+   2009. április havi adatok


A Balaton állapota április közepén

(Kiadva 2009. április 20.)

 

A tó medre tele van jó minőségű, tiszta vízzel. Az algák szaporodását meghatározó növényi tápanyagok mennyisége a Balaton fő tápláló vízfolyásában, a Zala folyóban kedvezően alacsony. Az összes oldott nitrogén koncentrációja a torkolatban 90 µg/l volt, ezzel szemben a biológiailag hasznosítható foszfor koncentrációja a befolyóban csaknem 70 µg/l, míg Keszthelyi-és a Siófoki-medencében is a kimutathatósági határ illetve néhány µg/l közötti értékre csökkent. A növényi tápanyagoknak megfelelően az algák tömege is mérsékelt, az a-klorofill koncentráció a Keszthelyi-medencében 12 mikrogramm volt literenként, a Siófoki-medencében pedig mindössze 4 mikrogramm/liter volt. A kimondottan meleg áprilisi időjárás hatással volt a magasabb rendű növények fejlődésére. A nád a szokásos időben jelent meg (március végén, április első napjaiban), azonban a szokatlan meleg jelentősen felgyorsította a fejlődését. Mindezek ellenére a Balaton stabil, magas vízszintje is érezteti negatív hatását a tó növényvilágára, mert több helyen jelentős mértékben csökkent a náddal borított területek kiterjedése. A nyílt vízre jellemző hínarak még nem jelentek meg nagy számban, annál inkább a nádasokban található magasabbrendű vízi növények. A tó partján, több helyen is felfigyeltek egy különös jelenségre, a vízre helyezett vagy éppen a parton heverő és ponyvával le nem fedett csónakok aljában meggyűlt csapadékvíz színe egyik napról a másikra vérvörös színűvé változott. Sokan ezt valamilyen szennyezésnek tulajdonították, pedig csak egy egysejtű ostoros alga szaporodott el a gyorsan felmelegedő vízben, amelyik az erős tavaszi napsütés ellen védekezésül piros színű karotinoidot (astaxanthin) termel. Ez az alga (Haematococcus pluvialis) jellemzően apró víztócsákban jelenik meg tömegesen, ezért például Angliában madáritató algának is nevezik. A képen ostorukat vesztett Haematococcus sejtek tömege látható egy tihanyi csónak fenekén összegyűlt vízben.

A képen ostorukat vesztett Haematococcus sejtek tömege látható egy tihanyi csónak fenekén összegyűlt vízben.

 

A balatoni befolyókon végzett tavaszi vizsgálataink nem mutattak lényeges eltéréseket a tavalyi eredményeinktől. Ezek szerint a befolyók állományait a tél során nem érte károsodás. Tavasszal a befolyók torkolati szakaszain gyakran megfigyelhetőek a tóban gyakori fajok ívóhelyet kereső egyedei. Felméréseink során sok esetben kerültek a hálóba dévérkeszeg, karika keszeg és a folyami géb egyedek. A mellékelt fotón egy termetes balin-pár kergetőzik a Tetves-patak Balatonlelle melletti torkolati szakaszán.

A mellékelt fotón egy termetes balin-pár kergetőzik a Tetves-patak 
		Balatonlelle melletti torkolati szakaszán