A Balaton ökológiai állapota 2011 tavaszán

(Kiadva 2011. május 18.)

A jég március 10-én tűnt el teljesen a tóról. 2011 első négy hónapjában a Balaton térségében az átlagos csapadékmennyiségnek mindössze harmada hullott. Ezért május 2-án siófoki zsilipet lezárták 111 centiméteres vízmérce állás mellett. Az év első négy hónapjában összesen 216 millió m³ vizet eresztettek le a Balatonból. Ez a 36 centiméter vízoszlopnyi mennyiség a tó víztömegének mintegy 10%-a.

A Kis-Balaton tározókon átfolyó Zala-folyó a tőzeglápos mocsaras területekről barna színű oldott szervesanyagokat (huminanyagokat) szállít a Balaton Keszthelyi-medencéjébe, kioldódásuknak a hőmérséklet emelkedése kedvez. Ezért a befolyó Zala vizének színe a téli 50 mg Pt/liter értékről májusra 80 mg Pt/liter értékre sötétedett. Emiatt a víz színe a Keszthelyi-medencében május elején is megközelítette a 30 mg Pt/liter értéket, ami kétszerese más évek hasonló időszakában mértek.

A csapadékszegény tavaszi hónapok alatt a tó befolyóinak vízében a nitrogéntartalmú tápanyagok koncentrációja jóval alacsonyabb volt, mint télen. A nyárihoz hasonlóan alacsony volt a nitrát koncentrációja a tó összes medencéjében és a literenkénti 10-20 mikrogamm ammónium és karbamid koncentrációk is a nyári értékekhez állnak közel. Az algák szaporodását meghatározó növényi makrotápanyagok közül, a foszfor mennyisége a tó nyílt vízében csak néhány µg/l volt.

2011 tavaszán a Balatonban lebegő mikroszkópikus algák mennyisége nagyon kicsi volt, ami egyértelműen jelzi a tó kiváló vízminőségét. A korábbi évektől eltérően a mikroszkópi vizsgálatokkal nem észleltük az ilyenkor szokásos korongalakú kovamoszatok elszaporodását, változatos alganépesség volt a vízben. A legjellemzőbb szervezet egy tűalakú, vizeinkben közönséges kovamoszat, a Nitzschia acicularis volt. A mikroszkópi felvételen jól látszik a színtestek mellett elhelyezkedő két olajcsepp, ami a fajsúly csökkentését szolgálja.

Fotó: Pálffy Károly

A magasabbrendű növényeknél a vegetációs periódus már láthatóan április elején elkezdődött. A nádszálak átlagos hossza 1 m körüli, de a mélyebb vizekben 1,5 méteres is lehet. Vannak azonban olyan területek, ahol a nád nem jelent meg az idén. A tél folyamán többször is érdekes jelenségnek lehettünk tanúi: a partmenti területeken a jégbe fagyott avas nádat a viharos északi szél többször is kisodorta a Balaton nyílt vízére. Ez „a látványosság” a nádas károsodásával járt, így azokon a területeken ahol ez a jelenség lejátszódott, jelentős mértékű nádpusztulás fordulhat elő. Az áttelelő hínarak -főleg a süllőhínár (Myriophyllum spicatum)- számottevő mennyiségben vannak jelen a partmenti vizekben, azonban helyenként a frissen kihajtott hínaras békaszőlő (Potamogeton perfoliatus) vált dominánssá. Ez akár azt is jelentheti, hogy egy igen hínaras évnek nézünk elébe.

A kedvező áprilisi időjárás miatt gyorsan melegedő tó partszegélyében a szokásosnál nagyobb mennyiségben jelentek meg az elpusztult halak tetemei. Ez különösen a nagytestű halak esetében (pl. busa) volt szembeötlő. Ez természetes folyamatnak tekinthető, hiszen a télen legyengült, esetleg beteg állatok nehezebben tolerálják a víz hirtelen felmelegedését. Az elpusztult példányok a melegedő vízben felgyorsuló mikrobiális bontás miatt kerülnek ilyenkor a felszínre, a víz hullámzása pedig a partszegélybe sodorja őket. A gyorsan felmelegedő vízben a pontyfélék ívása valamivel hamarabb indult, mint az előző években. A kövezett partszakaszoknál április közepétől jól megfigyelhetően, nagy tömegben ívik a dévérkeszeg.

Fotó: Dr. Takács Péter

Összegezve a fentieket elmondható, hogy 2011 tavaszán a Balaton nyílt vizének minősége kiváló és vízszintje elegendően magas, hogy zavartalan turista szezont biztosítson.