OSZTÁLYVEZETŐ:  Vörös Lajos, DSc

A csoport vizsgálja a fitoplankton (pico-, nano- és mikroplankton ) a fitobentosz és perifiton állományok faji összetételének és dinamikájának tér- és időbeli változásait a Balatonban. Folytatják a tó négy medencéjében a fitoplankton hosszútávú monitorozását. Tanulmányozzák a mikrobiális élőlényegyüttesek (microbial loop) struktúráját és működését. Mérik a fitoplankton, a fitobentosz és perifiton állományok valamint izolált algatörzsek fotoszintézisének és szaporodásának fényintenzitás és hőmérséklet függését. Vizsgálják a pikoplankton diverzitását, dinamikáját és produkcióját sekély tavakban. Vizsgálják a vízalatti fényklímát. A csoport létrehozott egy alga törzsgyűjteményt (Algal Culture Tihany =ACT), amelyben a Balaton tömeges és jellemző cianobaktériumai (pikocianobaktériumok, N-kötő fonalas cianobaktériumok stb.), kova- és zöldalgái mellett megtalálhatók más sekély tóból izolált törzsek is.

A csoport a főbb tápelemek (szén, nitrogén és foszfor) forgalmát kutatja. A kutatások célja annak megállapítása, hogyan hat a tápanyagterhelés és a vízszint változása a tó vízminőségére. Meghatározzák a különböző foszfor és nitrogén vegyületek koncentrációját a tó vizében és üledékében. ³²P-vel ill. ¹⁵N-nel jelzett vegyületekkel vizsgálják azok felvételének sebességét természetes körülmények között és tiszta tenyészetekben. Kísérletesen kutatják a baktériumok és algák közötti tápanyagokért folyó versenyt. Vizsgálják az algák légköri nitrogén kötését, a vízben és üledékben folyó az ammónium újratermelődést és denitrifikációt. Kutatják a vízben oldott szerves(humin)anyagok eredetét, hozzájárulásukat a szerves szénkészlethez, fizikai és kémiai jellemzőiket, biológiai hozzáférhetőségüket, bomlásukat az UV sugárzás hatására és ökológiai szerepüket.

Kutatásaink célja a környezetünkben előforduló, potenciálisan egészségkárosító anyagok hatásmechanizmusainak vizsgálata az alábbi tematika szerint.

1. Felszíni vizek antropogén eredetű nehézfém, policiklikus aromás szénhidrogén, valamint poliklórozott bifenil szennyezettségének meghatározása. A kutatómunka hatékony módszerek alkalmazását és továbbfejlesztését foglalja magában, melyek a szennyező források azonosítását, hatásmechanizmusát, valamint kockázati becslését teszik lehetővé.

2. Antropogén és „természetes” környezetszennyező anyagok (pl. cianobakteriális eredetű toxinok) akkumulációjának, dózisfüggésének, valamint toxicitási mechanizmusának azonosítása elsősorban vízi gerinces és gerinctelen modell szervezetek valamint azonosított sejttenyészetek alkalmazásával.

2.1. Környezetszennyező anyagok idegrendszeri hatásmechanizmusának megállapítása a neuronális szerveződés egyes szintjein előidézett változások feltárásával. Viselkedési és reflex érzékenységi vizsgálatokat követően a kifejtett hatások közvetlen kimutatása az érintett idegrendszeri elemek (individuális idegsejtek, azonosított neuronális kapcsolatok, idegsejt- membrán) működésének megváltozásában, neurotranszmitterek szintjének alakulásában elsősorban biokémiai, morfológiai és elektrofiziológiai mérési módszerek alkalmazásával.

2.2. In vitro toxikológiai módszerek alkalmazása különböző sejtvonalakon. Környezetszennyező anyagok, köztük cianobakteriális eredetű toxinok (mikrocisztin, cilindrospermopszin) hatásainak vizsgálata a sejtciklus szabályozására, a kromatin kondenzálódásra, a sejthalál folyamatára, jelátviteli utak kaszkád-reakcióira és a citoszkeleton szerkezetére.

SERFŐZŐ Zoltán	PhD, csoportvezető	serfozo, 202, 130 mellék
GYŐRI János	PhD	gyori, 219 mellék
FELPÉCZINÉ FARKAS Anna	PhD	farkas, 217 mellék
VEHOVSZKY Ágnes	PhD	agnes, 206 mellék
BALÁZSNÉ HOLLÓSY Eugénia	asszisztens	geni, 111 mellék
ERŐSNÉ IHÁSZ Katalin	aszisztens	ikati, 217 mellék