+   2008. junius havi adatok


A Balaton állapota 2008. június végén

(Kiadva 2008. július 02.)

 

A tó mikroszkópos algavilága

A korai tavasz és nyár, vagyis a magas hőmérséklet felgyorsította a tóban zajló folyamatokat. Június közepére a szórványos halpusztulások is megszűntek, a vízállás magas és a tó külleme is kellemes, egészséges, fürdésre és vízi sportokra alkalmas képet mutat.

Nemcsak a víz hőmérséklete teszi strandolásra kiválóan alkalmassá a Balatont, hanem a víz minősége is. A tó vizében, még a tápanyagban leggazdagabb Keszthelyi-medencében is nagyon alacsony az algaéletet szabályozó nitrogén és foszfor koncentrációja. Ennek megfelelően kevés a lebegő mikroszkópikus alga is a vízben. Az algák mennyiségét jelző a-klorofill koncentrációja a Keszthelyi-medencében 10 mikrogramm, a Siófoki-medencében pedig 6 mikrogramm körül van literenként, messze alatta a 75 mikrogramm/l határértéknek. A tó alganépessége nagyon változatos képet mutat, még a tavaszi időszakra jellemző aranysárga kovamoszatok a legtömegesebbek, mellettük kevés zöldalga is előfordul. Megjelentek - igaz még nagyon kis számban - a nyár jellemző szervezetei, a fonalas nitrogénkötő kékmoszatok is.

1. kép

1. ábra. A Balaton jellegzetes mikroszkópikus algái 2008 júniusában
(Fotó: Somogyi Boglárka és Vörös Lajos).

 

A Balaton vízminőségének ellenőrzése – víztoxikológiai vizsgálat

Előző hónapokban többször, szakszerűtlen rémhír jelent meg napilapokban arról, hogy a Kis-Balaton és a Balaton vize – a toxikus kékalgák jelenléte miatt – mérgező! Ugyanakkor a félrevezető rémhír terjesztője soha, semmilyen módszerrel, semmilyen mennyiségben nem mutatott ki cianotoxinokat. Az ilyen rémhírek óriási gazdasági kart okozhatnak az idegenforgalomnak.

Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 2008. júniusától kezdődően havi gyakorisággal fogja vizsgálja a Balaton vizének toxicitását. Az elemzést az MSZ 20359:2003-as szabvány szerint végezzük a Thamnocephalus platyurus héjnélküli édesvízi kisrák lárváit felhasználva, a keszthelyi, valamint a tihanyi hajókikötők előtti nyíltvízi területről gyűjtött vízmintákkal (24 órás tesztek). Ellenőriztük mind a szabványban rögzített szűretlen víz, mind a lebegőanyagból ultrahangos feltárással készített kivonat toxikusságát. A lebegőanyagból készített kivonat a nyersvíz 100-szor töményebb változatát képezte. Mindkét típusú vízmintából 5 hígítási sort készítettünk a legtöményebb maga a hígítatlan minta volt. A standard édesvizes kontrollhoz viszonyított százalékos pusztulás adja meg a toxicitás mértékét. A júniusi vizsgálat során egyetlen vízminta sem bizonyult toxikusnak, ugyanis a hígítatlan mintákban is a lárvák túlélése 100%-os volt.

 

Halak

A tavaszi időszakban helyenként tapasztalt kis mértékű halpusztulást nem követte erősebb elhullás. Ez megerősíti korábbi megfigyeléseinket, hogy elsősorban a tavaszi parazitáltság és a meteorológiai viszonyok (hőmérséklet hirtelen emelkedése, erős szelek) okozták a legyengült, de tavasszal felgyorsuló anyagcseréjű halak észlelt elhullását. Közvetlen felméréseink megerősítették az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézetének megállapítását a Balaton egyik legtömegesebb keszeg féléje, a dévérkeszeg kisrák fertőzöttségéről, amely szintén közrejátszhatott az ívás után legyengült keszegek szembetűnő elhullásában. A jelenlegi időszakban azonban a halállomány összetétele az utóbbi évekhez teljesen hasonló képet mutat. A nyári időszakra jellemző, a szokványostól eltérő halelhullást nem tapasztaltunk. Átlagos, erre az időszakra jellemző meteorológiai viszonyok mellett további elhullás – nagy valószínűséggel - nem is várható.