+   2008. julius havi adatok


A Balaton állapota 2008. július végén

(Kiadva 2008. augusztus 01.)

 

Az elmúlt hetek változó időjárására (kánikulai hőség, majd gyors lehűlés és nagy esők) az alga-összetétel gyorsan reagált. 2008. július végén nagyon kevés lebegő mikroszkópikus alga volt a Balatonban. Az algák mennyiségét mérő a-klorofill koncentráció a Keszthelyi-medencében 16 mikrogramm volt literenként, a tó keleti területein pedig 4 mikrogramm/l. Ez jelentősen kevesebb, mint két héttel ezelőtt volt. Ennek a gyors csökkenésnek az oka az elmúlt hét rendkívül hideg időjárása. A Keszthelyi-térségben a fonalas, a légköri nitrogen megkötésére is képes kékalgák (cianobaktériumok) a legtömegesebbek. Ezen melegigényes szervezeteket tizedelte meg az elmúlt hét rendkívüli időjárása. Dominanciájuk összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy a Zala folyó feleannyi nitrogént szállít, mint foszfort, azaz az élettani optimummál mintegy tízszer kevesebbet.

A Keszthelyi-medence algaösszetétele 2008. július 29-én

A Keszthelyi-medence algaösszetétele 2008. július 29-én

A hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus) és a süllőhínár (Myriophyllum spicatum) (Balaton két legelterjedtebb, állományalkotó faja) nagy mennyiségben van jelen a Balatonban. Ezek a fajok a Balaton mind a négy medencéjében megtalálhatóak, azonban a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben képeznek nagy kiterjedésű összefüggő hínarasokat. Ezek a nagyobb hínármezők főleg a nádasok előtt találhatóak, de nem ritka a parttól távol a 2-2,5 méteres vízben a hínáros békaszőlő megjelenése. A Balatonban most jelennek meg nagyobb tömegben az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) és a nagy tüskéshínár (Najas marina), és esetenként már elszakadva az üledéktől elérhetik a víz felszínét. A két faj túlzott elszaporodása (jellemzően a Keszthelyi és a Szigligeti-medencékben) zavarhatja a fürdőzőket a Balatonban, mert leveleik kellemetlen szúrós nyúlványokkal rendelkeznek. Azonban ezek a hínarak számos élőlénynek (a halivadéknak, a kisebb-nagyobb gerinces és gerinctelen állatoknak) nyújtanak szaporodási- és búvóhelyet, így biológiai szerepük nem elhanyagolható.

A meleg időjárás következtében a nád (Phragmites australis) már legalább két hete elérte múlt évi méreteit. Az utóbbi évek mesterségesen stabilizált és feleslegesen magasan tartott vízszintje negatív hatással van a Balaton náddal borított területeinek méretére. A nádasok állapota romlik. A nádszálak döntő többsége ugyan ép és magas, azonban az előző évekhez képest a nádasokban jelentős mennyiségű eldőlt nádszál található. Egyes nádasokban kiterjedt tarfoltok és lagúnák képződtek az elmúlt egy év alatt, másoknál a nádas vízfelőli szegélye felszakadozott, és extrém esetekben a babásodás előrehaladott állapotát mutatják.

Babásodó nád

A víz gyors felmelegedés következtében intenzív árvaszúnyog-rajzás történt, ennek nyomát a víz felszínén összegyűlt, olajfoltszerű hatást keltő, levedlett bábbőrök tömege jelezte mindaddig, amíg a szél és a hullámzás ezt el nem tüntette. A 2000-2004-es aszályos periódus végére a köves parti zónában a vándorkagyló jelentősen visszaszorult, ezt követően a vízszintemelkedéssel párhuzamosan a kagyló intenzív térhódítását figyeltük meg, melyhez hasonlóan nagy denzitást és dominanciát tapasztaltuk 2008-ban is.

Az ökotoxikológiai vizsgálatot a keszthelyi, valamint a tihanyi hajókikötők előtti nyíltvízi területről gyűjtött vízmintán (2008. július 16-i állapot) végeztük a Thamnocephalus platyurus héjnélküli édesvízi kisrák lárváinak alkalmazására épülő bioteszttel. Ellenőriztük mind a szűretlen víz, mind a lebegőanyagból ultrahangos feltárással készített kivonatok toxikusságát. A lebegőanyagból készített kivonat a nyersvíz 100-szor töményebb változatát jelenti. A nyers vízminták lebegőanyag tartalma (szárazanyagban kifejezve) Keszthelynél 325 milligramm, míg Tihanynál 252 milligramm/l volt. A júliusi vizsgálatban, az előző havi vizsgálat eredményeivel azonosan, egyetlen vízminta sem bizonyult toxikusnak, ugyanis mind a szűretlen vízben, mind a tömény kivonatokban a lárvák túlélése 100%-os volt.

A Kis-Balaton vízminősége az évszakhoz képest jónak mondható, halpusztulást a tározókban nem figyeltünk meg, és az alga mennyisége is alacsonyabb volt a szokásosnál. A Kazettában az ilyenkor jellemző kékalga virágzás is csak csekély mértékű volt. A makrovegetációval való borítottság nőtt, az átlátszóság aránylag nagy volt (Secchi: 50 cm). Az oldott oxigén koncentrációja a normál tartományba esett. A víz hőmérséklete 26-28 °C volt. A tározókban nagyszámú halivadékot figyeltünk meg (főként keszegfélét).

A Balaton jelenleg Tihanyban, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete előtt (de a tó többi vízterületén is) rendkívül tiszta, s a víz átlátszósága szokatlanul nagy, mind a vízminőség, mind a vízállás az üdüléshez optimális.