specziár A., Bíró K., Bíró P. és Vörös L. (2002). Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban. In: Mahunka S. és Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának 2001. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 120-128.

40. Bíró P. és Specziár A. (2003). Visszafordíthatatlan folyamat? - A balatoni állatvilág változása. Új Balaton 2003. június-szeptember: 90-95.

41.  Bíró P., Specziár A. és Keresztessy K. (2003). A Balatonban őshonos halpopulációk minőségi-mennyiségi felmérése, állomány-dinamikáik és trofikus kapcsolataik. In: Mahunka S. és Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 131-139.

42. Rezsu E., Specziár A., Nagy S. A. és Dévai Gy. (2003). A balatoni sügér (Perca fluviatilis) és a vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus) táplálkozásbiológiai vizsgálata. Halászatfejlesztés 28: 153-162.

43. Specziár A., Bíró K., Bíró P. és Vörös L. (2003). Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban. In: Mahunka S. és Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 109-117.

44. Rezsu E., Specziár A., Nagy S. A. és Dévai Gy. (2004). A balatoni sügér (Perca fluviatilis) és a vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus) táplálékának változása az egyedfejlődés során. Hidrol. Közl. 84 (5-6): 128-129.

45. Specziár A. (2004). A szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki) biológiájának sajátosságai a Hévízi-tóban. Hidrol. Közl. 84 (5-6): 133-135.

46. Specziár A. (2004). Az árvaszúnyog fauna hosszú távú változásai és a halak táplálkozása a Balatonban. In: Fenyvesi O. (szerk.), Tudományos előadások 2004. MTA Veszprémi Területi Bizottsága, Veszprém. pp. 69-85.

47. Specziár A. és Bíró P. (2004). A fogassüllő (Stizostedion lucioperca) ivadékkori kannibalizmusának jellemzői a Balatonban. Hidrol. Közl. 84 (5-6): 136-139.

48. Specziár A. és Bíró P. (2004). Őshonos halfajok ivadékának táplálkozási stratégiája, trofikus kapcsolatai, növekedése és túlélési esélye a Balatonban. In: Mahunka S. és Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 99-107.

49. Specziár A. (2004). A fogassüllő és a kősüllő szaporulata a Balatonban. Halászatfejlesztés 29: 113-124

50. Rezsu E., Specziár A. és Nagy S. A. (2005). A naphal [Lepomis gibbosus (Linnaeus, 1758)] táplálkozása a Balaton két eltérő trofitású térségében. Halászat 98: 30-36.

51. Specziár A. (2005). Őshonos halfajok ivadékának táplálkozási stratégiája, trofikus kapcsolatai, növekedése és túlélési esélye a Balatonban. In: Mahunka S. és Banczerowski J. (szerk.), A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 102-110.

52. Specziár A. (2005). Néhány halfaj ivadékkori állomány-dinamikája és táplálkozása a Balatonban. Hidrol. Közl. 85 (6): 124-126.

53. Tátrai I., Specziár A., Bíró P. és Guti G. (2005). Hidroakusztikus halállomány mérések különböző méretű sekélyvizi ökoszisztémákban és kapcsolata a kopoltyúhálós CPUE-hozamokkal. Hidrol. Közl. 85 (6): 141-144.