Intézeti kiadvány - 2003-2006

 

Magyar Tudományos Akadémia

Balatoni Limnólógiai Kutatóintezet

2003-2006

 

Tartalomjegyzék

Az Intézet személyi állománya

Az intézet igazgatója: Bíró Péter, akadémikus, MTA levelező tagja

Tudományos igazgatóhelyettes: Elekes Károly, DSc

Gazdasági igazgatóhelyettes: Pásti Hriczu Mária Valéria

Hidrobotanikai Osztály

Osztályvezető: Vörös Lajos, DSc, tud. tanácsadó

Algológiai témacsoport

Csoportvezető: Vörös Lajos, DSc, tud. tanácsadó

Kovács Attila, PhD, tud. munkatárs

Somogyi Boglárka, tud. segédmunkatárs

Németh Balázs, szakasszisztens

Tépelemforgalom témacsoport

Csoportvezető: Présing Mátyás, CSc, tud. főmunkatárs

Herodek Sándor, DSc, tud. tanácsadó

V.-Balogh Katalin, CSc, tud. főmunkatárs

Tóth Noémi, tud. segédmunkatárs

Kenesi Gyöngyi, tud. segédmunkatárs

Horváth Terézia, asszisztens

Kozma Erika, asszisztens

Makrofiton témacsoport

Csoportvezető: Tóth Viktor, PhD, tud. munkatárs

Lukács Viktória, tud. segédmunkatárs

Vári Ágnes, tud. segédmunkatárs

Hidrozoológiai Osztály

Osztályvezető: Bíró Péter, akadémikus, MTA lev. tag

Zooplankton és élőbevonat témacsoport

Csoportvezető: G.-Tóth László, DSc, tud. tanácsadó

B.- Muskó Ilona, CSc, tud. főmunkatárs

Balogh Csilla, tud. segédmunkatárs

Szalontai Krisztina, tud. segédmunkatárs

Starkné Mecsnóbel Ildikó, asszisztens

Szabó Henriette, asszisztens

Hal és bentosz témacsoport

Megbízott csoportvezető: Specziár András PhD, tud. főmunkatárs

Bíró Péter, MTA lev. tag

Erős Tibor, PhD, tud. főmunkatárs

Móra Arnold, tud. segédmunkatárs

Takács Péter, tud. segédmunkatárs

Maroskövi Beáta, asszisztens

Varanka Borbála, asszisztens

Bioakusztika és biomanipuláció témacsoport

Csoportvezető: Tátrai István, CSc, tud. főmunkatárs

Paulovits Gábor, PhD. tud. főmunkatárs

Boros Gergely, tud. segédmunkatárs

Polgárdiné Klein Tünde, asszisztens

Poór Gábor, asszisztens

Kísérletes Állattani Osztály

Osztályvezető: Elekes Károly, DSc, tud. tanácsadó

Összehasonlító neurobiológiai kutatócsoport

Csoportvezető: Elekes Károly, DSc, tud. tanácsadó

Kiss Tibor, DSc, tud. tanácsadó

Hiripi László, CSc, tud. főmunkatárs

Hernádi László, CSc, tud. főmunkatárs

Szűcs Attila, PhD, tud. főmunkatárs

Serfőző Zoltán, PhD, tud. munkatárs

Pirger Zsolt, tud. segédmunkatárs

Filla Adrienn, tud. segédmunkatárs

Balog Gábor Miklós, tud. segédmunkatárs

Balázs Boldizsár, technikus

László Zita, asszisztens

Nagyné Fekete Zsuzsanna, asszisztens

Erőssné Ihász Katalin, asszisztens

Neuro- és ökotoxikológiai témacsoport

Csoportvezető: Győri János, CSc, tud. főmunkatárs

Vehovszky Ágnes, CSc, tud. főmunkatárs

Farkas Anna, PhD, tud. főmunkatárs

Gácsi Mariann, tud. segédmunkatárs

Balázsné Hollósy Eugénia, asszisztens

Gazdasági Osztály

Osztályvezető: Pásti Hriczu Mária Valéria

Tóth Ágnes, főkönyvi könyvelő, pénzügyi csoportvezető

Bakos László, gazdasági ügyintéző, raktáros

Kuti István, anyagbeszerző, gépkocsi előadó

Németh Réka, pénzügyi ügyintéző

Soós Istvánné, bér- és munkaügyi előadó

Stegura Péterné, gazdasági ügyintéző, pénztáros

Blénessy Tibor, gondnok

Bálint Sándor, portás

Bíró Csaba, kerti munkás

Dobos Géza, hajógépész

Harmati Péter, karbantartó

Horváth Károly, éjjeliőr

Jersey Pál, elektroműszerész

Marton Csabáné, takarító

Molnár György, kerti munkás

Németh Ákos, gépkocsivezető

Polgárdi Sándor, portás

Sarang Lajos, asztalos

Söjtöry Péterné, takarító

Szabó Ferencné, takarító

Szombati László, éjjeliőr

Vincellér Gyuláné, takarító

Központi Adminisztráció

Horváthné Kis Rózsa, könyvtárvezető

Komáromi Krisztina, titkárnő

Komáromi Sándorné, titkárnő

Szeiberling Lászlóné, recepciós

_______________________________________

DSc: a biológiai tudomány doktora

CSc: a biológiai tudomány kandidátusa

PhD: egyetemi doktor

 

Tudományos program

Az intézet kutatócsoportjainak fő kutatási témái:

2003-2007
  1. A Balaton eutrofizálódási folyamatai
  2. Vízi gerinctelen állatok táplálkozása, populációdinamizmusa és produkciója a Balatonban
  3. Halpopulációk biológiai szerepe és állománydinamikái a Balatonban
  4. Transzmitterek és receptorok összehasonlító neurobiológiája és embriogenezise
  5. Neuro- és ökotoxikológiai vizsgálatok vízi gerincteleneken (2005-től)

 

Pályázati témák és megbízásos kutatások

Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) keretében elnyert pályázatok

Szerves környezetszennyező anyagok akkumulációja és hatásuk vízi szervezetek viselkedésére, T032390, 2000-2003 (Témafelelős: Farkas Anna)

A balatoni planktonikus- és bevonatlakó rákok populációdinamikájának, táplálkozásának, szaporodásának és légzésének vizsgálatai, T032175, 2000-2003 (Témafelelős: G.-Tóth László)

Morfogenetikus- és magatartásfejlődési folyamatok neurokémiai alapjai gerinctelenekben, T034106, 2001-2004 (Témafelelős: Elekes Károly)

A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) életciklusa, populációdinamikája és táplálkozása a Balatonban, T034813, 2001-2004 (Témafelelős: B.-Muskó Ilona)

A dopamin és a szerotonin lehetséges szabályozó szerepe a csigák táplálkozásában, T037389, 2002-2005 (Témafelelős: Hernádi László)

Környezetszennyező anyagok hatásának vizsgálata elemi- és komplex idegi folyamatokra, T037505, 2002-2005 (Témafelelős: Győri János)

A fitoplankton produktivitása és diverzitása pikoplankton dominanciájú vízterekben, T042977, 2003-2006 (Témafelelős: Vörös Lajos)

A neuromoduláció sejtszintű mechanizmusainak vizsgálata ideg-izom és ideg-mirigy kapcsolatokban, T043216, 2003-2006 (Témafelelős: Kiss Tibor)

Aktivitás- és információfüggő szinaptikus plaszticitás in vitro neuronhálózatokban, T043162, 2003-2006 (Témafelelős: Szűcs Attila)

A Balaton parti övének biodiverzitása a gerinctelen és gerinces (halak) életközösségek szerkezetének és trofikus kapcsolatainak biomonitorozása, T042622, 2003-2006 (Témafelelős: Bíró Péter)

Az egyedfejlődés során bekövetkező táplálékváltások és azok növekedést, illetve táplálékbázis felosztást érintő hatásainak vizsgálata balatoni halakon, T 046222, 2004-2007 (Témafelelős: Specziár András)

Neuronális és extraneuronális receptorok jellemzése gerinctelenekben, T046580, 2004-2007 (Témafelelős: Hiripi László)

Tápláléklánc és a trofitás kapcsolata sekélyvízi ökoszisztémában, T048758, 2005-2008 (Témafelelős: Tátrai István)

Inter- és intracelluláris jelátviteli mechanizmusok tér- és időbeli szerveződése gerinctelenek idegrendszerében, T049090, 2005-2008 (Témafelelős: Elekes Károly)

A turbulencia hatásai a balatoni zooplankton szerkezetére és funkciójára, T049365, 2005-2008 (Témafelelős: G.-Tóth László)

Az ultraibolya sugárzás szerepe tavak oldott szervesanyagainak transzformációjában és degradációjában, K63296, 2006-2009 (Témafelelős: V.-Balogh Katalin)

Édesvízi algák által termelt cianotoxinok hatásai vízi gerinctelen szervezetekben - idegrendszeri háttérmechanizmusok in vivo és in vitro modell rendszereken, K63451, 2006-2009 (Témafelelős: Vehovszky Ágnes)

 

Miniszterelnöki Hivataltól kapott kutatási megbízások

2003

A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői (Témafelelős: Vörös Lajos)

A fitoplankton foszforfelvételének kutatása, különös tekintettel az exoenzimek szerepére (Témafelelős: Hiripi László)

A balatoni fitoplankton nitrogénigényének és a különböző nitrogénforrások jelentőségének vizsgálata (Témafelelős: Présing Mátyás)

Meteorológiai és hidrológiai változások hatása az oldott szerves (humin) anyagok vízminőség alakító szerepére a Balatonban (Témafelelős: V.-Balogh Katalin)

Ép és pusztuló balatoni nádasok összehasonlító vizsgálata (Témafelelős: Herodek Sándor)

A planktonikus és bevonatlakó állatvilág kutatása (Témafelelős: G.-Tóth László)

A Zala folyó zoológiai kutatása (Témafelelős: Ponyi Jenő)

A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban (Témafelelős: Tátrai István)

Őshonos halfajok ivadékának táplálkozási stratégiája, trofikus kapcsolatai, növekedése és túlélési esélye a Balatonban (Témafelelős: Specziár András)

Toxikus környezetszennyező anyagok monitorozása a Balatonon és hatásaik vizsgálata vízi szervezetek főbb élettani funkcióira (Témafelelős: Farkas Anna)

 

A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivataltól kapott kutatási megbízások

2004

A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői (Témafelelős: Vörös Lajos)

A fitoplankton foszforfelvételének és az exoenzimek kapcsolatának vizsgálata (Témafelelős: Hiripi László)

A balatoni fitoplankton nitrogénigényének és a különböző nitrogénforrások jelentőségének vizsgálata (Témafelelős: Présing Mátyás)

Meteorológiai és hidrológiai változások hatása az oldott szerves(humin)anyagok vízminőség alakító szerepére a Balatonban (Témafelelős: V.-Balogh Katalin)

Ép és pusztuló balatoni nádasok összehasonlító kutatása (Témafelelős: Herodek Sándor)

A nyílt víz és a parti öv gerinctelen állatvilágának kutatása (Témafelelős: G.-Tóth László)

A Zala folyó zoológiai kutatása (Témafelelős: Ponyi Jenő)

A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban (Témafelelős: Tátrai István)

Őshonos halfajok ivadékának táplálkozási stratégiája, trofikus kapcsolatai, növekedése és túlélési esélye a Balatonban (Témafelelős: Specziár András)

Toxikus környezetszennyező anyagok monitorozása a Balatonon és hatásaik vizsgálata vízi szervezetek főbb élettani funkcióira (Témafelelős: Farkas Anna)

 

A Regionális Fejlesztésekért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca Nélküli Minisztériumtól kapott kutatási megbízások

2005

A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői (Témafelelős: Vörös Lajos)

A balatoni fitoplankton nitrogénigényének és a különböző nitrogénforrások jelentőségének vizsgálata (Témafelelős: Présing Mátyás)

Meteorológiai és hidrológiai változások hatása az oldott szerves(humin)anyagok vízminőség alakító szerepére a Balatonban (Témafelelős. V.-Balogh Katalin)

A mikrobiális plankton foszfor forgalma a Balatonban (Témafelelős: Herodek Sándor)

A Balaton bevonatlakó gerinctelen állatvilága és a tízlábú rákok kutatása a 2005. évben (Témafelelős: B. Muskó Ilona)

A Zala folyó zoológiai kutatása (Témafelelős: Ponyi Jenő)

A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban (Témafelelős: Tátrai István)

Őshonos halfajok ivadékának táplálkozási stratégiája, trofikus kapcsolatai, növekedése és túlélési esélye a Balatonban (Témafelelős: Specziár András)

 

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól kapott kutatási megbízások

2006

A Balaton algaegyütteseinek szerepe a tó vízminőségének alakításában (Témafelelős: Vörös Lajos)

A mikrobiális plankton foszfor forgalma a Balatonban (Témafelelős: Herodek Sándor)

A Cylindrospermopsis raciborskii nitrogénkötő kékalga szaporodása különböző nitrogénforrásokon (Témafelelős: Présing Mátyás)

Allochton és autochton szervesanyagok szerepe a Balaton vízminőségének alakításában (Témafelelős: V.-Balogh Katalin)

A balatoni nádasok bevonatlakó gerinctelen állatvilágának vizsgálata a 2006. évben (Témafelelős: B. Muskó Ilona)

A Balaton északi és déli part nádasainak morfometriai összehasonlítása (Témafelelős: Tóth Viktor)

A Balatonba telepített halfajok biológiai szerepe és hatása (Témafelelős: Tátrai István)

A Balaton és befolyói halállományának monitorozása az EU VKI irányelveinek figyelembe vételével (Témafelelős: Specziár András)

A Balaton és befolyói makrobentoszának felmérése az EU VKI irányelvei tükrében (Témafelelős: Móra Arnold)

Balatoni és Kis-balatoni kékalgák toxintermelésének vizsgálata (Témafelelős: Farkas Anna)

 

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott kutatási megbízás

2003

A dévérkeszeg és a fogassüllő szaporodási lehetőségeinek vizsgálata a Balatonban (Témafelelős: Specziár András)

2005

A busa állományok struktúrája mennyiségi viszonyai a Balatonban (Témafelelős: Tátrai István)

 

Egyéb megbízásos munkák

2003

A KBVR nyíltvízi halai táplálkozási kapcsolatainak energiaáramlási és anyagforgalmi összefüggései - OVIBER (Témafelelős: Tátrai István)

Hal-ökológiai vizsgálatok a Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Rendszer Hídvégi- és Fenéki-taván - OVIBER (Témafelelős: Paulovits Gábor)

Foszforforgalmi részfolyamatok vizsgálata - OVIBER (Témafelelős: Istvánovics Vera)

A Balaton ökológiai állapotának értékelése a zooplankton alapján - BMGE (Témafelelős: G.-Tóth László)

Halászat - horgászat ökológiai alapjai és fejlesztési lehetőségek - NKFP (Témafelelős: Bíró Péter)

A Hévízi forrástó biomonitoring kutatása - Hévízi Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. (Témafelelős: Ponyi Jenő)

2004

Természetes vízterek biológiai hasznosításának aktuális kérdései és perspektívái: halgazdálkodás - nádgazdálkodás - rekreáció - ökoturizmus - Széchenyi-terv NKFP projekt (Témafelelős: Bíró Péter)

A vízszint változásának hatása a Balaton ökológiai állapotára NKFP projekt (Témafelelős: Herodek Sándor)

Referencia helyek jellemzése, passzportok véglegesítése - KVVM (Témafelelős: Juhász Péter)

Az erősen módosított állapot meghatározását megalapozó helyszíni vizsgálatok előkészítése - KVVM (Témafelelős: Juhász Péter)

Eu5 VULCAN projekt - MTA ÖBKI (Témafelelős: Vörös Lajos)

A biodiverzitás és megőrzése, társadalmi fogadtatása - EU ALTER-Net RA5 munkacsoport (Témafelelős: Tátrai István)

 

Külföldi együttműködésben elnyert kutatási pályázatok

Oktopamin szerepe ritmikus neuronhálózatokban: a heteroszinaptikus moduláció mechanizmusai. Wellcome Trust, 2001-2003 (Témafelelős: Chris H. J. Elliott és Vehovszky Ágnes)

Neuronhálózatok nem-lineáris aktivitásának azonosítása. MTA-CNR, 2001-2003 (Témafelelős: Szűcs Attila és Michele Barbi)

OTA Fejlődésbiológiai Intézet, valamint OTA Magasabb Idegtevékenység és Neurológiai Int., Moszkva, Oroszország, "Magatartásformák modulációjának sejt- és molekuláris szintű alapjai gerinctelen modell állatokban" 2005-2007 (Témafelelős: Elekes Károly, I. S. Zaharov és P. M. Balaban)

A makrofiták fejlődését befolyásoló hatások meghatározása és elkülönítése távérzékeléssel. Oktatásügyi Minisztérium - British Council, 2002-2004 (Témafelelős: Présing Mátyás és Tom Preston)

Édesvízi Amphipoda rákok biológiai inváziója: az életciklusban és parazitizmusban megnyilvánuló következmények - Magyar-Francia kormányközi TéT együttműködés, 2004 (Témafelelős: B. Muskó Ilona)

 

Eseménynaptár

Változások az intézet kutatói állományában:

Kinevezést nyertek:

2003

Lukács Viktória, tud. segédmunkatárs (MTA fiatal kutatói állás)

Kenesi Gyöngyi, tud. segédmunkatárs (MTA fiatal kutatói állás)

2004

Németh Balázs, szakasszisztens

Somogyi Boglárka, tud. segédmunkatárs (MTA fiatal kutatói állás)

2005

Bíró Péter, MTA lev. tag, igazgató (2003. január 1-től 2004. december 31-ig igazgató: Dr. Herodek Sándor, DSc.)

Elekes Károly, DSc, tud. tanácsadó, tud. igazgatóhelyettes

Erős Tibor, PhD, tud. főmunkatárs

Serfőző Zoltán, PhD, tud. munkatárs

Gácsi Mariann, tud. segédmunkatárs

Balog Gábor Miklós, tud. segédmunkatárs (MTA fiatal kutatói állás)

Móra Arnold, tud. segédmunkatárs (MTA fiatal kutatói állás)

Takács Péter, tud. segédmunkatárs (MTA fiatal kutatói állás)

Tóth Noémi, tud. segédmunkatárs (MTA fiatal kutatói állás)

2006

Vári Ágnes, tud. segédmunkatárs (MTA fiatal kutatói állás)

Boros Gergely, tud. segédmunkatárs (MTA fiatal kutatói állás)

Eltávoztak az intézetből:

2003

Molnár Gábor, tud. munkatárs

Hölvényiné Nagy Katalin, szakasszisztens

†Salánki János, akadémikus (1929-2003)

2005

Juhász Péter, PhD, tud. munkatárs

Koncz Eszter, tud. segédmunkatárs

Hegedűs Endre, tud. segédmunkatárs

2006

Litkey Zsolt, szakasszisztens

Tudományos minősítések

Az MTA Doktora címet szerzett:

G.-Tóth László, 2003

PhD fokozatot szerzett:

Farkas Anna, 2003

Kovács Attila, 2004

Hegedűs Endre, 2005

Habilitáció:

G.-Tóth László, 2004

Címzetes egyetemi tanár:

Vörös Lajos, 2004

Átsorolások:

G.-Tóth László, tudományos főmunkatárs - tudományos tanácsadó

Farkas Anna, tudományos munkatárs - tudományos főmunkatárs

Kovács Attila, tudományos segédmunkatárs - tudományos munkatárs

 

Alapítvány

A Veszprém megyei Bíróság által 1990. április 22.-én, 14. szám alatt bírósági nyilvántartásba bejegyzett "BALATONKUTATÁSI ALAPÍTVÁNY" kuratóriumának jelenlegi összetétele:

Elnök: Dr. Ponyi Jenő, tud. tanácsadó

Tagok: Dr. habil Bercsényi Miklós, Dr. Dinka Mária, Dr. Entz Béla, Dr. Máté Ferenc, Dr. Ördög Vince, Dr. Kelecsényi Sugárka, Dr. Szabó T. Attila és Dr. Vörös Lajos.

 

Belföldi tudományos kapcsolatok

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően intézetünk számos egyetemmel és intézettel állt kapcsolatban és végzett közös kutatásokat.

A Halászati és Öntözési Kutatóintézettel (Szarvas) "A busa állományok struktúrája és mennyiségi viszonyai a Balatonban" c. kutatásokban.

A PTE TTK Általános Állattani és Neurobiológiai Tanszékével (Pécs) "Gyűrűsférgek idegrendszerének kémiai neuroanatómiája és regenerációja" című kutatásokban.

A DE TTK Állatanatómiai és Élettani Tanszékével (Debrecen) "A nitrogén monoxiderg rendszer funkcionális morfológiai vizsgálata gasztropodák fejlődő és felnőtt idegrendszerében" című kutatásokban.

A DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszékével (Debrecen) "Élőbevonat (epifiton, epiliton) struktúrája, biodiverzitása és haltáplálék szerepe a Balaton parti övében" című kutatásokban.

VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar "A fogassüllő és a kősüllő hibridjének morfológiai leírása", "A kősüllő szaporodás-biológiája", "Az egynyaras fogassüllő ivadék mennyiségi viszonyainak vizsgálata a Balatonban"

A PE Környezetmérnöki és Kémiai Technológiai Tanszékével (Veszprém) "Ökotoxikológiai vizsgálatok a Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Rendszer Hídvégi- és Fenéki-taván" című kutatásokban

A NYUDUVIZIG (Keszthely) laboratóriumával a "Hal-ökológiai vizsgálatok a Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Rendszer Hídvégi- és Fenéki-taván" c. kutatásokban.

A HAKI (Szarvas) kutatóival "Az ezüstkárász állomány nagysága és szerepe a KBVR anyagforgalmában" c. kutatásokban.

Balatoni Halászati ZRt. "Az egynyaras fogassüllő ivadék mennyiségi viszonyainak vizsgálata a Balatonban".

 

Egyetemi oktatás

Bíró Péter a DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszékén (Debrecen) "Halak biológiája" és "Vízi ökológia" című tantárgyat oktatta.

Bíró Péter részt vett a DE Agrártudományi Centrum "Halászati szakmérnök" képzésben.

Bíró Péter részt vett a JPTE Állatföldrajzi és Ökológiai Tanszéken (Pécs) a "Hidrobiológia" oktatásában.

Elekes Károly a PTE TTK Általános Állattani és Neurobiológiai Tanszékén (Pécs) "Gerinctelen állatok neurobiológiája - modell idegrendszerek" címmel speciálkollégiumot tartott, és "Összehasonlító neurobiológia" címmel akkreditált PhD programban vett részt.

G.-Tóth László Pannon Egyetemen "Mélytengeri biológia" c. tantárgyat oktatta, valamint a Nyugat Magyarországi Egyetemen a "Planktontudomány" c. tantárgyat oktatta.

Győri János a Pannon Egyetem "A Neurobiológia Alapjai" c. tantárgyat oktatta.

Juhász Péter a DE Hidrobiológiai Tanszék "Ökológiai Élőlényismeret" tárgyból tartott előadásokat.

Móra Arnold "Vízi ökológiai élőlényismeret", "Általános ökológia", "Hidrobiológia", "Környezetminősítés", "Populációökológia" és "Biomonitorozás" szemináriumot illetve gyakorlatot tartott a DE TTK-n, "Szünbiológiai" és "Hidrozoológiai" gyakorlatot a Nyíregyházi Főiskolán, valamint "Makroszkópikus vízi gerinctelenek" címmel speciálkollégiumot a PTE TTK-n.

Paulovits Gábor az ELTE, SZIE, PE egyetemi hallgatóinak labor és nyári gyakorlati foglalkozását vezette.

Ponyi Jenő a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karán előadta a "Hidrobiológia" tantárgyat.

Szűcs Attila "Összehasonlító Neurobiológia" PhD minikurzus tartása a PTE TTK-n.

Szűcs Attila "Neurobiológia" tárgy oktatása a VE Informatikus szakán.

Takács Péter "Ichthyologia" speciálkollégiumot tartott a JPT-en.

Tátrai István a DE TTK "Vízi ökológia" PhD program oktatója volt.

Tátrai István az ELTE, SZIE, VE egyetemi hallgatóinak labor és nyári gyakorlati foglalkozását vezette.

Vehovszky Ágnes a Pannon Egyetemen "A Neurobiológia alapjai" c. tantárgyat oktatta.

Vörös Lajos a Pannon Egyetemen a "Növényrendszertan és növényszervezettan" tantárgyakat valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetemen (Mosonmagyaróvár) a "Mikroalgák rendszertana és ökológiája" tantárgyat oktatta.

 

Postgraduális (PhD) képzés:

Bíró Péter: Debreceni Egyetem, Szent István Egyetem, Gödöllő (PhD hallgatók témavezetője, konzulense); Közép-Európai Egyetem "Környezetvédelem" (PhD képzés)

Elekes Károly: Pécsi Egyetem, Debreceni Egyetem (PhD hallgatók témavezetője, konzulense)

G.-Tóth László: Debreceni Egyetem, Pannon Egyetem Veszprémi Kar, ELTE (PhD hallgatók témavezetője)

Győri János: "Informatikai Tudományok" Doktori Iskola keretében: Neurobiológiai alapfunkciók, azok mérése és modellezése címmel meghírdetett tantárgy felelőse

Muskó B. Ilona: Pannon Egyetem (PhD hallgató témavezetője)

Présing Mátyás: Pannon Egyetem (PhD hallgató témavezetője)

Serfőző Zoltán: DE (PhD hallgató társ-témavezetője)

Specziár András: DE (diplomamunka témavezetője)

Tátrai István Debreceni Egyetem (PhD hallgatók témavezetője)

V.-Balogh Katalin: Pannon Egyetem (PhD hallgató témavezetője)

Vörös Lajos: ELTE, Nyugat-Magyarországi Egyetem, BBTE (PhD hallgatók témavezetője); Debreceni Egyetem.

Nyaranta intézetünk 16-20 egyetemi hallgatót fogadott egy hónapos időtartamra, hogy bekapcsolódjanak a kutatómunkába. Ezen kívül rendszeresen fogadtuk különböző egyetemek diákcsoportjait, akik megismerkedtek az itt folyó kutatómunkával.

Több egyetemi hallgató készítette és készíti jelenleg is egyetemi diplomamunkáját intézetünkben, amelyekhez szakmai és kutatási segítséget is nyújtunk.

 

Külföldi tudományos kapcsolatok

A következő külföldi intézetekkel és témákban végeztünk közös kutatásokat:

Hidrobotanikai Osztály

Scottish Universities Research and Reactor Centre, East Kilbride, Glasgow, UK, "Nitrogén regeneráció és a balatoni fitoplankton nitrogénellátása". (Présing Mátyás)

University of Stirling, Stirling, Glasgow, UK, "A makrofitonok fejlődését befolyásoló hatások meghatározása és elkülönítése távérzékeléssel" (Présing Mátyás)

Hidrozoológiai Osztály

University of Granada, Department of Animal Ecology, Granada, Spanyolország, "A tavi energiahálózat energiatovábbításának és energiaveszteségének kutatása" című témában. (G.-Tóth László)

Institutul de Biologie, Academia Romana, Bukarest, Románia, "Csendes vizek biocönózisa strukturális és funkcionális vizsgálatai". (G.-Tóth László)

Bourgogne Egyetem, Dijon, Franciaország, "Édesvízi Amphipoda rákok biológiai inváziója: az életciklusban és parazitizmusban megnyilvánuló következmények" (B. Muskó Ilona)

Kísérletes Állattani Osztály

Åbo Akademi University, Biocity, Department of Biology, Turku, Finland, "A hisztaminerg rendszer összehasonlító neurobiológiája" (Elekes Károly)

Tokushima Bunri University, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Laboratory of Functional Biology, Sanuki, Japán, "A glutamáterg rendszer azonosítása Gastropoda idegrendszerben" (Elekes Károly)

OTA Fejlődésbiológiai Intézete; OTA Magasabb Idegtevékenység és Neurofiziológiai Intézete, Moszkva, Oroszország "Magatartásformák modulációjának sejt- és molekuláris szintű alapjai" (Elekes Károly)

Department of Biology, University of York, York, UK, Wellcome Trust, "Oktopamin szerepe ritmikus neuronhálózatokban: a heteroszinaptikus moduláció mechanizmusai" (Vehovszky Ágnes)

University of Sussex, Faculty of Biology, Brighton, U.K., "Tanulási és memória folyamatok gerinctelenekben" (Kiss Tibor)

Institute of Nonlinear Science, University of California at San Diego, San Diego, USA, "Neuronhálózatok nem-lineáris aktivitásának azonosítása" (Szűcs Attila)

Institute of Nonlinear Science, University of California, San Diego, La Jolla, USA. (Szűcs Attila)

Institute of Biophysics, CNR, Pisa, Olaszország, "Neuronhálózatok nem-lineáris aktivitásának azonosítása" (Szűcs Attila)

Al-Azhar Tudományegyetem, Assiut, Egyiptom, "Selection of appropriate biomonitors for the assessment of environmental heavy metal pollution" (Farkas Anna)

 

Külföldi kutatók az Intézetben

2003

Rigaud, Thierry, Université Bourgogne, Dijon, Franciaország, április 4-8.

Wattier, Remi, Université Bourgogne, Dijon, Franciaország, április 4-8.

Parpala, Laura, Román Akadémia Biológiai Intézete, augusztus 1-18.

2004

Hatakeyama, Dai, Hokkaido-i Egyetem, Sapporo, Japán, szeptember 5. - október 3.

Wattier, Remi, Bourgogne-Egyetem, Dijon, Franciaország, szeptember 10-19.

Bollache, Loic, Burgougne-Egyetem, Dijon, Franciaország, szeptember 10-19.

Moret, Yannick, Burgougne-Egyetem, Dijon, Franciaország, szeptember 10-19.

Parpala, Laura, Román Akadémia Biológiai Intézete, augusztus 1-18.

2005

Drozd, Borek, Charles University of Prague, Faculty of Sciences, Department of Zoology, Prága, Csehország, május 27. - június 15.

Preston, Tom, Isotope Biochemistry Laboratory, Scottish Universities Environmental Research Centre Glasow, Glasgow, Skócia, június 18-25., szeptember 7-10.

Hunter, Peter, Department of Environmental Science, University of Stirling, UK, szeptember 4-10.

Tyler, Andrew, Department of Environmental Science, University of Stirling, UK, szeptember 4-10.

Kononenko, Natalia L., Kalinyingrádi Egyetem, Kalinyingrád, Oroszország, április 12. - július 11.

Hatakeyama, Dai, Hokkaido-i Egyetem, Sapporo, Japán, október 3-10.

Bányász Dorottya, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia, július 1. - augusztus 31.

2006

Parpala, Laura, Román Akadémia Biológiai Intézete, augusztus 1-18.

Bálint, Miklós, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia, május 1-10., június 26. - július 7.

 

Külföldi utak

2003

László G.-Tóth

- "European strategy for protection and conservation of the marine environment" ülés, Koppenhága, Dánia, december 4-6.

Győri János

- 6th IBRO World Congress of Neuroscience, Prága, Cseh Köztársaság, július 10-15.

Hernádi László

- Wellcome Trust együttműködés keretén belül, Department of Biology, University of York, York, Anglia, április 5-25.

Juhász Péter

- Tara River Project, Univerzitet Crne Gora, Crna Gora, Szerbia-Montenegro, május 5-15.

Kiss Tibor

- University of Sussex, School of Biology, Brighton, Anglia, október 24. - december 6.

Muskó, B. Ilona

- 11. Crustaceologentagung, Ulm, Németország, február 20-23.

- XI. International Colloquium on Amphipoda, Tunisz, Tunézia, március 25-30.

- Lake Shores 2003 Conference, Konstanz, Németország, június19-21.

- Marie Curie Training Network, Université Bourgogne, Dijon, Franciaország, július 10-11.

Szűcs Attila

- Institute for Nonlinear Science, University of California, San Diego, USA, január 15. - július 4.

- 33rd Annual Meeting of the Society for Neuroscience, New Orleans, USA, november 8-11.

Tátrai István

- LIMPACS meeting - Workshop on long-term lake response to reduced nutrient loading, Silkeborg, Dánia, január 18-22.

- International Workshop on Ecohydrology from Theory to Action, Wierzba, Lengyelország, május 18-21.

- Lakeshores 2003 Conference, Konstanz, Németország, június 19-21.

Vehovszky Ágnes

- Society of Experimental Biology (SEB Annual Meeting), Southampton, Anglia, március 31. - április 4.

- Department of Biology, University of York, York, Anglia, április 5-25.

- Wellcome Trust együttműködés keretében, Department of Biology, University of York, York, Anglia, november 17. - december 20.

Vörös Lajos

- Soó Rezső Centenárium, Székelyudvarhely, Románia, július 30. - augusztus 3.

2004

Bíró Péter

- 28th IUBS GENERAL ASSEMBLY & Internation Conference on Biological Sciences, Development and Society, Kairo, Egyiptom, január 18-22.

- XI. Európai Ichthyológus Kongresszus, Tallin, Észtország, november 6-10.

B. Muskó, Ilona

- Université Bourgogne, Dijon, Franciaország, június 1-10.

- SIL XXIX Kongresszus, Lahti, Finnország, augusztus 8-14.

Elekes Károly

- Division of Biological Sciences, Graduate School of Science, Hokkaido University, Sapporo, Japán, május 10-29.

- 34th Annual Meeting of SfN, San Diego, USA, október 22. - november 4.

- 4th Forum of European Neuroscience (FENS 2004), Lisszabon, Portugália, július 9-16.

Farkas Anna

- Nemzetközi Dunakutató Egyesület tanácskozása, Petronell Carnuntum, Ausztria, október 14-17.

G.-Tóth László

- Európai Bizottság DG Joint Research Centre (JRC), Institute of Environment and Sustainability, Ispra, Olaszország, április 5-6.

- Biological Research Institute, Romanian Academy, Bukarest, Románia, augusztus 20. - szeptember 3.

- Európai Bizottság DG Joint Research Centre (JRC), Institute of Environment and Sustainability, Ispra, Olaszország, 2004. november 1. - 2006. február 28.

Győri János

- 4th Forum of European Neuroscience (FENS 2004), Lisszabon, Portugália, július 9-16.

Hegedűs Endre

- Biomedicum, University of Helsinki, Helsinki, Finnország, október 15. - december 15.

Hernádi László

- Department of Biology, University of York, York, Anglia, április 5-25.

Hiripi László

- Malacology Symposium, Kingston, Anglia, április 15-18.

- University of York, Department of Biology, York, Anglia, április 20-29.

Juhász Péter

- Tara River Project, Univerzitet Crna Gora, Crna Gora, Szerbia-Montenegro, május 5-15.

Kiss Tibor

- 4th Forum of European Neuroscience (FENS 2004), Lisszabon, Portugália, július 9-16.

- University of Sussex, School of Biology, Brighton, Anglia, december 2-9.

Pirger Zsolt

- 4th Forum of European Neuroscience (FENS 2004), Lisszabon, Portugália, július 9-16.

Présing Mátyás

- SIL XXIX Kongresszus, Lahti, Finnország, augusztus 8-14.

Specziár András

- XI European Congress of Ichthyology - ECI XI, Tallin, Észtország, szeptember 6-10.

Szűcs Attila

- Institute for Nonlinear Science, University of California, San Diego, USA, 2003. november 1. - 2004. március 2. és május 1. - szeptember 5.

- 34th Annual Meeting SfN, San Diego, USA, október 23-27.

Tátrai István

- XI European Congress of Ichthyology - ECI XI, Tallin, Észtország, szeptember 6-10.

- ALTER-Net RA5 EU Workshop, Aberdeen, Skócia, június 16-18.

V.-Balogh Katalin

- SIL XXIX Kongresszus, Lahti, Finnország, augusztus 8-14.

Vehovszky Ágnes

- Malacology Symposium, Kingston, Anglia, április 15-18.

- University of York, Department of Biology, York, Anglia, április 20-29.

Vörös Lajos

- IUBS International Conference, Kairó, Egyiptom, január 18-22.

- Kárpát-medencei Magyar Professzorok VIII. Találkozója, Csíkszereda, Románia, július 26-27.

- XXIX SIL Congress, Lahti, Finnország, augusztus 8-14.

2005

Bíró Péter

- IUBS Workshop és Executive Committee meeting, Párizs, Franciaország, október 3-5.

Elekes Károly

- 35th Annual Meeting of SfN, Washington, USA, november 11-17.

- Stockholm University, Department of Zoology, Stockholm, Svédország, október 30. - november 4.

Farkas Anna

- I.R.S.A.-C.N.R. Brogherio-i Kutatóintézet, N.A.T.O.-C.N.R. ösztöndíj, Brogherio, Olaszország, április 1. - május 29.

G.-Tóth László

- Európai Bizottság DG Joint Research Centre (JRC), Institute of Environment and Sustainability, Ispra, Olaszország, 2004. november 1. - 2006. február 28.

- EEWAI Lakes Central GIG Meeting, Environmental Agency, London, Anglia, február 7-8.

- EEWAI & WP6 REBECCA STREP Macrophyte Meeting, Delfts, Hollandia, április 11-13.

- EEWAI & WP6 REBECCA STREP Phosphorous Meeting, Edinburgh, Skócia, április 18-20.

- "Science and art in Europe" MPG Symposium, Berlin-Dahleim, Németország, május 22-25.

- ASLO Summer Meeting "A pilgrimage through global aquatic sciences", Santiago de Compostela, Spanyolország, augusztus 18-25.

- "Water level fluctuation in lacustrine ecosystems - ecological impacts and prospects of future climate change" Symposium, Konstanz, Németország, december 11-13.

Győri János

- University of Florida Whitney Laboratory for Marine Biology, Város, USA, február 18. - június 3.

Hernádi László

- University of Sussex, School of Biology, Brighton, Anglia, június 1-30.

Muskó, B. Ilona

- 6th European Crustacean Conference, Glasgow, Skócia, július 18-22.

- Fourth Symposium for European Freshwater Sciences, Krakkó, Lengyelország, augusztus 22-26.

- Workshop on Water level fluctuations in lacustrine systems - ecological impacts and prospects of future climate change, Konstanz, Németország, december 11-13.

Pirger Zsolt

- 15th IUPAB and 5th EBSA Nemzetközi Biofizikai Konferencia, Montpellier, Franciaország, augusztus 27. - szeptember 1.

Présing Mátyás

- Plankton Symposium III., Figueira da Foz, Portugália, március 17-20.

Shafik, Hesham

- Shallow Lakes 2005., Dalfsen, Hollandia, június 5-9.

Specziár András

- Shallow Lakes 2005., Dalfsen, Hollandia, június 5-9.

Szűcs Attila

- Institute for Nonlinear Science, University of California, San Diego, La Jolla, USA, 2005. január 15. - 2006. január 10.

Tátrai István

- Shallow Lakes 2005., Dalfsen, Hollandia, június 5-9.

Vörös Lajos

- Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia, január 13-16.

2006

Elekes Károly

- 5th Forum of European Neuroscience (FENS 2006), Bécs, Ausztria, július 8-12.

- Japán, Sodishima Island-Okayama-Osaka-Tokyo-Numazu-Hayama-Sanuki, augusztus 27. - október13.:

- 2nd International Workshop by Research Groups of Invertebrate Nervous System in Japan, Shodoshima Island, augusztus 29-31.

- Animal Physiology Symposium for Chugoku-Shikoku Section 2006, Mt. Daisen, Tottori Prefecture, szeptember 2-3.

- Annual Meeting of Kinki-branch of Comparative Physiology and Biochemistry, Osaka, szeptember 12.

Erős Tibor

- Karlstad University, Karlstad, Svédország, január 1. - december 31.:

- Nordic Workshop for PhD students on Salmo salar and Salmo trutta research, Karlstad University, Department of Biology, Karlstad, Svédország, március 30. - április 2.

- Quest lecturer, Umeå University, Umeå, Svédország, október 11.

G.-Tóth László

- EU DG JRC & Rebecca konzorcium ülése, Varenna, Olaszország, május 8-12.

Kiss Tibor

- 5th Forum of European Neuroscience (FENS 2006), Bécs, Ausztria, július 8-12.

- Institute of Higher-Nervous Activity and Neurophysiology, RAS, Moszkva, Oroszország, szeptember 11-13.

- "Simpler Nervous System" ISIN East-European Regional Conference, Kazany, Oroszország, szeptember 13-17.

- Institute of Physiology, OTA, Szentpétervár, Oroszország, szeptember 17-22.

Kovács Attila

- Satellite Workshop of the 5th International Conference on Reservoir Limnology and Water Quality, Brno, Cseh Köztársaság, szeptember 1-2.

Móra Arnold

- 16th International Chironomid Symposium, Funchal, Madeira, Portugália, július 25-28.

Muskó B. Ilona

- 14th International Conference on Aquatic Invasive Species, Key Biscayne, USA, május 14-19.

- European Large Lakes Symposium 2006, Tartu, Észtország, szeptember 11-15.

Pirger Zsolt

- 5th Forum of European Neuroscience (FENS 2006), Bécs, Ausztria, július 8-12.

- University of Sussex, School of Life Sciences, Brighton, Anglia, december 9-24.

Présing Mátyás

- European Large Lakes Symposium 2006, Tartu, Észtország, szeptember 11-15.

Szűcs Attila

- Mini-conference on "Origin and regulation of bursting activity in neurons", Atlanta, USA, április 7-8.

- 5th Forum of European Neuroscience, (FENS 2006), Bécs, Ausztria, július 8-12.

Takács Péter

- Ecology of Stream fish: State of art and future prospects- II., Leon, Spanyolország, június 11-17.

Tátrai István

- ALTER-Net Workshop: RA5 Public attitudes to Biodiversity, Oszló, Norvégia, június 19-22.

- 5th International Conference on Reservoir Limnology and Water Quality, Brno, Csehország, augusztus 27-31.

- ALTER-Net Workshop: RA5 Public attitudes to Biodiversity, Brüsszel, Belgium, november 22-24.

Tóth Noémi

- 13th Meeting of the International Humic Substances Society (IHSS), Karlsruhe, Németország, július 30. - augusztus 4.

V.-Balogh Katalin

- 13th Meeting of the International Humic Substances Society (IHSS), Karlsruhe, Németország, július 30. - augusztus 4.

Vehovszky Ágnes

- 5th European Conference of Neuroscience (FENS 2006), Bécs, Ausztria, július 8-12.

Vörös Lajos

- 13th Meeting of the International Humic Substances Society (IHSS), Karlsruhe, Németország, július 30. - augusztus 4.

- ALTER-Net Workshop: Assessing Biodiversity Trend sin European Lakes, Edinburgh, Skócia, október 17-18.

- Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia, november 16-18.

 

Rendezvények

Minden év őszén, októberben sor került az intézetben a Hidrobiológus Napok megrendezésére, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Veszprémi Akadémiai Bizottság és az intézet (Bíró Péter) közreműködésével.

Továbbá:

- Magyar Idegtudományi Társaság 9. Konferenciája, Balatonfüred, 2003. január 22-25.

- 10th ISIN Symposium on Invertebrate Neurobiology, Tihany, 2003. július 5-10.

- "REBECCA WP Lakes and WFD Lakes GIG Meeting", Tihany, 2005. szeptember 26-27.

- "Lakes Intercalibration within the EU Water Framework Directive", Tihany, 2005. szeptember 28-30.

 

Jelentősebb új műszerek és egyéb beruházások

2003

Folyadékszcintillációs számláló, PerkinElmer Life Sciences

Mikroinjektor, WPI

Intracelluláris erősítő, Neuroprobe Model 1600, A-M Systems Inc.

Rezgésmentes asztal, Supertech

Sztereomikroszkóp, Leica M26

Fűtőkosár, FALC Instruments (Treviglio, Italy)

Hidroakusztikus mérőműszer, Simrad AS (Norvégia)

Mikrocentrifuga, Heraeus

HPLC termosztát, Waters

Steril fülke, Aqua-Terra

Molekuláris biológiai laboratórium kiépítése:

PCR aut. T1 thermocycler, Biometra GmbH

UV átvilágító asztal, Biocenter Kft

Blottoló kamra, elektrofézis tápegység, Biocenter Kft

Notebook, 2 db

PC, 2 db

Gépjármű, Nissan Vanette

2004

Sztereomikroszkóp, Alpha SMT 3231, Zeiss

Sztereomikroszkóp, SMZ 1000, Nikon

Erősítő, Axon

Rezgésmentes asztal, S'Table, Superttech

Mikroszkóp kamerával, Olympus

Mikroszkóp kamerával, Motic Cole Parmer (USA)

Szárítószekrény, Heraeus

FMB Elektromágneses halmérő műszer, Limnoterra Ltd (Kanada)

Mikrofényérzékelő, Heinz Walz

Fénymásológép, Minolta, 2 db

Notebook, 3 db

PC, 6 db

2005

Mikrofényérzékelő, Heinz Walz GmbH

Víztisztító rendszer, Millipore Kft

Velociméter, Meerestechnisches Büro Turla GmbH

Biostimulátor, Supertech

Akvárium, PE Alk. Gépészeti Tszk.

Laser nyomtató, 4 db

PC, 10 db

Személygépkocsi, Opel Astra Caravan

Hómaró

Fűnyíró traktor, MTD Celebration

2006

Projektor, Infocus X3 XGA

Hordozható optikai pH mérő, Hach HQ

Halászgép, Hans Grassl GmbH, 2 db

Monitor, Beta/Gamma

Rázógép, Bühler

Hullámgenerátor

Mágneses keverő, Multipoint

Termosztát, Thermo Neslab

Vízsebességmérő

Analitikai cella, ESA Inc.

Notebook, 6 db

PC, 6 db

Beruházások és felújítások

2003 - "A" épület villamoshálózatának felújítása

2003 - kikötői öböl mederkotrása

2004 - "B" épület földgáz szerelési munkái

2004 - Kutatóépületek fűtési áramköreinek összeépítése, összekapcsolása, tágulási és biztonsági vezetékek kiépítése

2005 - Vezetékes földgáz-fűtés kiépítése az intézet épületeiben és a lakásokban

2005 - "A" épület I-II. emeleti laboratóriumok vízszolgáltatásának felújítása

2005 - B" épület villamoshálózatának felújítása

2006 - "B" épület internet hálózat kiépítése

2006 - "C" épület központi fűtés és vákuum-kompressziós felújítás

2006 - Balatonvíz-sűrített levegő rendszer teljes felújítása (folyamatban)

***

2006-ban az intézet könyvtárának állománya 5297 könyvből és 8933 folyóiratkötetből tevődik össze; 14 magyar és 17 idegennyelvű folyóiratra, valamint 2 online adatbázisra fizettünk elő.

 

Az intézetben 2005-2006-ban folytatott kutatások eredményei

A Hidrobotanikai Osztály tanulmányozta:

  1. a Balaton vízszintváltozásának hatásait a tó élővilágára;
  2. a fitoplankton és a makrofiton állományok faji összetételét, tömegét, genetikáját és termelését meghatározó tényezőket;
  3. a fitoplankton, fitobentosz és bevonatlakó algák fotoszintézisét (14C radioaktív izotóppal), az algaegyüttesek összetételét, tömegét és elsődleges termelését, az UV sugárzás inhibitorkénti szerepét, az üledék és az oldott humin anyagok hatásait, a Balaton allochton szervesanyag terhelését;
  4. a különböző foszfor és nitrogén vegyületek töménységét és forgalmát a tó vizében, és felvételük sebességét, a planktonikus és bevonatlakó algák szén- és nitrogén tartalmát;
  5. a baktériumok és az algák között a tápanyagokért folyó versenyt; vi) a Balaton négy medencéjében a fitoplankton hosszú távú monitorozását;
  6. a halobitás változásának hatásait a fitoplanktonra.
  7. Egész országra kiterjedően vizsgálták hazai tavaink és folyóvizeink pikoplanktonjának produktivitását és taxonómiáját, valamint az ultraibolya sugárzás hatásait tavainkban.

A Hidrozoológiai Osztály foglalkozott:

  1. a balatoni halpopulációk biológiájának és dinamikáinak feltárásával;
  2. a trofikus kapcsolatok elemzésével;
  3. az élőbevonat növény- és állatközösségeinek megismerésével a tó parti övében (biodiverzitás), a gerinctelen és gerinces (halak) életközösségek szerkezetével és trofikus kapcsolatainak biomonitorozásával;
  4. Az "őshonos" és betelepített balatoni halak egyedfejlődése során bekövetkező táplálékváltásokkal (táplálkozási stratégia, trofikus kapcsolatok) és azok növekedést, illetve táplálékbázis-felosztást érintő hatásaival;
  5. a gerinctelenek körében tanulmányozták a zooplankton (rákplankton), a zoobentosz (vándorkagyló, árvaszúnyog-lárvák) és a zootekton (tegzes bolharák) elemeit, elterjedésüket, állománydinamikáikat és táplálékforgalmukat;
  6. a befolyó vizek és a Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Tározó halfaj-együtteseit és ezek tér-idő változásait;
  7. hidroakusztika alkalmazásával új megközelítést alkalmaztak a halászat-horgászat ökológiai alapjainak megismerése céljából;
  8. mennyiségileg elemezték a tápláléklánc és a trofitás kapcsolatait sekélyvízi ökoszisztémákban.

A Kísérletes Állattani Osztályon kutatták tüdőscsigák (Helix pomatia, Lymnaea stagnalis) és ízeltlábúak (vándorsáska, Locusta migratoria, homár, Homarus homarus) fejlődő és kifejlett egyedeiben:

  1. a monoaminok (5-HT, dopamin, oktopamin, hisztamin), aminerg receptorok, intracelluláris messengereik, továbbá a metabolikus résztvevők szerepét;
  2. aminerg (5-HT, dopamin) és endogén peptiderg rendszerek szerepét a táplálkozás egyes fázisainak (mintázatgenerálás, motoros efferentáció) szabályozásában; a nyálelválasztás pre- (idegi) és posztszinaptikus (apoptotikus, exocitotikus) mechanizmusait, a ligand-aktiválta ioncsatornák és az intracelluláris szignalizáció szerepét az ideg-mirigy kapcsolatok szintjén;
  3. aminosavak (glutamát) intracelluláris lokalizációját;
  4. a gravirecepció-lokomóció reflexív központi és efferens kapcsolatait;
  5. az extracelluláris mátrix egyes komponenseit;
  6. apoptotikus és membránszintű folyamatok szerepét neuronális és nem-neuronális folyamatokban;
  7. rövid és hosszú távú plasztikus változásokat és a kapcsolódó információfeldolgozás funkciófüggő átrendeződését ismert funkciójú neuronhálózatokban.

Továbbá a neuro- és ökotoxikológiai témakörben vizsgálták:

  1. a Balaton vízgyűjtőjén előforduló szerves környezetszennyező anyagok fiziológiai hatásait ismert funkciójú neuronhálózatokon és sejttenyészetekben;
  2. cyanotoxinok ökotoxikológiai hatásait puhatestűek élettani funkcióira;
  3. policiklikus aromás szénhidrogének (fenantrén, fluorantén, pirén) biotranszformációs mechanizmusát vízi gerinctelenekben (Amphipoda rákok, vándorkagyló).

 

A hidrobotanikai kutatások eredményei

Algológiai kutatások. A projekt keretében 2005-ben a Balaton kutatásának történetében először mérték fel a tó teljes algaállományát, nemcsak a vízben lebegő algákat, a fitoplanktont vizsgálták, hanem a tófenéken (fitobentosz), a parti kövezéseken és műtárgyakon, valamint a vízben álló nádszálakon élő algák (élőbevonat) mennyiségét is meghatározták. Megállapították, hogy a tó teljes algaállományának túlnyomó többségét a fitoplankton (45-78%) és a fitobentosz (21-54%) alkotja, a nádasok és a parti kövezések algái együttesen csak 0,3-1,4 %-ban részesednek. Megállapították, hogy a fitobentosz és a nádbevonat fejlődését a víz alatti fényviszonyok szabályozzák. Elemezték a BLKI hosszú távú adatsorait, és bizonyították, hogy a vízállás és a fitoplankton tömege között nincs jelentős összefüggés. Vizsgálták a planktonikus alga együttesek foszforfelvételét. A Balaton nyíltvizében kémiailag meghatározták a klorofill-a, az oldott reaktív foszfor, az összes oldott foszfor és az összes partikulált foszfor töménységét, mérték a fitoplankton fotoszinézisét, meghatározták a heterotróf nanoflagelláták, a különböző méretű algák, illetve a baktériumok mennyiségét. 32PO4 felvételi kísérletek alapján kiszámították az ortofoszfát valódi töménységet a Balaton vizében, és megállapították, hogy az még 1%-a sincs az általánosan használt kémiai módszerrel mért értékeknek. A nagyon alacsony ortofoszfát szint bizonyítja, hogy a fitoplankton növekedését a Balatonban ez a tápelem korlátozza. A Balatonban nyaranta tömeges fonalas nitrogénkötő cianobaktérium, a Cylindrospermopsis raciborskii nitrogén-metabolizmusa a természetes tavakra jellemző foszforlimitált körülmények között kevéssé ismert. Ezért folyamatos algatenyésztő berendezésekben kísérletsorozatot végeztek annak megállapítására, hogy foszforlimitált körülmények mellett szaporodását hogyan befolyásolja a rendelkezésére álló oldott nitrogénforma (ammónium és nitrát), továbbá, hogy ezek milyen mértékben gátolják a légköri nitrogén kötését. Megállapították, hogy a vízben oldott nitrogénformák egyik esetben sem állították le teljesen a nitrogénkötést. Nitrát jelenlétében a nagy átfolyási (növekedési) sebességeknél különösen magas - az ammónium ellátású tenyészeteket is meghaladó - klorofill koncentrációt tapasztaltak, feltehetően a nitrát redukálásához szükséges fotoszintetikus apparátus növekedése miatt.

A 2006-os esztendőben jelentős és a tó vízminőségét illetően pozitív változás, hogy ebben az esztendőben a Siófoki-medencében elmaradt a légköri nitrogén kötésére képes cianobaktériumok elszaporodása, ilyen állapot korábban csak az 1960-as években fordult elő. Vizsgálták a tó fitobentoszát is, kimutatták a fitobentosz vertikális eloszlásának szabályszerű napszakos változását. Laboratóriumi körülmények között vizsgálták a fény és a tápanyagok (N és P) hatását a fitobentosz vertikális migrációjára. Megállapították, hogy a bentikus kovamoszat fajok vertikális migrációja az üledékben nappal pozitív fototaxist, éjjel pozitív kemotaxist mutat. Eredményeik szerint a bentikus kovamoszatok a mélyebb üledékrétegek intersticiális vizéből veszik fel a limitáló ásványi tápanyagokat. Kiértékelték a balatoni teljes algaállomány felmérés (biomassza, C és N) eredményeit. Mérték a fitoplankton és a fitobentosz elsődleges termelését 14C és O2 módszerrel a tó négy medencéjében. Stabil izotóp technikával (15N), fotoszintetronban mérték a Siófoki- és a Keszthelyi-medencében a fitoplankton ammónium, karbamid és nitrát felvételi sebességét és légköri nitrogén (N2) kötését. Kiszámították a Balaton fitoplanktonjának, fitobentoszának és élőbevonatának tömegét különböző vízállási szcenáriók mellett. Megállapították, hogy a siófoki vízmérce 110 cm-es vízállásáig történő vízszintcsökkenés sem okozna drasztikus átrendeződést a tó algavilágában. A mikrobiális plankton foszforforgalmának vizsgálatakor dialízist és izotóptechnikát alkalmazva megállapították, hogy a vízben oldott ortofoszfát töménysége a Balatonban 1 nM körül változik, ami két nagyságrenddel kisebb annál, amit a kémiai mérések mutatnak. Az algák és baktériumok a foszfort, tehát egy makro tápelemet olyan kis töménység mellett is képesek felvenni, amilyenre korábban csak mikro tápelemeknél volt példa. A baktériumok, amelyekről régebben azt gondolták, fő szerepük az, hogy a szerves anyagokat lebontva regenerálják a foszfort, valójában kb. annyi ortofoszfátot vettek fel, mint az algák.

Pikoplankton. Az BLKI-ban a legutóbbi években a fotoautotróf pikoplankton kutatás új lendületet vett és a Balatonon kívül kiterjesztették azokat a Fertő tóra és, a Duna-Tisza közi, sőt 2005-ben vajdasági szikes tavakra is (összesen 9 tavat vizsgáltak). Először mutatták ki a pikoplankton dominanciáját a fehér vizű szikes tavakban. A szezonális vizsgálatok alapján minden egyes vizsgált víztérben a pikoplanktonban télen és tavasszal eukarióták, később cianobaktériumok domináltak. Meghatározták a vízalatti fényviszonyokat, amely segítségével empirikus összefüggést kaptak a Zmix/Zeu hányados valamint a fitoplankton biomassza között. A fitoplankton fotoszintézisét 14C módszerrel mérték, megállapították, hogy a pikoplankton részesedése a tavi elsődleges termelésből a Balatonban is nagyon jelentős, másrészt a tó hossztengelye mentén a trofitás csökkenésével a Keszthelyi-medencétől a Siófoki-medence felé a pikoalgák részesedése az összes produkcióból nőtt (Keszthelyi-medence: 23%, Szigligeti-medence: 35%, Szemesi-medence: 37%, Siófoki-medence: 54%). A pikoplankton diverzitásának megimerése érdekében molekuláris technikákat alkalmaztak. A DGGE (denaturáló gradiens gélelektroforézis) módszerrel megállapították, hogy a vizsgált tavakban meghatározott szekvenciák legközelebbi rokonai között előfordultak édesvizi, illetve tengeri és brakkvízből származó izolátumok/környezeti klónok, így az izraeli Kinneret-tóból, oligo-mezotróf szubalpin tavakból, távol-keleti édes-, illetve óceáni vizekből, Földközi-tengerből valamint a Balti-tengerből. Az eredmények alapján biztonsággal kijelenthető, hogy fehér vizű szikes tavaink algaösszetétel szempontjából rendkívül különlegesek, és a világirodalomban példa nélkül állóak. Ez a már ismert kémiai és biológiai sajátosságokon túlmenően tovább növeli természeti értéküket, és még egy fontos érvet jelent védelmük érdekében.

Oldott és szerves anyagok forgalma. Az oldott szerves(humin)anyagok ökológiai szerepe a globális klímaváltozással (felmelegedés, UV-sugárzás növekedése, tartózkodási idő növekedése) összefüggésben még jelentősebbé válhat, azonban a vízi rendszerekben így a Balatonban betöltött szerepük napjainkig nem kellőképpen tisztázott. Ezért 2005-ben januártól szeptemberig havi gyakorisággal mérték hét balatoni befolyó torkolati szakaszán az összes szerves szén (TOC) oldott szerves szén (DOC) és szín (Pt-egység) koncentrációt. Mérték a nemhumin-(NHS) és huminanyag (HS) frakciók DOC koncentrációját, meghatározták a biológiailag hozzáférhető oldott szerves szén (BDOC) hányadot és a bomlási sebességet. A hozzáférhető hányad koncentrációja a Tapolca-patakban 39%-át, az Imremajori csatornában csupán 7%-át tette ki az összes DOC-nak. A BDOC bomlási sebessége legnagyobb az Imremajori csatorna vizében, legkisebb az Egervízben volt, a felezési idő sorrendben: 2,1 és 5,4 napnak adódott. Inverz összefüggést kaptak a DOC-koncentráció a színes szervesanyagoknak tulajdonítható színkoncentráció, a huminanyagok %-os DOC-részesedése, valamint a biológiailag hozzáférhető hányad %-os részesedése között. Eredményeik a Balaton allochton szervesanyag terhelésének és a szervesanyagok szénforgalomban betöltött szerepének megismeréséhez nyújtanak információt.

Kiszámították a hét legjelentősebb balatoni befolyó partikulált (POC), oldott (DOC) valamint biológiailag hozzáférhető oldott szerves szén (BDOC) terhelését 2005 évre, és ezek alapján becsülték a Balaton teljes allochthon szervesanyag terhelését. A Balaton becsült összes POC terhelése 2005-ben 600 t év-1 volt. A POC terhelésnél nagyságrenddel nagyobb (7000 t év-1) volt a DOC terhelés. A Balaton BDOC terhelése 2005-ben 700 t év-1 körüli volt. Ebből a hét vizsgált befolyó BDOC terhelése összesen 500 t év-1-et tett ki, melynek fele, 257 t év-1 a Zala folyónak tulajdonítható. A Zala folyó torkolati szakaszán az éves átlagos DOC koncentráció 2005-re az 1977-es értékhez képest majdnem megkétszereződött (9,5±2,62 mg l-1-ről 16,7±4,21 mg l-1-re nőtt). A hosszú távú adatsorok elemzésével megállapították, hogy aszályos időszakban a vízgyűjtőn a szerves anyagok kioldódása és kimosódása kisebb mértékű, mint csapadékos időszakban. A Balaton négy medencéjében meghatározták a biológiailag hozzáférhető oldott szerves szén (BDOC) koncentrációt, a BDOC bomlási sebességét és felezési idejét. A BDOC a DOC 4-9%-át teszi ki a Balatonban. A BDOC bomlási sebessége a tó hossztengelye mentén keleti irányban csökkent 0,254 nap-1-ról 0,136 nap-1-ra, felezési ideje pedig 2,73 napról 5,11 napra nőtt.

Makrofitonok vizsgálata a Balatonban. A balatoni nádpusztulás kormányhatározatokban előírt megállítása és a nádasok rehabilitálása csak úgy érhető el, ha sikerül a pusztulás alapvető okát feltárni, és megszüntetni. Korábbi vizsgálataik során arra a feltevésre jutottak, hogy a pusztulás oka a korábban túlságosan megemelt és stabilizált vízszint lehetett. 2000 nyarán négy éves nagy aszály kezdődött. Ez a természet által végrehajtott kísérletként fogható fel, amelyet a nádasokról 2000-ben és 2003-ban készült légi felvételek összehasonlításával értékeltek ki. A felvételek összehasonlításából közvetlenül is jól látható, hogy a nádasok állapota javult. Helyenként igazi homogén állomány alakult ki a babás területeken, másutt a homogén nádas frontja tört előre a víz felé. A javulást térképeik alapján számszerűsítették. Az eredmények azt mutatják, hogy az alacsony vízállás megfordította a nádpusztulás folyamatát. Ez arra utal, hogy magát a pusztulást az okozhatta, hogy 1970-ben +40cm-ről +70 cm-re emelték az alsó szabályozási vízszintet, és +70 cm és +100 cm között stabilizálták, holott a növény igényli a természetes vízszint ingadozást és az időnként alacsony vízállást. A Siófoki-medencében két hínárnövény, a domináns Potamogeton perfoliatus és a Myriophyllum spicatum légzésének és fotoszintézisének évszakos vizsgálatára került sor. Eredményeik szerint 12-26oC tartományban a hőmérséklettel mind a légzés, mint a maximális fotoszintézis intenzitása nőtt. Alacsonyabb hőmérsékleten kisebb fényintenzitás mellett érte el a fotoszintézis a maximumát, és alacsonyabb volt a fénykompenzációs pont. Ez arra utal, hogy hidegebb vízben kevesebb fény elegendő a hínár növekedéséhez.

Meghatározták a Balaton négy legelterjedtebb hínárja (Potamogeron perfoliatus, Myriophyllum spicatum, Najas marina, Ceratophyllum demersum) fotoszintézisének fény és hőmérséklet függését. Eszerint a M. spicatum és a P. perfoliatus tavasszal rendelkezik a legoptimálisabb fényhasznosítással, míg C. demersum és a N. marina fotoszintézis hőmérsékleti és fény optimuma a nyár közepi időjárási viszonyokra hasonlít leginkább. A hínár és a növényevő madarak kölcsönhatásának vizsgálata során kísérletesen megállapították, hogy a hínárnövényeket a Balatonban főleg madarak fogyasztják.

A balatoni nádas állományok változását légi fényképek alapján követték nyomon. Az eredmények szerint 1951 és 1982 között átlag 36 métert haladtak a nyíltvíz felé a Balatoni nádasok, 1982 és 2000 között viszont átlagban 20 m-t hátrált a nádasok frontja. A Balaton alsó szabályozási szintjét 1977-ben emelték meg +40 cm-ről +70 cm-re. Vizsgálataik azt mutatják, hogy az ezt megelőző időszakban, amikor gyakori volt az alacsony vízállás, a nádasok gyorsan törtek előre. 1977 és 2000 között, a stabilan magas vízállásnál pusztultak a nádasok, majd a 2000-ben kezdődött aszály okozta vízállás csökkenés hatására újra előretörtek. A nád tehát igényli az időnként alacsony vízszintet, amikor a hullámzás kiöblíti a nádasok aljában felhalmozódott szerves törmeléket, és jól át tud szellőzni az üledék. Az eredmények szerint ezek a feltételek csak akkor teljesülhetnek, ha a vízszint szabályozásánál figyelembe veszik a nádasok környezettani igényeit. A nádasok genetikai összehasonlítása szerint a déli és az északi part nádasai elkülönültek. A nádasok zonációjának a vizsgálata azt mutatta, hogy a vízfelőli nád genetikailag elkülönül a parti sávtól, amit a területek benépesülésének időbeli különbsége okozhat. A mély vízben ugyanakkora klonális diverzitást találtak, mint a sekélyben, ez arra utal, hogy a klónoknak nagy az ökológiai plaszticitása.

 

A hidrozoológiai kutatások eredményei

Zooplankton kutatások.

Felmérték a vízszint ingadozásának hatását a partszakaszok felületeinek kiterjedésére. Az eredmények szerint a köves partok felülete maximális üzemvízszintnél 1,6 km2, csökkenése a vízszint apadásával 0,016 km2 cm-1; nádasoké 17,5 km2, csökkenése 0,1 km2 cm-1, betonfalaké 0,072 km2, csökkenése 0,00023 km2 cm-1, cölöpöké 0,042 km2, csökkenése 0,00027 km2 cm-1. A Siófoki, a Szigligeti és a Keszthelyi medence tóközépi pontjain 12 alkalommal, s Tihanynál a nádasban, a nádas előtt 2-3 méterrel és a nád frontjától a nyílt víz felé 100 m-rel 3-5 helyen 20 alkalommal (összesen 32 terepi mérési napon) mérték az év során a víztest különböző rétegeinek turbulenciáját 3D akusztikus Doppler velociméterrel a felszíntől lefelé 20-50 cm-enként. Mérték a rétegek vízének átlátszóságát, hőmérsékletét, pH-ját, elektromos vezetőképességét és oldott oxigén tartalmát, és a szél sebességét. A Balaton turbulenciája összesen 248 mérési adat alapján az időjárási körülményektől, a helytől, s a mélységtől függően 0,6 és 13,65 cm sec-1 közötti volt.

A parti-öv élőbevonata.

Az epiliton száraz anyag tömege 2005-ben, a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent és csak két helyen volt nagyobb, mint 2004-ben. A nyári mintákra 2004-ben kapott átlagérték (235 g/m2) tovább csökkent (145 g/m2). A Balaton négy nádasában a nádról vett zootekton minták taxon száma a Keszthelyi-öbölben volt a legnagyobb (19) és legkisebb a Szigligeti-öbölben. Az epifitikus zootekton minták egyedszáma is a Keszthelyi-öböl esetében nagyobb, mint a másik három öböl mintáiban. Az epilitikus zootekton szervezetek közül a tavi szivacs (Spongilla lacustris L.) és a vándorkagyló (Dreissena polymorpha Pallas) egyedszámbeli csökkenése nem folytatódott. A taxon szám a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb volt. A Fűzfői-öböl mintáira jellemző a többihez képest a nagyobb egyedszám és a legnagyobb biodiverzitás érték (1,825). A tegzes bolharák (Chelicorophium curvispinum) sűrűsége (ind m-2) jelentős rétegzettséget mutatott, 402 és 7401 között változott felszín közelben és 5811 és 34453 között az alsó szinten. A Dikerogammarus fajok (domináns a D. villosus, mellette D. haemobaphes, és ritkán D. bispinosus is előfordul) denzitása 370 és 5993 között változott a felső szinten, 417 és 10290 között az alsó szinten, jelentősen növekedett júliusban a májusi értékekhez képest. A vándorkagyló (Dreissena poyimorpha) denzitása 0 és 17869 közötti volt a felső szinten, amíg 8094 és 93955 közötti az alsó szinten. Hasonlóképpen változott a tófelületre vetített sűrűség is, mely a tegzes bolharák esetében 1176 és 97300, a Dikerogammarus fajok esetében 1090 és 36389 között, a vándorkagylónál pedig 0 és 352557 közötti érték.

A Balaton parti köves zónájában élő vándorkagyló 2003-2005 közötti mennyiségi viszonyára vonatkozó három éves adatsor lezárása és összefoglalása megtörtént. A kagyló denzitása 2003 és 2005 között a parti kőszórás mentén 0 és 93955 ind m-2 kőfelület egység, a biomasszája 0-714 g m-2 (száraz tömeg héjjal) az átlaghossz 0,9 és 10,7 mm, relatív abundanciája pedig 0 és 87% között változott. A vándorkagyló relatív abundanciája 2004-ben radikálisan lecsökkent, ekkor a tegzes bolharák (Chelicorophium curvispinum) előretörése volt megfigyelhető. 2005-re a vándorkagyló denzitás, hasonlóan a biomasszához, szignifikáns növekedést (p < 0,05) mutatott. A Balaton-víz minták alga sűrűsége erősen korrelált a kagyló által kibocsátott algamennyiséggel.

Nádmintákat Keszthelynél, Szigligetnél, Tihanynál és Balatonalmádinál gyűjtöttek. A nádbevonatban élő állatok zömét pontokáspi inváziós fajok (tegzes bolharák, vándorkagyló és Dikerogammarus fajok) és Chironomidae alkották (májusban 51,33-79,66%, júliusban 76,41-98,17%). Májusban a tegzes bolharák dominált (14,18-45,13%), júliusban a vándorkagyló (28,11-73,12%), mely az újonnan megtelepedett vándorkagyló lárváknak köszönhető. Keszthelynél mind májusban, mind júliusban az Amphipoda rákok jelentősek (55,64 és 63,96 %), Balatonalmádinál a vándorkagyló (28,85 és 73,02 %). Szigligetnél és Tihanynál változott a dominancia viszony júliusban a májusihoz képest. Az összegyedszám (egyed m-2 nádas) májusban 16780 és 42308 között változott, júliusban lényegesen megnőtt, 30768 és 379862 között változott.

A Hévízi forrástó biológiai kutatása tovább folyt, a tó 5 fa- ill. betonoszlopán kialakult algabevonatban (biotekton) élő állategyüttesek vizsgálatával (zoomonitoring kutatások). A 2005. július 19. - 2006. február 23. közötti időszakban az összes kimutatott taxonszám 12 volt, ami a korábbi időszakhoz képest több mint 40 %-os csökkenést mutatott. A Nematoda/Copepoda index értékei negatív irányban tovább romlottak. Ezek a tények a tavi szennyeződés fokozódására utalnak.

Befolyók faunája.

A 2005. évi vizsgálatok kiterjedtek a Balatonban és a Balatont tápláló kisvízfolyásokban élő vízi makroszkópikus gerinctelen fajegyüttesekre. A vizsgálatra kijelölt 24 víztérből 111 vízi makroszkópikus gerinctelen fajt (Gastropoda 31, Bivalvia 11, Hirudinea 19, Malacostraca 11, Ephemeroptera 14, Odonata 19, Plecoptera 2, Heteroptera 20) mutattak ki. A tiszta vízű, mocsári körülményekhez alkalmazkodott makrogerinctelen együttesek (pl. Planorbis carinatus, Stagnicola palustris, Anisus vorticulus, Bithynia leachii, B. troschelii, Gyraulus crista, G. laevis; Hippeutis complanatus, Alboglossiphonia hyalina, Glossiphonia concolor, Dina apathyi, Niphargus mediodanubialis) napjainkban már csak, szigorúan védett refúgiumokban és kisebb kiterjedésű, természetközeli állapotú nádasokban képesek megmaradni a tóban. Ezzel szemben a mesterséges kőszórásokon terjeszkedőben lévő fajok (Potamopyrgus antipodarum, Physella acuta, Dreissena polymorpha, Jaera istri, Limnomysis benedeni) népes populációi telepedtek meg és szaporodtak el. A csiga fauna összetételében meghatározóak a ritka és a víz tisztaságára érzékeny fajok (Valvata cristata, Planorbis carinatus, Anisus vorticulus, Bithynia leachii, B. troschelii, Physa fontinalis, Gyraulus crista, G. laevis, Hippeutis complanatus) népes állományai, melyek jó vízminőséget jeleznek. Az erősen módosított parti öv szakaszokon inkább állóvizeket kedvelő fajok populációi (Bithynia tentaculata, Radix auricularia, R. balthica, Lymnaea stagnalis, Planorbarius corneus, Physella acuta, Bathyomphalus contortus) jellemzőek. A kagyló fauna a tó speciális hidroökológiai adottságainak köszönhetően változatos összetételű (Unio tumidus, U. pictorum, Anodonta anatina, A. cygnea, Pseudanodonta complanata, Dreissena polymorpha, Sphaerium corneum, Pisidium amnicum, P. supinum). A pióca fauna nagyon gazdag, számos országosan ritka és szórványos elterjedésű fajt sikerült kimutatniuk a tóból. A halpiócafélék (Piscicola geometra, P. haranti, P. pojmanskae) gyakorisága a bőséges halmennyiséggel magyarázható. Az ektoparazita Glossiphoniidae-család fajainak gyakorisága a népes puhatestű és kétéltű állományoknak tudható be. A ragadozó fajok, az üledék felszínén nagy egyedszámban élő alacsonyabb rendű állatokból zsákmányolhatnak. Számos Magyarországon és Európában is ritka fajt (Glossiohonia paludosa, Placobdella costata, Alboglossiphonia hyalina, Batracobdelloides moogi, Erpobdella testacea, Dina apathyi) sikerült kimutatniuk. Előkerülésük biogeográfiai és ökofaunisztikai szempontból is jelentős. A csendes öblözetekben a közönséges víziászka (Asellus aquaticus) állományai a jellemzőek. A patakbefolyók környékén kialakuló mocsári körülmények hatására a Niphargus mediodanubialis, a Synurella ambulans és az Orchestia cavimana állományai képesek megtelepedni. A vizsgált vízfolyás-szakaszokról előkerült jellegzetes karakterfajok: Radix labiata, Pisidium amnicum, Glossiphonia nebulosa, Erpobdella vilnensis, G. roeselii, Coenagrion ornatum, Libellula fulva, Orthetrum brunneum brunneum, Aphelocheirus aestivalis, Velia caprai, Gerris asper. Egy-két példányban előkerült néhány a durva mederanyagú hegyvidéki kisvízfolyásokra jellemző karakterfaj is: Gammarus fossarum, Calopteryx virgo. A kisvízfolyások legalsó szakaszain a közönséges, tágtűrésű fajok (Potamopyrgus antipodarum, Radix balthica, Glossiphonia complanata, Erpobdella octaculata, Asellus aquaticus, Ilyocoris cimicoides, Plea minutissima, Gerris argentatus) sűrű egyedszámú populációi domináltak.

2006-ban 27 Balaton környéki kisvízfolyás (18 az északi parton, 9 a déli parton) 61 mintavételi helyén gyűjtöttek makroszkópikus vízi gerincteleneket (kérészek, szitakötők, álkérészek, vízi- és vízfelszíni poloskák, vízibogarak, tegzesek, árvaszúnyogok), a halállomány-felmérésekkel párhuzamosan. A vizsgálatok során 978 lárvát és 1106 exuviumot, összesen 2084 példányt identifikáltak. 5 alcsaládból 109 faj (14 Tanypodinae, 1 Diamesinae, 2 Prodiamesinae, 34 Orthocladiinae, 58 Chironominae) előfordulását bizonyították. Exuvium alapján 88, lárva alapján 63 fajt azonosítottak, 45 faj csak exuvium, 19 faj csak lárva alakban került elő. 8 faj a magyarországi faunára újnak bizonyult: Diamesa tonsa, Cricotopus tricinctus, Orthocladius thienemanni, Orthocladius oblidens, Psectrocladius limbatellus, Parachironomus vitiosus, Polypedilum albicorne, Tanytarsus usmaensis. A fajok között több, hazánkban védelem alatt álló faj is található: Agrion virgo, Coenagrion ornatum, Gomphus vulgatissimus, Anaciaeshna isosceles, Libellula fulva, Orthetrum brunneum. A víztereket klaszter-analízissel osztályozták.

Halpopulációk vizsgálata a Balatonban és a vízgyűjtő vizeiben.

2005-ben a parti-öv különböző élőhelyeiről 25 halfaj 6008 egyedét gyűjtötték (helyenként 4-13 faj, 43-672 egyed). A parti sáv nyíltvízi területein a küsz (11,3-83,7%) és a bodorka dominált (2,7-30%). Az ÉK-i medencében nőtt a dévérkeszeg (23,2-25,4%) és a karikakeszeg részaránya (15,6-16,3%). A nádasokban szintén a küsz (51,4-84,6%) és a bodorka (7,1-38,1%) voltak gyakoriak, nyáron a Kerekedi-öbölben viszont a bodorka (55,8%) és a ponty (20,9%) domináltak. A kőszórásos partok halfaj-összetétele erősen eltért. Tihanynál a küsz (29,3-56,7%) és a folyami géb (29,9-36,2%), Keszthelynél és Balatonfüreden a naphal (37,5-47,8%) voltak gyakoriak. A hullámzástól védett kikötőkben a naphal (7,8-40,1%), a küsz (1,2-39,1%) és a bodorka (8,7-39%) voltak meghatározóak. Az ÉK-i medencében délen (Siófok) az ezüstkárász és a szivárványos ökle jelentős számban fordultak elő. A tó halállományát az emberi behatások alakítják. A busa jelenlétét leszámítva - amely szigorú beavatkozásokkal néhány évtized alatt kiszorítható lenne a tóból - a halállomány leginkább a nyíltvízen mutat természetes összetételt. A jövevény fajok döntően a parti sávban találják meg kedvező életfeltételeiket, ahol a tóból kiszorult, eltűnt, ritka és védett halfajok is éltek. Az idegen fajok magas részaránya és az egyes őshonos fajok állománystruktúrájában mutatkozó kedvezőtlen jelenségek bizonyítják, hogy a Balaton halfaunája erősen torzult összetételű. A természetes szaporulatból eredő fogassüllő ivadék mennyisége május közepén meghaladta a 13307 db/ha mennyiséget, amely a teljes tóra vonatkoztatva mintegy 800 millió db fogassüllő ivadéknak felelt meg. A tóba kihelyezett előnevelt ivadék mennyisége így a természetes szaporulat 0.2 %-át sem éri el, tehát az állomány utánpótlása szempontjából jelentéktelen. Az ivadék mennyisége őszre már 10-30 db/ha alá csökken. A Balaton fogassüllő állományának hatékony fejlesztéséhez 100-200 ezer darab nagy méretű egynyaras ivadék kihelyezése szükséges.

A tihanyi Belső-tóban 15 halfaj jelenlétét mutatták ki. Itt a halállomány sűrűsége erősen függ a horgászfogások és a telepítések alakulásától. A tó teljes pillanatnyi halbiomasszáját 2001-2003. szeptemberben 720-970 kg/ha-ra becsülték. Ezen belül 222-482 kg/ha ponty, 38-486 kg/ha dévérkeszeg, 92-412 kg/ha ezüstkárász, 8-37 kg/ha bodorka, 1-9 kg/ha küsz, 0-42 kg/ha fogassüllő, 0-10 kg/ha harcsa és 0-4 kg/ha balin volt. Kisebb mennyiségben volt jelen még a fehér busa és az amur.

Elemezték a gyakoribb balatoni halfajok táplálkozásában fellépő méretfüggő folyamatokat. Összesen 15 halfaj táplálékának és 8 halfaj növekedésének vizsgálatára került sor. A bodorka táplálkozása változatos és a növekedés során jelentős tendenciózus változásokat mutat. A vörösszárnyú keszeg kezdetben állati táplálékot, planktonikus rákokat, árvaszúnyog lárvákat, bábokat és vízre hulló rovarokat fogyaszt, majd bevonat alkotó kova és zöldalgákkal táplálkozik, végül a 60-70 mm-es testhossz elérésével fokozatosan áttér a hínár fogyasztására, amely az ivarérett egyedek fő tápláléka. A balin elsőéves ivadéka kezdetben zooplanktonnal, később (20 mm felett) vízre hullott rovarokkal - főként árvaszúnyogokkal - táplálkozik, majd az év második felétől már halfogyasztás is előfordult. 120-150 mm testhossz felett a balin már szinte kizárólag halat fogyaszt. A karika keszeg táplálkozása fiatal korban a dévérkeszegéhez hasonló. A dévérkeszeg tápláléka a növekedés során a planktonikus rákok irányából az üledékfauna felé változik. A garda tápláléka a vizsgált mérettartományban döntő részben planktonikus rákokból áll, a növekedéssel párhuzamosan egyre inkább a Leptodora kindtii aránya válik döntővé. Alkalmi halivadék fogyasztás már 100 mm-es mérettől megfigyelhető. Az ezüstkárász a Balatonban döntően három táplálékforrást hasznosít: a zooplanktont, a kovaalgákat és a detrituszt. A ponty fő tápláléka a vándorkagyló. Emellett kisebb arányban árvaszúnyog lárvák és detritusz is szerepel az étrendjükön. A nagytestű, 500-600 mm feletti, nádban élő példányok táplálékában igen jelentős szerep jut a durvább növényi törmeléknek és a vízinövények, főként a nád magjának. A fogassüllő 1+ és idősebb korcsoportok vizsgálata szerint 100-400 mm-es méretnél a táplálékban a vágódurbincs, kisebb részt a küsz, míg az ennél nagyobb példányok (500-800 mm) táplálékában már egyre inkább a kifejlett dévérkeszeg és garda jelenléte a jellemző. A már 15 mm-es mérettől megfigyelhető kannibalizmus az idősebb korcsoportoknál is megmarad 5-10%-os arányban. A kősüllő 100-150 mm méreténél, a zooplankton szervezetek már alig fordultak elő a táplálékban. 150 mm-es méret felett a kősüllő már döntően halakkal táplálkozott. Nagyon jelentős volt a kannibalizmus, hiszen a fogyasztott halak közel 20%-a 0+ és 1+ korú kősüllő volt. A folyami géb táplálkozására vonatkozó eddigi adatok azt mutatják, hogy a 20 mm feletti egyedek már döntően árvaszúnyog lárvákat fogyasztanak és emellett a növekedéssel párhuzamosan mind jelentősebbé válnak a táplálékban az Amphipoda rákok.

Tisztázták a Balaton két szélső medencéjében élő küsz-populációk morfometriai jellemzőit és növekedésük különbségeit. A két eltérő vízminőségű tájékon a szemek átmérője illetve egyes úszók méretének eltérése volt jellemző. Mintegy 32 merisztikus jellemzőt diszkriminancia-analízissel elemezték és kimutatták azok területi eltéréseit. A növekedésvizsgálatok szerint a küsz növekedése a víz minőség javulásával párhuzamosan lelassult és ma már nem mutatja a tó hosszanti trofikus grádiensének megfelelő viszonyokat. Ez nyilván a táplálkozásbeli módosulások következménye.

Az EU Víz-keretirányelv szabványa (EN 14757/2005) alapján meghatározták, hogy miként kell a tavak halállományát kopoltyúhálós mintavételekkel felmérni és az ECOSURV projekt keretében tettek javaslatokat a standardizált módszereket és eljárásokat illetően. A vizsgálatok során 14 halfaj 8904 egyedét (342 kg) fogták meg. Az északi és a déli parton található befolyókon összesen 62 mintavételi szakaszon végeztek halfaunisztikai felméréseket és makrozoobentosz vizsgálatokat.

Tárgyévben felmérték a telepített busaállományok méreteloszlását, egyedszámát, biomasszáját és elterjedését a tó két medencéjében, május-júniusban, hidroakusztikus módszerrel. Becsülték a balatoni busaállomány tömegét, annak tér-időbeli eloszlását. Javaslatot tettek a BH ZRt számára hatékonyabb busa halászat technológiájára. A busa hozama 2006-ban az előző évihez közeli mértékű, 244 tonna volt. Megállapíthatták, hogy a busa állománya ebben az időszakban nem csökkent a Balatonban. Az éves balatoni hozam >70 %-át a Keleti-medence adta és ez megegyezik az előző évben végzett műszeres mérési eredményeikkel. A balatoni busa produkciója a legnagyobb a 8-9 éves korcsoportok esetében volt, elérte az évi 2-3 kg-ot. A P/B-arány meredeken csökkent a korral. 11 év felett a busa P/B-aránya már csak <10 % volt.

Táplálékvizsgálatok, táplálékhálózatok.

Elemezték 15 balatoni halfaj táplálkozásában fellépő méretfüggő folyamatokat és 8 halfaj növekedését. Kiemelt figyelmet fordítottak a fejlődés korai szakaszát, az ivadékkort érintő folyamatoknak. A klaszter és a főkomponens analízis alapján a vágódurbincs, a sügér és a naphal tápláléka jól elkülönül, köztük éles táplálék-konkurencia nincs. A bodorka táplálkozása változatos és a növekedés során jelentős tendenciózus változásokat mutat. A dévérkeszeg tápláléka a növekedés során a planktonikus rákok irányából az üledékfauna felé változik. A 6-25 mm-es kősüllő tápláléka apró Copepoda és Cladocera rákokból állt. 25-50 mm méretnél (ez a méretcsoport csak júniustól augusztusig fordul elő) a kősüllők Copepoda-kat (46-57%), főként Cyclopidae fajokat, és árvaszúnyog lárvákat, különösen Procladius choreus lárvát (21-24%) fogyasztottak. 50-100 mm méretnél a kősüllő döntően árvaszúnyog lárvákkal (1-52%), Limnomysis benedeni rákkal (9-64%) és fokozatosan csökkenő arányban kopepoda rákocskákkal (9-32%) táplálkoztak. 100-150 mm méretnél zooplankton szervezetek már alig fordultak elő a táplálékban. A kősüllő ekkor árvaszúnyog lárvákat, főként P. choreus lárvát (0-62%), és nagyobb rákokat fogyasztott, amelyek közül a Limnomysis benedeni (0-47%), a Leptodora kindtii (0-14%), a Corophium curvispinum és a Dikerogammarus spp. szerepeltek nagyobb arányban. A hal fogyasztás (19-100%) szintén e méretnél fordult elő először. 150 mm-es méret felett a kősüllő már döntően halakkal táplálkozott. Jelentős volt a kannibalizmus, hiszen a fogyasztott halak közel 20%-a 0+ és 1+ korú kősüllő volt. A karika keszeg 140-250 mm-es példányai rendkívül változatosan táplálkozva vándorkagylót, tegzes bolharákot, fonalas algát és számos egyéb állati szervezetet fogyasztottak. Az 150-350 mm-es ezüstkárászok táplálékát a zooplankton és a növényi törmelék alkotta váltakozó arányban. A 250-700 mm-es pontyoknál a táplálékot főként a vándorkagyló alkotja, a detritusz, az árvaszúnyog lárvák és a horgászok által beszórt etetőanyag kisebb arányú előfordulása mellett. A garda 200-300 mm-es példányai főként üvegrákkal (Leptodora kindtii) táplálkoztak. A balin elsőéves ivadéka kezdetben zooplanktonnal, később (20 mm felett) vízre hullott rovarokkal - főként árvaszúnyogokkal - majd az év második felétől már hal fogyasztás - főként naphal ivadék - is előfordult. A fogassüllő 100-400 mm-es méreténél a táplálékban a vágódurbincs, kisebb részt a küsz, míg az ennél nagyobb példányok (500-800 mm) táplálékában már egyre inkább a kifejlett dévérkeszeg és garda jelenléte a jellemző.

Halpopulációk dinamikáinak és a tápláléklánc-trofitás kapcsolatait a KBVR I-II. ütemén elemezték. A Hídvégi-tó és a Fenéki-tó területén 20 halfaj példányait találták. A lápi póc és a réti csík csak a Fenéki-tóból került elő. A Radai-vízen a begyűjtött példányoknak 79 %-a zooplankton fogyasztó, (785 ind/ha), 17% bentoszevő, 4% ragadozó volt. A Kányavári-vízen a zooplankton-fogyasztók aránya 49 % volt (930 ind/ha). A bentoszfogyasztók aránya 14%, míg a ragadozóké 5% volt. Az Ingói-vízen a zooplanktonevők aránya 52%, a bentoszevők aránya 14%, a ragadozóké 4%. A zooplanktonevők részesedése az összes biomasszából 92 kg/ha, a bentoszfogyasztók tömege (45%) 155 kg/ha, míg a ragadozóké (19%) 61 kg/ha A zooplankton fogyasztók becsült biomasszája 124 kg/ha, a bentoszevők állománya 87 kg/ha-ra tehető, a ragadozóké mintegy 28 kg/ha-ra. A Hídvégi-tó Radai-vizén az ezüstkárász aránya csökkent, a bentoszevők (ponty, dévérkeszeg) biomasszája az elmúlt évihez hasonlóan alakult, a becsült halbiomassza 234 kg/ha adódott.

A Kis Balaton Víztározó Major tó részén havi gyakorisággal vizsgálták a víz fito-és zooplanktonját, azok szerkezetét és szezonális dinamikájukat. A jelentős (>80%) növényborítottság egybeesett a szűrő Cladocera-plankton egyedszámának csökkenésével. A rákplankton napi 4%-os szűrési rátája elenyészőnek mondható. A ragadozó (csuka és harcsa) és a pontyfélék (ponty, dévérkeszeg, ezüstkárász) napszakos mozgás -és táplálkozási aktivitását rádiótelemetriás módszerrel mérték. A vizsgált halak fajonként szegregálódnak, élőhely hasznosításuk, aktivitásuk táplálkozás-ökológiájuknak megfelelően eltérő.

 

Az összehasonlító neurobiológiai kutatások eredményei

Inter- és intracelluláris hírvivő rendszerek funkcionális és kémiai-neuroanatómiája, biokémiai és elektrofiziológiai jellemzése a központi és perifériás szignál rendszerek

A glutamáterg rendszer neuronális szerveződés.

Immunhisztokémiai úton vizsgálták a felnőtt és fejlődő nagy mocsári csiga, Lymnaea stagnalis, központi és perifériás idegrendszerében. Felnőtt egyedekben kimutatták, hogy i) a központi idegrendszerben kisszámú (45-50), döntően a cerebrális, pedális és bukkális ganglionban lokalizálódó glutamát immunreaktív (GLU-IR) neuron fordul elő; ii) mind a neuropilek, mind az interganglionáris kötőstruktúrák és a perifériás idegek többsége gazdag GLUerg innervációt mutat; iii) a periférián a talp, tapogató és az ajak nagyszámú GLU-IR érzősejtet tartalmaz, míg a talp és a pofaizomzat efferens GLUerg beidegzést is kap. A posztemebrionális fejlődés során a jelölt GLU-IR sejtek száma fokozatosan növekszik a P1 és P4 juvenilis szakaszok között; a korai szakaszban (P1-3) csak a pedális ganglionban fordulnak elő GLU-IR neuronok, míg előrehaladottabb (P4) korban azok ganglionáris lokalizációja, de nem száma, már a felnőttkori eloszlást mutatja. A korai juvenilis kort (P1-2) a GLU-IR rendszert a gazdag perifériás érzőrendszer kialakulása jellemzi. Az embriógenezis során az E75%-os fejlődési stádiumban az első perifériás GLU-IR idegkötegek láthatók, míg az E90%-os stádiumban már teljes a központi idegrendszer GLUerg innervációja és ekkor a talp és pofaizomzat efferens innervációja is megjelenik. Ugyancsak vizsgálták a glutamát felvételének és felszabadulásának biokémiai jellemzőit a Lymnaea központi idegrendszerben. Kimutatták továbbá, hogy a 3H-GLU felvétel egykomponensű, specifikus farmakonokkal blokkolható és a specifikus felvétel mértéke a központi idegrendszer egyes ganglion-egységeiben a ganglionokban előforduló GLU-IR neuronok számával arányos. A felvett jelölt 3H-GLU felszabadulása magas K-tartalmú, illetve magas K- és alacsony Ca-tartalmú médiumban mérhető. A priori eredményeik a motoros, integratív és szenzoros glutamáterg folyamatok modellszerű elemzését teszik lehetővé, egyben GLU gastropoda idegrendszerben betöltött transzmitter szerepét támasztják alá.

A szerotonin (5-HT) és a dopamin (DA), valamint a második hírvivő rendszer szerepe az éticsiga, Helix pomatia aktivitásának szabályozásában.

A kísérleti paradigma alapja az volt, hogy a nyugalomból az aktivitásba való átmenetkor az izom növekvő energia szükségletének biztosításához az enzimek növekvő aktivitására van szükség, ami foszforilációval valósulhat meg. E mechanizmus során a monoamin az adenil cikláz stimulációja révén növeli a cAMP koncentációját, majd a cAMP függő potein kináz aktivitását, ami fehérje foszforiláció révén a megnövekedett energiát biztosító enzim(ek) képződéséhez vezethet. Tartósan aktív, tartósan inaktív és a téli hónapokban hibernált állatok központi idegrendszerében, illetve szív és talpizmában végezett méréseket követően megállapították, hogy az aktív állatok idegrendszerében 5-HT túlsúly, míg a nyugalmi és hibernált állatok esetében DA túlsúly alakul ki. Szívizomban mindhárom aktivitási állapotban az 5-HT koncentrációja lényegesen magasabb, mint a DA-é. A talpizomban, az aktív állatokban mért jelentős 5-HT túlsúlyt inaktív állapotban nagymértékű csökkenés követi, mely DA túlsúlyt eredményez. Kimutatták, hogy mind a talpizomban, mind a szívizomban az adenilát cikláz stimulációja révén az 5-HT szignifikánsan, míg a DA csak kisebb mértékben növeli a cAMP koncentrációját. Ugyanakkor a két monoamin hatása nem additív, sőt a DA képes az 5-HT kiváltott serkentés gátlására. A fehérje foszforilációban szerepet játszó cAMP függő protein kináz-A enzim jelen van a talp és a szívizomszövetekben. Enzim aktivitás csak a cAMP jelenlétében mérhető. Izolált szívizomban igazolták, hogy az 5-HT serkentő hatása révén a cAMP közreműködésével kb. 50 kDa tömegű fehérje foszforilálódik. 32P-vel jelzett ortofoszfát és különböző farmakonok élő csigába történő injektálását követően cAMP és 5-HT serkentette a foszforilációval fehérjébe épült foszfor mennyiségét. 5-HT és DA együttes injektálása esetén DA gátolta az 5-HT foszforilációt serkentő hatását, azonban DA és cAMP együttes injektálását követően DA tudta kivédeni a cAMP serkentő hatását. Eredményeik az 5-HT mollusca izomban betöltött serkentő transzmitter szerepét, illetve a DA modulátoros funkcióját igazolják. Egy endogén neuropeptid-család (Mytilus inhibitory peptid) jelátviteli mechanizmusát vizsgálták Helix pomatia idegsejteken. Megállapították, hogy az intracelluláris jelátvitelben egy pertussis-szenzitív G-protein vesz részt. A G-protein alegységeit (alfa és béta-gamma) immunoblot kísérletekben azonosították és kimutatták, hogy mindkét alegységnek szerepe van a MIP-kiváltotta választovábbításában. A MIP által kiváltott membrán válasz egy K-áram, mely egy receptor kináz segítségével deszenzitizálódik. A receptor kináz jelenlétét anti-GRK2/3 antitesttel mutatták ki, míg fiziológiai szerepét jelölt foszforral bizonyították. Eredményeik a (neuro)peptiderg moduláció folyamatának pontosabb megértéséhez járulnak hozzá.

A szerotonin(5-HT)erg rendszer egyes biokémiai, farmakológiai és kémiai- neuroanatómiai jellemzőit.

i) A cAMP koncentráció jelentős növekedését mutatták ki 5-HT in vivo injektálását követően a szív- (38%) és talpizomban (89%). ii) Kimutatták farmakológiai úton, hogy mindkét izomban az 5-HT által stimulált cAMP eltér az idegrendszerben jelenlévőtől. iii) 3H-LSD kötődés vizsgálatával igazolták, hogy a Helix központi idegrendszerben (KIR) jelen lévő 5HT receptor ligandot a szív (Kd = 5.0 nM) és a talpizom (Kd = 9.6 nM) nagy affinitással köti. Megállapították, hogy a perifériás 5-HT receptor LSD-kötő farmakológiai tulajdonsága különbözik az idegrendszer 5-HT receptorától, továbbá, hogy a perifériás 5-HT receptor farmakológiai profilja eltér a KIR-étől, és eltér a gerincesekben azonosított 5-HT receptor altípusokétól is. iv) Kimutatták, hogy a cAMP függő protein kináz aktivitásának serkentése révén a catch izom relaxációjában részt vevő fehérje mennyiség növelhető: a Helix talpizomzatban azonosított 250 kDa-nál nagyobb fehérje molekulát jelző 35P mennyisége cAMP hatására 23-szorosra, 5-HT hatására 62-szeresre emelkedett. v) Kimutatták, hogy a natív 5-HT receptor pozitívan kapcsolt a cAMP-hez a Lymnaea KIR-ben és a periférián, az eltér a klónolt Lym5-HT1 receptorrtól, továbbá, hogy eltérés van mind a klónolt és a nativ receptor 3H-LSD kötőhelyéről való leszorítása, mind a kapcsolt cAMP aktivitása tekintetében. vi) A táplálkozási rendszer 5-HTerg innervációjával kapcsolatban megállapították, hogy az 5-HT-IR rostok a pofaganglionban jellegzetes kosaras elrendeződésben axo-szomatikus kapcsolatokat létesítenek inter- és efferens neuronokkal, míg a pofaizomzatot poliszinaptikus elrendeződésben innerválják. A késői embriogenezist (E28-100%) és a korai (P1-2) juvenilis kort a pofaizomzat és az 5-HT-IR innerváció graduális maturációja jellemzi. Eredményeik az 5-HT szerepének további, eddig nem ismert, új aspektusaira utalnak.

A statocysta központi és efferens kapcsolatainak (a gravirecepció-lokomóció reflexív) azonosítása.

A nagy mocsári csigában (Lymnaea stagnalis) vizsgálták a mechanoreceptor szőrsejtek központi projekcióit, lehetséges transzmitter tartalmát, ultrastruktúráját és centrális interneuoronális kapcsolatait. Intracelluláris neurobiotin, Lucifer sárga és HRP festést követően, közte egy új korábban nem ismert HRP-Streptolysin O jelölés alkalmazásával, kimutatták, hogy az egyes érzősejtek illetve érzősejt populációk axon projekciói a reflexív integratív központjában, a cerebrális ganglion neuropiljében egy kisebb területen arborizálnak, ahol a HRP-vel jelölt szenzoros elemek korrelatív fény- és elektronmikroszkópos elemzésével azok interneuronális kapcsolatait is megtalálták. Az érzősejtek ultrastruktúráját sajátos intracelluláris szerveződést mutat. Az érzősejtek citoplazmájának döntő része csak nagyszámú vezikuláris és granuláris alkotóelemeket tartalmaz, míg a perikarionális régió a jellegzetes sejtszervekkel az érzősejteknek egy kisebb, mindenekelőtt perifériás területét foglalja el. Az vezikula és/vagy granulum tartalma alapján négy különböző érzősejtet lehetett elkülöníteni. A szenzoros neuronok multiciliálisak, a ciliumok a tipikus 9+2 elrendezésben tartalmazzák a tubulusokat. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal a statocystakban 7-8 hisztamin-, 3 GLU- és 1 FMRFamid-IR, továbbá 2-3 NADPH-d reaktív érzősejtet mutattak ki.

Neuronális és nem-neuronális intracelluláris szignál-rendszerek jellemzése

Helix pomatia nyálmirigyében a nyálfelszabadulásnak egy új, lehetséges mechanizmusát írták le, amely a mitokondriális caspase-9 útvonalon aktiválódó, genetikailag meghatározott (apoptózis) sejtpusztulás útján megy végbe. A folyamat időfüggő, lefutása jelentősen rövidebb, mint a szokásos extra- vagy intracelluláris stimulussal kiváltott apoptózis, amennyiben idegingerlést vagy dopamin előkezelést követően a szokásos DNS fragmentáció megjelenésének időtartama egyharmadára csökkent.

A gerincesek agyalapi mirigyének egy fontos hormonjának, a PACAP-nak specifikus jelenlétét mutatták ki Helix központi és perifériás idegrendszerében. RIA, Western-blot és immunhisztokémiai módszerekkel a peptid 27 és 38 aminosavas formáit azonosították, melyek közül az előbbi tízszer magasabb koncentrációban van jelen. A PACAP-receptort tartalmazó neuronok feltérképezését is elvégezték. Megállapították, hogy a PACAP előfordulása nagymértékben függ az állat fiziológiai (aktív vagy inaktív) állapotától. Eredményeik a PACAP molekula nagyfokú evolúciós konzervativizmusát bizonyítják.

Elsőként mutatták ki Gastropoda fajokban, hogy a kondicionálást követően a perzisztens Na-áram nőtt, feltehetően az ioncsatornák száma növekedésének eredményeképpen. Immunhisztokémia és a Western-blot technikával igazolták, hogy a csatornát az Nav1.9 csatorna altípus kódolja, amely túl-expresszálódik a kondicionálást követően. Eredményeik szerint a perzisztens Na-áram növekedése kondicionált állatokban független a transzkripciótól és protein szintézistől.

Neuronhálózatok átszerveződését és plaszticitását a Lymnaea KIR illetve bukkális táplálkozási mintázatgenerátor elemein vizsgálták. A kardiorespiratorikus rendszer központi dopaminerg RPeD1 neuronja posztszinaptikus sejtjeinek működését Fourier-analízissel és spektrogramokkal jellemezve megállapították, hogy az RPeD1-en kiváltott tüzelési mintázat közel azonos amplitudóval, lineárisan és idő-független módon terjedt át a követő sejtekre, míg egyes viszcerális motoneuronok frekvenciapreferált (rezonáns) viselkedést mutattak az RPeD1-ben indukált oszcilláció alatt. A táplálkozási rendszer központi mintázatgenerálója, a cerebrális ganglion óriás 5-HTerg neuronja (CGC) kisülési frekvenciájának lassú emelése a különböző bukkális motoneuronok működését különböző értéktartományban serkentette.

Patch clamp módszer alkalmazásával áramkarakterisztikákat vizsgáltak nem szinkronizált CHO sejtkultúrákon. A sejteken kifelé irányuló K-áramokat regisztráltak, míg befelé irányuló Na-áramok nem voltak azonosíthatóak. Ugyanakkor 4 nappal a retinsavas differenciáltatás után NE-4C sejtkultúrában feszültség aktiválta befelé irányuló Ca-áramokra jellemző ionáramokat regisztráltak.

Extracelluláris matrix anyagok azonosítása a Gastropoda idegrendszerben

Egy új kutatási irányzatuk során a gerinctelenek idegrendszerében eddig még le nem írt, az idegrendszer kapcsolatrendszereinek kialakulásában meghatározó szereppel bíró extracelluláris mátrix (ECM) molekulák előfordulását elemezték különböző Gastropoda fajokban (Helix pomatia, Lymnaea stagnalis). i) Klasszikus hisztokémiai eljárásokkal (akridin-narancs, alciánkék festés, Saunders-féle differenciálfestés) kimutatták a proteoglikánok (hialuronsav) jelenlétét a Helix KIR-ben, míg akriflavin-Schiff reakcióval a neuropil (nem savas) proteoglikán és glikolipid tartalmát igazolták mind Helix-ben, mind Lymnaea-ban. Toluidinkék bázikus tiazin (pH 4.0) fluorometakromáziás festés a gliasejteket, a neuronok egy részének magját, az axonnyúlványokat, és a neuropilt jelöli. Az ECM rendszer lassú érésére utal a Lymnaea embriogenezise során az akriflavin-Schiff reakció (P1/2) késői megjelenése. ii) 14 különböző, fluoreszcens festékkel konjugált lektin alkalmazásával a Lymnaea és Helix KIR-ben kimutatták az α-helyzetben kötött mannózt (proteoglikánok) az ideg- és gliasejt perikaryonok membránjai mentén és a neuropilben, a sziálsavval fedett N-acetil-galaktózamint (glikoproteinek alkotója) a periganglionáris kötőszövetben, míg a galaktozil-N-acetil-galaktózamint csak Lymnaea KIR-ben. A DSL, LEL, STL és WGA lektinekkel különböző N-acetil-glükózamin oligomereket azonosító proteoglikánokat eltérő celluláris elemeken (glia és/vagy neuron), illetve a neuronok eltérő anatómiai szakaszai mentén vizualizálták a felnőtt Lymnaea és Helix KIR-ben. Ezek a jelentős különbségek a fajok eltérő élőhelyével és életmódjával magyarázhatók. A Lymnaea embriogenezise során a lektin-jelölt ECM maturációját is leírták: E35% - a periganglionális kötőszövet megjelenése; E45% - KIR-jelölés kezdete; E55-E90% - perikaryonális és a neuropiláris jelölődés. A folyamatot a különböző lektin molekulák (LEL, STL, WGA) eltérő tér és időbeli megjelenése illetve elrendeződése jellemezte. Leírták N-acetil-glükózaminokat tartalmazó proteoglikánok (DSL, LEL, STL, WGA) embriogenezis alatti tranziens jelölődését is. A priori eredményeikkel a gerinctelen (Gastropoda) idegrendszer strukturális-kémiai szerveződésének új aspektusait tárták fel.

 

A neuro- és ökotoxikológiai kutatások eredményei

Viselkedési mintázatok neurotoxikológiája.

Vizsgálataik során arra a kérdésre kerestek választ, hogy a rotenon (mely a kísérletes orvostudományban a DAerg rendszer szelektív károsító hatásával Parkinson-szerű állapotot idéz elő gerinceseken) hat-e a nagy mocsári csiga, Lymnaea stagnalis, életfolyamataira és magatartás mintázataira, illetve azok neuronális hátterére. Megállapították, hogy akut kezelés során az 5 µM rotenon tartalmazó vízbe helyezett állatok spontán lokomóciós aktivitása (az azonos idő alatt megtett úthossz) a kezelést követő 1 óra múlva 50%-kal csökken a kontrollhoz képest, míg 3 óra múlva a kontroll értékének mindössze 10 %-a. Egy órás rotenon kezelést követően a táplálékinger (cukoroldat) applikálására az állatok egyharmada nem válaszolt, a táplálkozást megkezdő állatok táplálkozási latenciája nőtt, a harapások frekvenciája csökkent. Krónikus kísérletekben a 0,1-0,5 µM rotenon oldatban tartott állatok a kezelés 5. napjától mutattak csökkent táplálkozási aktivitást és a 8. naptól kezdve inaktívvá váltak. A 8 napos rotenon kezelést követően a központi idegrendszerben a DA koncentráció szignifikáns, mintegy 20%-os csökkenése volt kimutatható. Elektrofiziológiai kísérleteik szerint az identifikált DAerg (RPeD1) óriásneuron spontán szinaptikus kapcsolatai 8 napos kezelt állatokban nem voltak kimutathatók, bár bemenő jelek preszinaptikus aktiválással kiválthatók voltak. Immunhisztokémiai festések szerint a krónikusan kezelt állatokban a DA-t szintetizáló tyrozin hidroxiláz jelenléte a detektálási szint alá csökkent. Eredményeik arra utalnak, hogy a rotenon hatása hasonló a gerinces állatokon megfigyelt szindrómához, így a Lymnaea gerinctelen modell-szervezetként alkalmas lehet a Parkinson-kór egyes aspektusainak, patogenezisének kutatására.

Toxikus vegyületek hatásainak felmérése gerinctelen modellszervezeteken.

Kombinált elektrofiziológiai és neuromorfológiai módszerek alkalmazásával igazolták, hogy a krónikus rotenon kezelés alatt megfigyelhető magatartásváltozások a dopaminerg rendszer szelektív károsításának eredményeként jönnek létre. Egy rovarirtó szerről (fipronil) a légzési ritmust kialakító központi neuronhálózat (mintázatgeneráló RPeD1 interneuron, H, I, J, LPaV2, VV1, RPaD2 motoneuronok) működésével kapcsolatban kimutatták, hogy az alacsony (1-4 mg/l) koncentrációban a kisülési frekvencia koncentrációfüggő, irreverzibilis csökkenését okozta.

 

Tudományos közlemények

2003

Berecz, K., Debreczeni, B. & Présing, M. (2003) A talaj- és műtrágya-N hasznosulása kukoricanövényeknél. - In: Környezeti ártalmak és a légzőrendszer, Szerk.: Szabó, T., Bártfai, I., Somlai, J., F&F Press Bt., Zalaegerszeg, XIII: 47-56.

Berecz, K., Debreczeni, B. & Présing, M. (2003) N-műtrágyák hasznosulásának vizsgálata hibridkukoricáknál 15N-izotópjelzéssel. - XLV. Georgikon Napok, Keszthely 2003, Új stratégiák az agrárgazdaságban - EU csatlakozás 2004, CD-kiadvány, ISBN 963 9495 263.

Bíró, P. (szerk.) (2003) Ritkán vizsgált és különleges vizek. - Hidrológiai Közlöny, 83(I-XII): pp.170.

Bíró, P. & Specziár, A. (2003) Visszafordíthatatlan folyamat? - A balatoni állatvilág változása. - Új Balaton, 90-95.

Bíró, P., Specziár, A. & Keresztessy, K. (2003) A Balatonban őshonos halpopulációk minőségi-mennyiségi felmérése, állomány-dinamikáik és trofikus kapcsolataik. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski J.-né, MTA, Budapest. pp. 131-139.

Bíró, P. (2003) Az érdekek ütköző zónájában. Töprengések a Balatonról. - Új Horizont, 4: 1-7.

Bíró, P. (2003) Felszíni vizek biodiverzitása: táplálékhálózatok, anyagforgalom. - Tudományos Előadások 2003. VEAB Közgyűlés 2002. december Veszprém, 33-54.

Bíró, P. (2003) A halászatot és a horgászatot is szabályozni kell. - Balatoni Futár.

Bíró, P. (szerk.) (2003) A Tisza és vízrendszere I., 2. rész: Vízminőség és környezetvédelem. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián IV. Program: A területfejlesztési program tudományos alapozása 4, alprogram: A Tisza. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 150-275.

Bíró, P., Specziár, A. & Keresztessy, K. (2003) Diversity of fish species assemblages distributed on the drainage area of Lake Balaton (Hungary). - Hydrobiologia, 506-509: 459-464.

Csányi, B., Ambrus, A., Juhász, P., Kovács, T., Kavrán, V., Németh, J. & Vörös, L. (2003) Az EU Víz Keretirányelv és a Tisza magyarországi szakaszának biológiai monitorozása. - In: A Tisza és vízrendszere. Szerk.: Teplán István. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. Sorozatszerk.: Glatz Ferenc.) MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 205-236.

Csoknya, M., Barna, J., Hiripi, L., Hámori, J. & Elekes, K. (2003) Reorganization of the monoaminergic (serotonin, dopamine) system in the earthworm (Eisenia fetida), following brain extirpation. - J. exp. Zool., 296A: 118-129.

Elekes, K., Vörös, L., Hegedűs, E., N. Fekete, Zs., Balázs, B. & Ferenczy, L. (2003) Vírusok elektronmikroszkópos azonosítása és bakteriofágok potenciális szerepe toxintermelő cianobaktériumok elterjedésében a Balatonban. II. A 2002 évi kutatások eredményei. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S. Banczerowski J.-né, MTA, Budapest. pp. 61-69.

Farkas, A., Salánki, J., & Specziár, A. (2003) Age- and size specific patterns of heavy metals in the organs of freshwater fish Abramis brama L. populating a low contaminated site. - Water Res., 37: 959-964.

Farkas, A., Salánki, J. & Varanka, I. (2003) Crustacea plankton felhasználása a Balaton nehézfém szennyezettségének jellemzésére. - Hidrológiai Közlöny, 83: 47-50.

G.-Tóth, L., Muskó, B. I., Szalontai, K., Kiszely, P. & Németh, P. (2003) A nyíltvíz és a parti öv gerinctelen állatvilágának kutatása. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S. Banczerowski J.-né, MTA, Budapest. pp. 100-108.

Hiripi, L., Filla, A., Shafik, H.M., V.-Balogh, K. & Herodek, S. (2003) A fitoplankton foszforfelvételének kutatása, különös tekintettel az exoenzimek szerepére. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S. Banczerowski J.-né, MTA, Budapest. pp. 18-25.

Kiss, T., Hiripi, L., László, Z. & Elekes, K. (2003) Dopamine and serotonin receptors mediating contractions of the snail (Helix pomatia) salivary duct. - Neuroscience, 116: 775-790.

Kiss, T. (2003) Evidence for a persistent Na-conductance in identified command neurones of the snail. - Brain. Res., 989: 16-25.

Korponai, J., Mátyás, K., Paulovits, G. & Tátrai I. (2003c) Planktonic interactions in a shallow hypertrophic reservoir in Hungary. - Hydrobiologia, 504: 193-201.

Kovács, W. A., Koncz, E. & Vörös, L. (2003) Akinete abundance of N2-fixing cyanobacteria in sediment of Lake Balaton (Hungary). - Hydrobiologia, 506: 181-188.

Kovács, T., Ambrus, A. & Juhász, P. (2003) Data to the Hungarian mayfly (Ephemeroptera) fauna arising from collectings of larvae II. - Folia historico-naturalia Musei matraensis, 27: 157-162.

Kováts, N., Szalay, T., Kiss, I., Kárpáti, Á. & Paulovits, G. (2003) Assessment of degradability in whole effluent toxicity testing using bioluminescent bacteria. - Hung. J. Industrial Chem., 30: 271-274.

Kováts, N., Szalay, T., Kárpáti, Á. & Paulovits, G. (2003). Természeti folyamatok hatásának vizsgálata tisztított szennyvíznél ToxAlert teszttel. - Labinfo, 3: 37-40.

Mátyás, K., Korponai, J., Oldal, I., Tátrai, I. & Paulovits, G. (2003b) Changes in TP/Chl-a regressions in shallow hypertrophic reservoirs as consequence of different fish communities. - Hydrobiologia, 504: 231-239.

Muskó, I. B. & Leitold, H. (2003) Hínárosban élő felsőrendű (Malacostraca) rákok minőségi és mennyiségi viszonyai a Balaton különböző medencéiben. - Hidrológiai Közlöny, 83: 14-16.

Muskó, I. B., Balogh, Cs., Görög, Sz. & Bence, M. (2003) A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) megtelepedési stratégiája Balatonba helyezett természetes aljzatokon. - Hidrológiai Közlöny, 83: 17-19.

Parpala, L., G.-Tóth, L., Zievici, V., Szalontai, K. & Németh, P. (2003) The summer zooplankton structure and productivity in Lake Balaton. - Hydrobiologia, 506-509: 347-351.

Pálffy, K. & Vörös, L. (2003) Effect of ultraviolet radiation on phytoplankton primary production in Lake Balaton. - Hydrobiologia, 506: 289-296.

Ponyi, J. & P. Zánkai, N. (2003) A Tetves-patak hidrozoológiai vizsgálata. - Natura Somogyiensis, 5: 29-40.

Ponyi, J., P. Zánkai, N., Szitó, A. & Kravinszkaja, G. (2003) A Balatonba ömlő patakok zoológiai vizsgálata IV. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S. Banczerowski J.-né, MTA, Budapest. pp. 118-130.

Présing, M., Sprőber, P., Shafik, H. & Herodek, S. (2003) A fitoplankton nitrogénfelvételének jellemzése és a belső nitrogénterhelés vizsgálata III. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S. Banczerowski J.-né, MTA, Budapest, pp. 26-34.

Présing, M., Preston, T., Takátsy, A., Kovács, A., Sprőber, P. & Kovács, Gy. (2003) Az ammónium újratermelődés és a fitoplankton nitrogénfelvétele a Balatonban. - Hidrológiai Közlöny, 83: 122-124.

Salánki, J., Farkas, A., Kamardina, T. & S.-Rózsa K. (2003) Molluscs in biological monitoring of water quality. - Toxicology Letters, 140-141C: 403-410.

Serfőző, Z., Rőszer, T., Kemenes, G., Korneev, T.E., Veréb, Z. & Elekes, K. (2002) Development of nitric oxide synthase/cGMP system mRNA in the embryonic and juvenile pond snail, Lymnaea stagnalis L. A comparative in situ hybridization, histochemical and immunohistochemical study. - J. Neurocytology, 31: 131-147.

Shafik, H.M., Vörös, L., Sprőber, P., Présing, M. & Kovács, A.W. (2003) Some special morphological features of Cylindrospermopsis raciborskii in batch and continuous cultures. - Hydrobiologia, 506: 163-167.

Specziár, A. (2002) [2003] A fogassüllő és a kősüllő ivadék tápláléka a Balatonban. - Halászatfejlesztés, 27: 70-80.

Specziár, A. & Bíró, P. (2003) Population structure and feeding characteristics of Volga pikeperch, Sander volgensis (Pisces, Percidae), in Lake Balaton. - Hydrobiologia, 506-509: 503-510.

Specziár, A., Bíró, K., Bíró, P. & Vörös, L. (2003) Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S. Banczerowski J.-né, MTA, Budapest, pp. 109-117.

Sprőber, P., Shafik, H.M., Présing, M., Kovács, A.W. & Herodek, S. (2003) Nitrogen uptake and fixation in the cyanobacterium Cylindrospermopsis raciborskii under different nitrogen conditions. - Hydrologia, 506-509: 169-174.

Sváb, E., Tyler, A., Preston, T., Antal, K. & Présing, M. (2003) Távérzékelés a Balaton vízminőségének felmérésében. - Hidrológiai Közlöny, 83: 136-138.

Szalontai, K., G.-Tóth, L. & Muskó, I.B. (2003) Oxygen consumption of Limnomysis benedeni Czernovsky, 1882 (Crustacea: Mysidacea) a pontocaspian species in Lake Balaton, Hungary. - Hydrobiologia, 505-506: 407-411.

Szűcs, A., Pinto, R.D., Rabinovich, A.I., Abarbanel, H.D.I. & Selverston, A.I. (2003) Synaptic modulation of the interspike interval signatures of bursting pyloric neurons. - J. Neurophysiol., 89: 1363-1377.

Tátrai, I., Mátyás, K., Korponai, J., Paulovits, G., Pomogyi, P. & Héri, J. (2003) Regulation by omnivore cyprinids on phytoplankton and zooplankton structure in an extremely shallow mainpulated lake in the Kis-Balaton Reservoir System. - Hydrobiologia, 504: 241-250.

Tátrai, I., Mátyás, K., Korponai, J., Paulovits, G. & Pekár, F. (2003) Management of fish communities and its impacts on the lower trophic levels in shallow ecosystems in Hungary. - Hydrobiologia, 506-509: 489-497.

Tátrai, I., Paulovits, G., Mátyás, K. & Korponai, J. (2003) The role of fish communities in water quality management of large shallow lake. - Int. Rev. Hydrobiol., 88: 498-507.

Tátrai, I., Paulovits, G., Józsa, V. & Szabó, I. (2003) Betelepített halfajok állománya a Balatonban. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S. Banczerowski J.-né, MTA, Budapest, pp. 140-148.

Varga, A., Kovács, T. & Juhász, P. (2003) Sphaerium (Cyrenastrum) solidum (Normand, 1844), Corbicula fluminea (O.F. Müller, 1774) újabb magyarországi és szlovákiai előfordulása (Bivalvia: Sphaeriidae, Corbiculidae). (New occurence of Sphaerium (Cyrenastrum) solidum (Normand, 1844) and Corbicula fluminea (O.F. Müller, 1774) in Hungary and in Slovakia (Bivalvia: Sphaeriidae, Corbiculidae).) - Malakológiai Tájékoztató, 21: 69-72.

V.-Balogh, K., Vörös, L. & Kovács A. (2003) A huminanyagok vízminőségre gyakorolt hatásának kutatása. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S. Banczerowski J.-né, MTA, Budapest, pp. 52-60.

V.-Balogh, K., Vörös, L., Tóth, N. & Bokros, M. (2003) Changes of organic matter quality along the longitudinal axis of a large shallow lake (Lake Balaton). - Hydrobiologia, 506: 67-74.

Voronezhskaya, E.E. & Elekes K. (2003) Expression of FMRFamide encoded peptides gene in the developing nervous system of Lymnaea stagnalis. - Cell Tissue Res., 314: 297-313.

Vörös, L. & V.-Balogh, K. (2003) Fotoautotróf pikoplankton Duna-Tisza-közi szikes tavakban. - Természetvédelmi Közlemények, 10: 35-39.

Vörös, L., V.-Balogh, K., Koncz, E. & Kovács, A. (2003) Phytoplankton and bacterioplankton production in reed covered water bodies. - Aquatic Botany, 77: 99-110.

Vörös, L., Kovács, A., Farkas, A., Shafik, H.M. & V.-Balogh, K. (2003) A vas szerepének kutatása az algásodásban. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S. Banczerowski J.-né, MTA, Budapest, pp. 43-51.

Vörös, L., Kovács, A. & V.-Balogh, K. (2003) A fitoplankton és a fitobentosz változásainak kutatása. - In: A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S. Banczerowski J.-né, MTA, Budapest, pp. 9-17.

2004

Balogh, Cs. & Muskó, I.B. (2004) A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) populáció-dinamikája balatoni hínárosban. - Hidrológiai Közlöny, 84: 14-16.

Bence, M. & Muskó, I.B. (2004) Új pontokáspi gerinctelen faj, a telepes hidroidpolip (Cordylophora caspia Pallas 1771) megjelenése a Balatonban. - Hidrológiai Közlöny, 84: 20-22.

Bíró, P. (2004) A XLV. Hidrobiológus Napok "Vizeink hosszú távú változásai". Megnyitó. - Hidrológiai Közlöny, 84: 5-6.

Bíró, P. & Oertel, N. (2004) A hidrobiológia főbb irányvonalai és feladatai. - Magyar Tudomány, 2004(1): 37-48.

Farkas, A. (2004) Toxikus környezetszennyező anyagok monitorozása a Balatonon és hatásaik vizsgálata vízi szervezetek főbb élettani funkcióira. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né), MTA, Budapest, pp. 128-136.

Filla, A., Hiripi, L. & Elekes, K. (2004) Serotonergic and dopaminergic influence of the duration of embryogenesis and intracapsular locomotion of Lymnaea stagnalis L. - Acta Biol. Hung., 55: 315-321.

Fujikura, K., Aoki, M., Ichibayashi, Sh., Imamura, M., Ishibashi, J-I., Iwase, R., Kato, K., Kosaka, A., Maciyama, H., Miyake, H., Miyazaki, J-I., Mizota, Ch., Okoshi, K., Okoshi, W-S., Okutani, T., Satoh, T., G.-Tóth, L., Tsuchida, Sh., Wakamatsu, M., Watanabe H., Yamanaka, T. & Yamamoto, H. (2004) Report on investigation of vent and methane seep ecosystems by the crewed submersible "Shinkai - 2000" and the ROV "Dolphin 3K" on the Hatoma and Kuroshima Knolls, the Nansei-shoto area. - JAMSTEC J. Deep Sea Res. 22: 21-30.

G.-Tóth, L., Muskó, I.B., Balogh, Cs., Németh, P., Homonnay, Z. & Kiszely, P. (2004) A nyíltvíz és a parti öv gerinctelen állatvilágának kutatása. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né, MTA, Budapest, pp. 73-81.

Hegedűs, E., Kaslin, J., Hiripi, L., Kiss, T., Panula, P. & Elekes, K. (2004) Histaminergic neurons in the central and peripheral nervous system of Gastropods (Helix, Lymnea): An immunocytochemical, biochemical and electrophysiological approach. - J. Comp. Neurol., 475: 391-405.

Hegedűs, E., Kaslin, J. & Elekes, K. (2004) Embryogenesis of the histaminergic system in the pond snail, Lymnaea stagnalis L.: An immunocytochemical and biochemical study. - Acta Biol. Hung., 55: 301-313.

Hernádi, L., Hiripi, L., Dyakonova, V., Győri, J. & Vehovszky, Á. (2004) The effect of food intake on the central monoaminergic system in the snail, Lymnaea stagnalis. - Acta Biol. Hung., 55: 185-194.

Herodek, S. & Tóth, V. (2004) Ép és pusztuló balatoni nádasok összehasonlító kutatása. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né, MTA, Budapest, pp. 64-72.

Hiripi, L., Filla, A. & Herodek, S. (2004) A fitoplankton foszforfelvételének kutatása, különös tekintettel az exoenzimek szerepére. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né, MTA, Budapest, pp. 27-35.

Juhász, P., Kovács, T., Ambrus, A. & Kavrán, V. (2004) Data to the knowledge of the mollusc fauna living in the Hungarian segment of the River Tisza (Molluscs: Gastropoda, Bivalvia). - Malakológiai tájékoztató=Malacological newsletter, 22: 97-130.

Korponai, J., Tátrai, I., Mátyás, K. & Paulovits, G. (2004) Zooplankton változások egy biomanipulációs kísérletben. - Hidrológiai Közlöny, 84: 59-61.

Mátyás, K., Korponai, J., Tátrai, I. & Paulovits, G. (2004) Long term effect of cyprinid fishes on phytoplankton and zooplankton communities in a shallow water protection reservoir. - International review of hydrobiology, 89: 68-78.

Molnár, G., Salánki, J. & Kiss, T. (2004) Cadmium inhibits GABA-activated ion currents by increasing intracellular calcium level in snail neurons. - Brain research, 1008: 205-211.

Mózes, A. & Vörös, L. (2004) Különleges pikoplankton együttesek a befagyott Balatonban. - Hidrológiai Közlöny, 84: 85-87.

Muskó, I.B., Balogh, Cs., Bakó, B., Leitold, H. & Tóth, Á. (2004) Gerinctelen állatok szezonális dinamikája balatoni hínárosban, különös tekintettel néhány pontokáspi inváziós fajra. - Hidrológiai Közlöny, 84: 12-13.

Németh, P. & G.-Tóth, L. (2004) A zooplankton struktúrája és néhány fizikokémiai változó a Balaton két harántszelvényében 2002 és 2003 aszályos nyarán. - Hidrológiai Közlöny, 84: 101-103.

Padisák, J., Soróczki Pintér, É., Hajnal, É. & Zámbóné Doma, Zs. (2004) A Balaton fitoplanton tér- és időbeli mintázata 2003-ban. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né, MTA, Budapest, pp. 16-26.

Pálffy, K., Ördög, V. & Vörös, L. (2004) Az ultraibolya sugárzás hatása zöldalga és cianobaktérium fajok laboratóriumi tenyészeteire. - Hidrológiai Közlöny, 84: 115-117.

Parpala, L., G.-Tóth, L., Zinevici, V. & Szalontai, K. (2004) Ecological parameters of zooplankton in Lake Balaton (Hungary). - Proceedings of the Institute of Biology, 6: 93-103.

Pirger, Zs., Elekes, K. & Kiss, T. (2004) Functional morphology of the salivary gland of the snail, Helix pomatia:A historical and immunocytochemical study. - Acta Biol. Hung., 55: 221-232.

Pitt, S., Vehovszky, Á., Szabó, H. & Elliott, C.J.H. (2004) Second messengers of octopamine receptors in the snail Lymnaea. - Acta Biol. Hung., 55: 177-183.

Ponyi, J. (2003) [2004] A Balatonba ömlő kisvízfolyások rákjai. - Hidrológiai Tájékoztató, 24-25.

Ponyi, J. (2004) A biológiai monitorozás eddigi eredményei a Hévízi forrástóban. - Hidrológiai Tájékoztató, 49-52.

Ponyi, J. & P. Zánkai, N. (2004) A Zala folyó zoológiai kutatása I. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né, MTA, Budapest, pp. 82-89.

Présing, M., Kovács, A., Shafik, H.M. & Kenesi, Gy. (2004) A balatoni fitoplankton nitrogénigényének és a különböző nitrogénforrások jelentőségének vizsgálata. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né, MTA, Budapest, pp. 36-44.

Röszer, T., Jenei, Zs., Gáll, T., Nagy, O., Czimmerer, Zs., Serfőző, Z., Elekes, K. & Bánfalvi, G. (2004) A possible stimulatory effect of FMRFamide on neural nitric oxide production in the central nervous system of Helix lucorum L. - Brain, behavior and evolution, 63: 23-33.

Rezsu, E., Specziár, A., Nagy, S.A. & Dévai, Gy. (2003) [2004] A balatoni sügér (Perca fluviatilis) és a vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus) 27. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, 2003. - Halászatfejlesztés, 28: 153-162.

Rezsu, E., Specziár, A., Nagy, S. & Dévai, Gy. (2004) A sügér (Perca fluviatilis) és a vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus) táplálékának változása a Balatonban az egyedfejlődés során. - Hidrológiai Közlöny, 84: 128-129.

Shafik, H.M., Herodek, S., Présing, M. & Vörös, L. (2004) Competition among freshwater phytoplankton species for ammonium in flow-through cultures. - Algological Studies 112: 157-176. (Arc. Hydrobiol. Suppl., 152).

Specziár, A. (2004) A szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki) biológiájának sajátosságai a Hévízi-tóban. - Hidrológiai Közlöny, 84: 133-135.

Specziár, A. (2004) Az árvaszúnyog fauna hosszú távú változásai és a halak táplálkozása a Balatonban. - In: Tudományos előadások 2004 /MTA Veszprémi Területi Bizottság, Veszprém, pp. 69-85.

Specziár, A. (2004) Life history pattern and feeding ecology of the introduced eastern mosquitofish, Gambusia holbrooki, in a thermal spa under temperate climate, of Lake Hévíz, Hungary. - Hydrobiologia, 522: 249-260.

Specziár, A. & Bíró, P. (2004) A fogassüllő (Sander lucioperca) ivadékkori kannibalizmusának jellemzői a Balatonban. - Hidrológiai Közlöny, 84: 136-139.

Specziár, A. & Bíró, P. (2004) Őshonos halfajok ivadékának táplálkozási stratégiája, trofikus kapcsolatai, növekedése és túlélési esélye a Balatonban. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né, MTA, Budapest, pp. 99-107.

Szentes, G., Tóth, N., V.-Balogh, K. & Marton, A. (2004) Az oldott szerves anyagok molekulaméret eloszlása és humintermészete a Balatonban. - Hidrológiai Közlöny, 84: 153-155.

Szűcs, A., Vehovszky, Á., Molnár, G., Pinto, R.D. & Abarbanel, H.D.I. (2004) Reliability and precision of neural spike timing: simulation of spectrally broadband synaptic inputs. - Neuroscience, 126: 1063-1073.

Tátrai, I., Józsa, V., Szabó, I., Paulovits, G. & Györe, K. (2004) A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né, MTA, Budapest, pp. 90-98.

Tóth, N., V.-Balogh, K. & Vörös, L. (2004) Oldott szerves anyagok biológiai hozzáférhetősége a Balatonban. - Hidrológiai Közlöny, 84: 180-182.

V.-Balogh, K., Tóth, N. & Vörös, L. (2004) Meteorológiai és hidrológiai változások hatása az oldott szerves(humin) anyagok vízminőség alakító szerepére a Balatonban. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né, MTA, Budapest, pp. 45-53.

Varga, É., Muskó, I.B., Tóth, Á.P., Gór, D. & Lakatos, Gy. (2004) A balatoni epiliton tér- és időbeli változása. - Hidrológiai Közlöny, 84: 168-169.

Vehovszky, Á., Szabó, H. & Elliott, C.J.H. (2004) Octopamine-containing (OC) interneurons enhance central pattern generator activity in sucrose-induced feeding in the snail Lymnaea. - Journal of Comparative Physiology: Sensory, Neural, and Behavioral Physiology, 190A: 837-846.

Vehovszky, Á., Szűcs, A., Szabó, H., Pitt, S. & Elliott, C.J.H. (2004) Octopaminergic modulation of the membrane currents in the central feeding system of the pond snail Lymnaea stagnalis. - Acta Biol. Hung., 55: 167-176.

Vörös, L., Kovács, W.A., Pájer, Gy. & Mózes, A. (2004) A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői. - In: A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J.-né, MTA, Budapest, pp. 7-15.

2005

Bíró, P. (2005) A Balaton állattani kutatásának főbb eredményei. - In: Tudomány, Innováció, Életminőség. Az MTA intézetei az ország gyarapodásáért, Szerk.: Bálint, Cs., Dudits, D., Pálinkás, G., Cerberus Kft. Budapest, pp. 25-30.

Bíró, P. (2005) Dr. Woynarovich Elek 90 éves. - Halászat, 98(3): 83-85.

Bíró, P. (2005) Herman Ottó és a Magyar halászat. - Magyar Tudomány, 2005/2: 232-238.

Bíró, P. (Ed.) (2005) Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára; Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai. Hidrobiológiai Közlöny, 85/6. pp. 184.

Bányász, D., Németh, B. & Vörös, L. (2005) A balatoni fitobentosz mélység szerinti változásai. - Hidrológiai Közlöny, 85/6: 18-20.

Borics, G., Grigorszky, I., Padisák, J., Barbosa, F.A.R. & Z.-Doma, Zs. (2005) Dinoflagellates from tropical Brazilian lakes with description of Peridinium brasiliense sp. nov. - Archiv für Hydrobiologie Supplementbande, vol. 160 = Algological Studies, No. 118: 47-61.

Buczkó, K., Vörös, L. & Cserny, T. (2005) The Diatom flora and vegetation of Lake Balaton from sediment cores according to Márta Hajós’s legacy. - Acta Bot. Hung., 47: 75-115.

Csabai, Z., Móra, A., Boda, P., Cser, B. & Málnás, K. (2005) Contribution to the aquatic insect fauna of the northern part of the Bakony Mountains (Ephemeroptera, Coleoptera, Heteroptera and Trichoptera). - Folia Mus. Hist.-Nat. Bakony, 22: 69-100.

Csoknya, M., Takács, B., Koza, A., Dénes, V., Hiripi, L., Kaslin, J. & Elekes, K. (2005) Neurochemical characterization of nervous elements innervating the body-wall of earthworms (Lumbricus, Eisenia). Immunocytochemical and pharmacological studies. - Cell Tissue Res., 321: 479-490.

Denker, M., Szűcs, A., Pinto, R.D., Abarbanel, H.D.I. & Selverston, A.I. (2005) A network of electronic neural oscillators reproduces the dynamics of the periodically forced pyloric pacemaker group. - IEEE Transactions on Biomedical Engineering, 52: 792-798.

Erős, T. (2005) Life-history diversification in the Middle Danubian fish fauna - a conservation perspective. - Arch Hydrobiol. Suppl., 158/1-2., Large Rivers Vol. 16. No.1-2., pp. 289-304.

G.-Tóth, L., B. Muskó, I., Balogh, Cs., Németh, P. & Kiszely, P. (2005) A nyíltvíz és a parti öv gerinctelen állatvilágának kutatása. In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J-né, MTA, Budapest, pp. 75-83.

Harka, Á. & Bíró, P. (2005) A globális felmelegedés és a kanalizáció szerepe egyes ponto-kaszpikus gébfajok közép-európai terjedésében. - Hidrológiai Közlöny, 85: 44-47.

Harka, Á., Halasi-Kovács, B., Sevcsik, A., Tóth, B. & Erős, T. (2005) A csupasztorkú géb [Neogobius gymnotrachelus (Kessler, 1857)] első észlelése a Duna magyar szakaszán. - Halászat, 98(4): 163-168.

Hernádi, L., Vehovszky, Á., Hiripi, L., Győri, J., Walker, R.J. & Elekes, K. (2005) Neuroanatomical, immunocytochemical and physiological studies on the pharyngeal retractor muscle and its putative regulatory neurons playing role in both withdrawal and feeding in the snail, Helix pomatia. - Cell Tissue Res., 321: 257-271.

Herodek, S., Tóth, V. & Lukács, V. (2005) Ép és pusztuló balatoni nádasok összehasonlító kutatása II.: A 2004. évi eredmények. - In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J-né, MTA, Budapest, pp. 65-74.

Hiripi, L., Filla, A. & Herodek, S. (2005) A fitoplankton foszforfelvételének kutatása, különös tekintettel az exoenzimek szerepére. In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J-né, MTA, Budapest, pp. 27-36.

Istvánovics, V., Honti, M., Osztoics, A., Shafik, H.M., Padisák, J., Yacobi, Y. & Eckert, W. (2005) Continuous monitoring of phytoplankton dynamics in Lake Balaton (Hungary) using on-line delayed fluorescence excitation spectroscopy. - Freshwater Biology, 50(12): 1950-1970.

Jeppesen, E., Søndergaard, M., Jensen, J.P., Havens, K.E., Anneville, O., Carvalho, L., Coveney, M.F., Deneke, R., Dokulil, M.T., Foy, B., Gerdeaux, D., Hampton, S.E., Hilt, S., Kangur, K., Köhler, J., Lammens, E.H.H.R., Lauridsen, T.L., Manca, M., Miracle, M.R., Moss, B., Nöges, P., Persson, G., Phillips, G., Portielje, R., Romo, S., Schelske, C.L., Straile, D., Tátrai, I., Willén, E. & Winder, M. (2005) Lake responses to reduced nutrient loading - an analysis of contemporary data from 35 European and North American long term studies. - Freshwater Biology, 50: 1747-1771.

Kiss, T. (2005) G-protein coupled activation of potassium channels by endogenous neuropeptides in snail neurons. - Eur. J. Neurosci., 21: 2177-2185.

Kovács, W.A., Németh, B., Présing, M., Tóth, N. & Vörös, L. (2005) A Cladophora fonalas zöldalga fotoszintézisének hőmérséklet- és fényfüggése a Balatonban. - Hidrológiai Közlöny, 85/6: 81-84.

Kováts, N., Borbély, G., Magyar, I., Szép, Zs., Paulovits, G. & Pomogyi, P. (2005) Üledéktoxicitás térképezése a KBVR területén. - Térinformatika, 5: 13-15.

Kováts, N., Kovács, J., Paulovits, G. & Hiripi, L. (2005) ToxAlert 100 teszt alkalmazása felszíni vizek szennyezésének kimutatására. - Hidrológiai Tájékoztató, 2005: 10-13.

Mózes, A., Présing, M. & Vörös, L. (2005) Pikoeukarióták és pikocianobaktériumok a Balaton fitoplanktonjában. - Hidrológiai Közlöny, 85: 97-99.

Muskó, I.B., Balogh, Cs., Varga, É. & Tóth, Á.P. (2005) Gerinctelen állatok szezonális dinamikája a Balaton köves parti zónájában az aszályos 2003. évben, különös tekintettel néhány pontokáspi inváziós fajra. - Hidrológiai Közlöny, 85: 7-9.

Muskó, I.B. & Bakó, B. (2005) The density and biomass of Dreissena polymorpha living on submerged macrophytes in Lake Balaton (Hungary). - Archiv für Hydrobiologie, 162: 229-251.

Nöges, P., G.-Tóth, L., van de Bound, W., Cardoso, A.Cr., Haastrup, P., Wuertz, J., de Jager, A., McLean, A. & Heiskanen, A.-S. (2005) The Water Framework Directive final intercalibration register for lakes, rivers, coastal and transitional waters: overview and analysis of metadata. - European Commission DG-Joint Research Centre, EUR 21671: 1-92.

Pirger, Zs., Elekes, K. & Kiss, T. (2005) Electrical properties and voltage-gated ion-channels of the salivary gland cells of the snail, Helix pomatia. - Eur. Biophys. J., 34: 651.

Ponyi, J. & P. Zánkai, N. (2005) A Zala folyó zoológiai kutatása II. - In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J-né, MTA, Budapest, pp. 84-91.

Ponyi, J. (2005) Az áramló vizek földalatti tájékának (hiporheál) állatvilága. - Hidrológiai Tájékoztató, Magyar Hidrológiai Társaság, pp. 20-21.

Présing, M., Kovács, A., Kenesi, Gy. & Vörös, L. (2005) A balatoni fitoplankton nitrogénigényének és a különböző nitrogénforrások jelentőségének vizsgálata. - In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J-né, MTA, Budapest, pp. 36-45.

Présing, M., Preston, T., Kovács, W.A., Shafik, H.M. & Kenesi, Gy. (2005) A nitrogénkötés szerepe a balatoni fitoplankton nitrogénellátásában. - Hidrológiai Közlöny, 85: 177-179.

Rezsu, E., Specziár, A. & Nagy, S.A. (2005) A naphal [Lepomis gibbosus (Linnaeus, 1758)] táplálkozása A Balaton két eltérő trofitású térségében. - Halászat, 98: 30-36.

Rezsu Emese, Specziár András (2005): A naphal [Lepomis gibbosus (Linnaeus, 1758)] táplálékának változása a növekedés során a Balaton keszthelyi medencéjében. - Hidrológiai Közlöny, 85: 114-116.

Specziár, A. (2004) [2005] A fogassüllő és a kősüllő szaporulata a Balatonban. - Halászatfejlesztés, 29: 113-124.

Specziár, A. (2005) First year ontogenetic diet patterns in two coexisting Sander species, S. lucioperca and S. volgensis, in Lake Balaton. - Hydrobiologia, 549: 115-130.

Specziár, A. (2005). Őshonos halfajok ivadékának táplálkozási stratégiája, trofikus kapcsolatai, növekedése és túlélési esélye a Balatonban. - In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J-né, MTA, Budapest, pp. 102-110.

Specziár, A. (2005) Néhány halfaj ivadékkori állomány-dinamikája és táplálkozása a Balatonban. - Hidrológiai Közlöny, 85: 124-126.

Sváb, E., Tyler, A.N., Preston, T., Présing, M. & V.-Balogh, K. (2005) Characterisation the spectral reflectance of algae in lake waters with high suspended sediment concentration. - Int. J. Remote Sensing, 26(5): 919-928.

Szűcs, A., Abarbanel, H.D., Rabinovich, M.I. & Selverston, A.I. (2005) Dopamine modulation of spike dynamics in bursting neurons. - Eur. J. Neurosci., 21: 763-772.

Tátrai, I., György, Á., Józsa, V. & Szabó, I. (2005a) A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban, - In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J-né, MTA, Budapest, pp. 93-101.

Tátrai, I., Specziár, A., Bíró, P. & Guti, G. (2005b) Hidroakusztikus halállomány mérések különböző méretű sekélyvízi ökoszisztémákban és kapcsolata a kopoltyúhálós CPUE-hozamokkal. - Hidrológiai Közlöny, 85: 141-144.

Tátrai, I., Mátyás, K., Korponai, J., Szabó, G., Pomogyi, P. & Héri J. (2005c) Response of Nutrients, Plankton Communities and Macrophytes to Fish Manipulation in a Small Eutrophic Wetland Lake. - International Review of Hydrobiology, 90: 511-522.

Tóth, N., Szentes, G. & V.-Balogh, K. (2005) Fotokémiai és bakteriális bontás hatása az oldott szervesanyagok minőségére. - Hidrológiai Közlöny, 85: 155-157.

Varga, É., Tóth, Á.P., Muskó, I.B. & Lakatos, Gy. (2005) A balatoni epiliton térbeli struktúrája a vízszint emelkedését követően (2004). - Hidrológiai Közlöny, 85: 161-162.

V.-Balogh, K., Tóth, N. & Vörös, L. (2005) Meteorológiai és hidrológiai változások hatása az oldott szerves (humin) anyagok vízminőség alakító szerepére a Balatonban. - In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J-né, MTA, Budapest, pp. 46-55.

Vehovszky, Á., Agricola, H.-J., Elliott, C.J.H., Ohtani, M., Kárpáti, L. & Hernádi, L. (2005) Crustacean cardioactive peptide (CCAP)-related molluscan peptides (M-CCAPs) are potential extrinsic modulators of the buccal feeding network in the pond snail Lymnaea stagnalis. - Neuroscience letters, 373: 200-205.

Vehovszky, Á., Szabó, H. & Elliott, C.J.H. (2005) Octopamine increases the excitability of neurons in the snail feeding system by modulation of inward sodium current but not outward potassium currents. - BMC Neuroscience, 6: 70.

Vörös, L., Kovács, A., Mózes, A., Bányász, D. & Németh, B. (2005) A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői. - In: A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, Szerk.: Mahunka, S., Banczerowski, J-né, MTA, Budapest, pp. 7-15.

Vörös, L., V.-Balogh, K. & Boros, E. (2005) Pikoplankton dominancia szikes tavakban. - Hidrológiai Közlöny, 85: 166-168.

Zsigó, K., Tóth, A., Vörös, L. & Teszárné Nagy, M. (2005) Adatgyűjtés a vízi baktériumok közvetlen, epifluoreszcens mikroszkópos számolásának új módszereiről. - Hidrológiai Közlöny, 85: 180-182.

2006

Balogh, Cs. & B. Muskó, I. (2006) A vándorkagyló filtrációja és a környezetre gyakorolt hatása. - Hidrológiai Közlöny, 86: 10-12.

Balogh, E. & Takács, P. (2006) A 2003. és 2004. évi anyagáram-becslések összehasonlítása a Lónyay-főcsatorna vízrendszerén - Hidrológiai Közlöny, 86: 13-15.

Bányász, D. & Vörös, L. (2006) Élő kovamoszatok a Balaton üledékének mély rétegeiben. - Hidrológiai Közlöny, 86: 16-17.

Bodó, I. & Specziár, A. (2006) A balatoni compójelölés tapasztalatai. - Halászat, 99: 57-59.

György, Á.I., Tátrai, I., Bíró, P. & Pintér, Z.Sz. (2006) Összehasonlító halállománymérések a Kis-Balaton Tározó I-es ütemén. - Hidrológiai Közlöny, 86: 85-87.

György, Á.I., Tátrai, I., Bíró, P. & Pintér, Z.Sz. (2006) Comparative surveys of fish communtities in the Kis-Balaton Water Protection Reservoir. - Extended Abstract, the 5th Internatiol Conference on Reservoir Limnology and Water Quality, Brno, p. 205-208.

Harka, Á. & Bíró, P. (2006) Ponto-kaszpikus halfajok jelenkori terjedése Közép-Európában. - Halászat, 99: 33-41.

Herodek, S., Hiripi, L., Shafik, H.M., Filla, A. & Leitold, H. (2006) A mikrobiális plankton foszfor forgalma. - In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (szerk.) A Balaton kutatásának 2005. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 16-25.

Homonay, Z.G., Kéki, Zs., G.-Tóth, L. & Tóth, E. (2006) Balatoni planktonikus rákok (Daphnia cucullata(, (Eudiaptomus gracilis() tenyészthető baktérium partnerei. - Hidrológiai Közlöny, 47: 51-53.

Kenesi, Gy., Présing, M., Shafik, H.M., Kovács, W.A. & Herodek, S. (2006) A balatoni fitoplankton nitrogénigényének és a különböző nitrogénforrások jelentőségének vizsgálata III. - In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (szerk.) A Balaton kutatásának 2005. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 26-35.

Kenesi, Gy., Présing, M., Shafik, H.M. & Kovács, W.A. (2006) A (Cylindrospermopsis raciborskii( fonalas kékalga nitrogénfelvételének és -kötésének vizsgálata foszfor-limitált kemosztátokban. - Hidrológiai Közlöny, 86: 56-59.

Kiss, T. & Pirger, Zs. (2006) Neuropeptides as modulators and hormones in terrestrial snails: Their occurence, distribution and physiological significance. - Part 4. Transworld Research Network, (ISBN: 81-7895-224-6), Invertebrates neuropeptides and hormones: Basic knowledge and recent advances; Ed: Honoo Satake., Transword Research Network, Fort. P. O., Trivandrum-695 023, Kerala, India, pp. 75-110.

Kovács, N., Borbély, G., Magyar, I., Szép, Zs., Paulovits, G. & Pomogyi, P. (2006) Az üledék-toxicitás térbeli eloszlásának vizsgálata a Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Rendszer II. ütemének területén. - Acta Agraria Kaposvariensis, 2006/1: 43-52.

Kovács, T., Ács, A., Kovács, N., Lugosi, Sz., Refaey, M. & Paulovits, G. (2006) Alternatív ökotoxikológiai tesztek cianobakteriális toxicitás meghatározására. - Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok, 2006. MTESZ Veszprém, pp. 272-276.

Kovács, W.A., Szalontai, K., Üveges, V., Présing, M. & Vörös, L. (2006) A (Cladophora( sp. fonalas zöldalga fotoszintézisének hőmérséklet- és fényfüggése a Balatonban II. (Módszertani megközelítés). - Hidrológiai Közlöny, 86: 69-72.

Koza, A., Wilhelm, M., Hiripi, L., Elekes, K. & Csoknya, M. (2006) Embryogenesis of the serotonerg system in the earthworm (Eisenia fetida( (Annelida, Oligocheta): Immunohistochemical and biochemical studies. - J. Comp. Neurol. 497: 451-467.

Lakatos, Gy., Ács, É., Kiss, M.K., Varga, É. & Bíró, P. (2006) Ecological classification of epilithon in two shallow lakes in Hungary. - Verh. Internat. Verein. Limnol., 29: 1782-1784.

Móra, A., Juhász, P., Kiss, B. & Müller, Z. (2006) Faunistical results of the Trichoptera investigations carried out in the frames of the ecological survey of the surface waters of Hungary (ECOSURV) in 2005. - Folia Hist.-Nat. Mus. Matr., 30: 359-367.

Móra, A., Tóth, M., Debreceni, Á. & Csépes, E. (2006) Adatok a Felső-Tisza árvaszúnyogfaunájához (Diptera: Chironomidae). - Folia Hist.-Nat. Mus. Matr., 30: 253-261.

Mózes, A., Présing, M. & Vörös, L. (2006) Seasonal dynamics of picocyanobacteria and picoeucaryotes in a large shallow lake (Lake Balaton, Hungary). - Int. Rev. Hydrobiol. 91: 38-50.

Muskó, I.B., Balogh, Cs., Tóth, Á.P., Varga, É. & Lakatos, Gy. (2006) A Balaton köves partján élő felsőrendű rákok (Malacostraca) mennyiségi változása a vízszint ingadozás hatására (2003-2004). - Hidrológiai Közlöny, 86: 7-9.

Muskó, I.B., Balogh, Cs. & Kiszely, P. (2006) A Balaton bevonatlakó gerinctelen állatvilága és a tízlábú rákok kutatása. - In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (szerk.) A Balaton kutatásának 2005. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 57-65.

Nikitin, E.S., Kiss, T., Staras, K., O’Shea, M., Benjamin, P.R. & Kemenes, G. (2006) Persistent sodium current is a target for cAMP-induced neuronal plasticity in a state-setting modulatory interneuron. - J. Neurophysiol., 95: 453-463.

Nowotny, T., Szűcs, A., Pinto, R.D. & Selverston, A.I. (2006) StdpC: A modern dynamic clamp. - J. Neurosci. Methods, 158: 287-299.

Palatka, K., Serfőző, Z., Veréb, Z., Bátori, R., Lontay, B., Hargitay, Z., Nemes, Z., Udvardy, M., Erdődi, F. & Altorjay, I. (2006) Effect of IBD sera on expression of inducible and endothelial nitric oxide synthase in human umbilical vein endothelial cells. - World J. Gastroenterol., 12: 1730-1738.

Pálffy, K. & Vörös, L. (2006) Effects of UV-A radiation on (Scenedesmus armatus(: changes in growth rate, pigment content and morphological appearance. - Int. Rev. Hydrobiol., 91: 451-465.

Paulovits, G., Borbély, G., Kovács, N., Magyar, I. & Pomogyi, P. (2006) Kisvízbefolyások toxikus terhelésének vizsgálata a Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Rendszer II. ütemén. - Hidrológiai Közlöny, 86: 82-84.

Pintér, Z.Sz., Tátrai, I. & György, Á.I. (2006) Survey of the activity of fish population in Kis-Balaton Water Protection Reservoir by radio telemetry. - Extended Abstract, the 5th Internatiol Conference on Reservoir Limnology And Water Quality, Brno, pp. 226-242.

Pirger, Zs., Elekes, K. & Kiss, T. (2006) Electrical properties and cell-to cell communication of the salivary gland cells of the snail, (Helix pomatia(. - Comp. Biochem. Physiol. A, 145: 7-19.

Pirger, Zs., László, Z. & Kiss, T. (2006) G-protein coupled receptor kinase-like immunoreactivity in the snail, (Helix pomatia(, neurons. - Brain Res., 1122: 10-17.

Ponyi, J. & P. Zánkai, N. (2006) A Zala folyó zoológiai kutatása III. - In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (szerk.) A Balaton kutatásának 2005. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 66-72.

Ponyi, J. (2006) "A rákfauna (Crustacea) évtizedes változása a Balatonban" (2006). - Hidrológiai Tájékoztató, p. 33.

Présing, M. (2006) A Balaton nitrogénforgalmáról. - Tudományos előadások 2006. Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottság, ISSN 1785-8763, 101-110.

Rezsu, E. & Specziár, A. (2006) Ontogenetic diet profiles and size-dependent diet partitioning of ruffe (Gymnocephalus cernuus(, perch (Perca fluviatilis( and pumpkinseed (Lepomis gibbosus( in Lake Balaton. - Ecol. Freshwat. Fish., 15: 339-349.

Schmera, D. & Erős, T. (2006) A fajgazdagság becslésének skálafüggő értelmezése: esettanulmány tegzesekkel. - Acta. Biol. Debr. Oecol. Hung., 14: 205-210.

Schmera, D. & Erős, T. (2006) Estimating sample representativeness in a survey of stream caddisfly fauna. - Annales de Limnologie - Int. J. Limn., 42: 181-187.

Somogyi, B. & Vörös, L. (2006) A pikoplankton fotoszintézisének karakterisztikái sekély tavakban. - Hidrológiai Közlöny, 86: 110-112.

Specziár, A. (2006) Őshonos halfajok ivadékának táplálkozási stratégiája, trofikus kapcsolatai, növekedése és túlélési esélye a Balatonban. - In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (szerk.) A Balaton kutatásának 2005. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 84-92.

Szabó, G., Borsodi, A., Márialigeti, K., Tátrai, I., & Dévai, Gy.(2006) Foszfatáz aktivitást mutató és polifoszfátot felhalmozó baktériumfajok vizsgálata sekély vízterekben. - Hidrológiai Közlöny, 86: 116-119.

Szűcs, A. & Selverston, A.I. (2006) Consistent dynamics suggests tight regulation of biophysical parameters in a small network of bursting neurons. - J. Neurobiol., 66: 1584-1601.

Tátrai, I., Korponai, J., Mátyás, K., Pomogyi, P., Havasi, M. & Kucserka, T. (2006) Importance of the phytoplankton biomass in shallow wetland lake with abundant submerged vegetation as a part of the water qualitiy reservoir. - Extended Abstract, the 5th Internatiol Conference on Reservoir Limnology And Water Quality, Brno, p. 238-242.

Tátrai, I., Józsa, V., György, Á., Havasi, M. & Szabó, I. (2006) A busa biológiai szerepének és hatásának vizsgálata a Balatonban. - In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (szerk.) A Balaton kutatásának 2005. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 73-83.

Tóth, M., Móra, A. & Dévai, Gy. (2006) Árvaszúnyog-faunisztikai (Diptera: Chironomidae) vizsgálatok felső-Tisza-vidéki holtmedrekben. - Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung., 14: 245-251.

Tóth, N. & V.-Balogh, K. (2006) Meteorológiai és hidrológiai tényezők hatása a szerves szén frakciók koncentrációjának időbeli változására a Zala folyó torkolatában. - Hidrológiai Közlöny, 86: 130-132.

Tóth, N. & V.-Balogh, K. (2006) Meteorologic and hydrologic effects on the concentration of humic and nonhumic DOC fractions in a small river. - In: (Eds: Frimmel, F. H. & G. Abbt-Braun) Proceedings of the 13th Meeting of the International Humic Substances Society. 45 - II: 677-680.

Tyler, A.N., Sváb, E., Preston, T., Présing, M., & Kovács, W.A. (2006) Remote sensing of the water quality of shallow lakes: A mixture modelling approach to quantifying phytoplankton in water characterized by high-suspended sediment. - Int. J. Remote Sensing, 27: 1521-1537.

V.-Balogh, K., Présing, M. Vörös, L. & Tóth, N. (2006) A study of the decomposition of reed (Phragmites australis) as a possible source of aquatic humic substances by measuring the natural abundance of stable carbon isotopes - Int. Rev. Hydrobiol., 91: 15-28.

V.-Balogh, K., Tóth, N. Somogyi, B. & Vörös, L. (2006) Meteorológiai és hidrológiai változások hatása az oldott szerves(humin)anyagok vízminőség alakító szerepére a Balatonban. - In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (szerk.) A Balaton kutatásának 2005. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 36-44.

V.-Balogh, K., Tóth, N., Somogyi, B. & Vörös, L. (2006) Allochton oldott szervesanyagok biológiai hozzáférhetősége balatoni befolyókban. - Hidrológiai Közlöny, 86: 133-135.

V.-Balogh, K., Vörös, L., Kovács, A.W. & Tóth, N. (2006) The formation of hydrogen peroxide by the photodegradation of chromophoric organic substances in fresh waters. In: (Eds: Frimmel, F. H. & G. Abbt-Braun) Proceedings of the 13th Meeting of the International Humic Substances Society. 45 - II: 909-912.

Veres, S., Tóth, V.R., Láposi, R., Oláh, V., Lakatos, G. & Mészáros, I. (2006) Carotenoid composition and photochemical activity of some sandy grassland species. - Photosynthetica, 44: 255-261.

Vörös, L., Boros, E., Schmidt, A., V.-Balogh, K., Németh, B., Somogyi, B. & Mózes, A. (2006) A fitoplankton fizikai és kémiai környezete fehér vizű szikes tavainkban. -Hidrológiai Közlöny, 86: 139-141.

Vörös, L., Somogyi, B., V.-Balogh, K. & Németh, B. (2006) A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői. - In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (szerk.) A Balaton kutatásának 2005. évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 7-15.

Vörös, L., V.-Balogh, K. & Tóth, N. (2006) The attenuation of solar ultraviolet radiation in shallow waters - the role of chromophoric organic substances. In: Proceedings of the 13th Meeting of the International Humic Substances Society. (Eds: Frimmel, F. H. & G. Abbt-Braun) 45 - II: 673-676.