+

  Specziár András - tudományos főmunkatárs

 

András Specziár MSc, Ph.D.
tudományos főmunkatárs
Intézeti épület "A", 005 szoba
tel: 87 448 244, 223 mellék
fax: 87 448 006
specziar.andrasemail_cim

Önéletrajz
Kutatási terület
Kutatói munka rövid leírása
Válogatott közlemények

Főbb kutatási pályázatok

 


  Önéletrajz

Születési idő:    1970         

Tanulmányok

1994 -

Diploma (biológia) Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK

2000 -

Ph.D. (zoológia-hidrobiológia) Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK

Positions

1994 - 

MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

to the top


  Kutatási terület

Halak táplálkozás ökológiája, halak populáció dinamikája, halivadék ökológiája, árvaszúnyog lárvák dinamikája

to the top


  Kutatói munka rövid leírása

Vizsgáltam a Balaton üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae) faji megoszlását, mennyiségi viszonyait és produkcióját. Leírtam a domináns árvaszúnyog fajok generációs ciklusát és vizsgáltam táplálékukat. Elemeztem az árvaszúnyog fauna térbeli és időbeni változásait és annak hátterét. Kimutattam, hogy az árvaszúnyog fauna összetétele és mennyisége alapvetően függ a fitoplankton mennyiségétől. Alacsony fitoplankton termelés esetén a részben ragadozó Tanypodinae lárvák jellemzőek alacsony árvaszúnyog lárva biomassza mellett, míg magas fitoplankton termelés esetén az alga-detritusz fogyasztó nagytestű; Chironomus balatonicus lárva válik dominánssá magas biomasszát képezve. A leírt összefüggések alapján a nyárvégi alga mennyiség ismeretében jól becsülhető a következő év tavaszán várható árvaszúnyog biomassza és így a tavaszi-nyár eleji rajzások intenzitása.

Vizsgáltam a Balaton halállományának összetételét és a fontosabb halfajok táplálkozását a tó jellemző élőhelyein. Leírtam, a domináns pontyfélék (a bodorka - Rutilus rutilus, a dévérkeszeg - Abramis brama, a karika keszeg - Blicca bjoerkna, az ezüstkárász - Carassius auratus gibelio és a ponty - Cyprinus carpio) táplálékát, annak változásait térben és időben. Vizsgáltam, hogy ezen halfajok miként osszák fel egymás között a rendelkezésre álló táplálékbázist. Az öt halfajra vonatkozóan leírtam a táplálék bélrendszeren történő áthaladásának karakterisztikáját a hőmérséklet függvényében, elemeztem a táplálkozásuk napszakos ritmusát és meghatároztam a naponta, havonta, illetve évente fogyasztott táplálék mennyiségét és összetételét.

Jelenlegi kutatásaim a balatoni halivadék mennyiségének, eloszlásának, növekedésének, túlélési esélyének és táplálkozási szokásainak megismerésére irányulnak. Kiemelten foglalkozom a fogassüllő (Sander lucioperca), a kősüllő (Sander volgensis) és a dévérkeszeg (Abramis brama) ivadék táplálkozási stratégiájával és az egyedfejlődés során bekövetkező táplálék váltásaival. Vizsgálom a vízhőmérséklet napi ingadozásainak hatását a halivadék növekedésére és túlélésére.

Az említett főbb kutatási témák mellett résztvettem a Hévízi-tavon folyó kutatásokban, ahol a szúnyogirtó fogasponyt (Gambusia holbrooki) állományának összetételét, élőhelyi megoszlását, szaporodási jellegzetességeit és táplálkozási szokásait vizsgáltam. Kisebb szerepet vállaltam a Tisza cianid szennyezését követő halállomány vizsgálatokban, illetve a balatoni halak nehézfém szennyezettségének feltárására irányuló munkákban.

to the top


  Válogatott közlemények

SPECZIÁR, A. (1995). Effects of the diversion of the Danube on two ruffe species in the Szigetköz area. Miscnea zool. hung. 10: 99-102.

SPECZIÁR A. & VIDA A. (1995). Comparative study of Gymnocephalus cernuus (Linnaeus, 1758) and G. baloni Holcik et Hensel, 1974 (Pisces, Percidae). Miscnea zool. hung. 10: 103-116.

SPECZIÁR A., TÖLG L. & BÍRÓ P. (1997). Feeding strategy and growth of cyprinids in the littoral zone of Lake Balaton. J. Fish Biol. 51: 1109-1124.

SPECZIÁR A. & BÍRÓ P. (1998). Spatial distribution and short-term changes of benthic macrofauna in Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia 389: 203-216.

SPECZIÁR A., BÍRÓ P. & TÖLG L. (1998). Feeding and competition of five cyprinid species in different habitats of the littoral zone in Lake Balaton. Ital. J. Zool. 65 (Suppl.): 331-336.

FARKAS A., SALÁNKI J., SPECZIÁR A. & VARANKA I. (2001). Metal pollution as health indicator of lake ecosystems. Int. J. Occup. Med. Environ. Health 14: 163-170.

SPECZIÁR A. & VÖRÖS L. (2001). Long term dynamics of Lake Balaton's chironomid fauna and its dependence on the phytoplankton production. Arch. Hydrobiol. 152: 119-142.

BÍRÓ P., SPECZIÁR A. & KERESZTESSY K. (2002). Fish species assemblages in inflowing waters of Lake Balaton. Verh. Int. Verein. Limnol. 28: 273-278.

FARKAS A., SALÁNKI J. & SPECZIÁR A. (2002) Relation between growth and the heavy metal concentration in organs of bream Abramis brama L. populating Lake Balaton. Arch. Environ. Contam. Toxicol. 43: 236-243.

SPECZIÁR A. (2002). In situ estimates of gut evacuation and its dependence on the temperature in five cyprinids. J. Fish Biol. 60: 1235-1249.

SPECZIÁR A. (2002). An in situ estimate of food consumption of five cyprinid species in Lake Balaton. J. Fish Biol. 60: 1250-1264.

FARKAS A., SALÁNKI J., & SPECZIÁR A. (2003). Age- and size specific patterns of haevy metals in the organs of freshwater fish Abramis brama L. populating a low contaminated site. Water Res. 37: 959-964

SPECZIÁR A. & BÍRÓ P. (2003). Population structure and feeding characteristics of Volga pikeperch, Sander volgensis (Pisces, Percidae), in Lake Balaton. Hydrobiologia 506-509: 503-510.

BÍRÓ P., SPECZIÁR A. & KERESZTESSY K. (2003). Diversity of fish species assemblages distributed on the drainage area of Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia 506-509: 459-464.

SPECZIÁR A. (2004). Life history pattern and feeding ecology of introduced eastern mosquitofish, Gambusia holbrooki, in a thermal spa under temperate climate, of Lake Hévíz, Hungary. Hydrobiologia 522: 249-260.

SPECZIÁR A. (2005). First year ontogenetic diet patterns in two coexisting Sander species, S. lucioperca and S. volgensis, in Lake Balaton. Hydrobiologia 549: 115-130.

egyéb, magyar nyelvű; közlemények

to the top


  Főbb kutatási pályázatok

1996-1998

"A ponty és potenciális táplálék konkurenseinek összehasonlító táplálkozás biológiai vizsgálata a Balatonban", Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási Alap.

1999

"A Balaton dévérkeszeg állományának vizsgálata", Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási Alap.

1999

"A Balaton makrobentoszának felmérése", Miniszterelnöki Hivatal, Balatonkutatási Program.

1999-2000

"Horgászati-halászati jelentőségű halfajok ivadékának vizsgálata a Balatonban", Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási Alap.

2000-2002

"Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban", Magyar Tudományos Akadémia és Miniszterelnöki Hivatal, Balatonkutatási Program.

2001-2002

"A dévérkeszeg és a fogassüllő populáció természetes szaporulatának vizsgálata a Balatonban", Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási Alap.

2002-2003

 "A dévérkeszeg és a fogassüllő szaporodási lehetőségeinek vizsgálata a Balatonban", Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási Alap.

2003-2004

"Őshonos halfajok ivadékának táplálkozási stratégiája, trofikus kapcsolatai, növekedése és túlélési esélye a Balatonban" Magyar Tudományos Akadémia és Miniszterelnöki Hivatal, Balatonkutatási Program.

2004-2007

"Az egyedfejlődés során bekövetkező táplálékváltások és azok növekedést, illetve táplálékbázis felosztást érintő hatásainak vizsgálata balatoni halakon." OTKA T046222

to the top