+   2007. november havi adatok


A Balaton már a télre készül

(Kiadva 2007. november 21.)

 

Az első fagyok és havazás beköszöntével a Balaton a megszokott, késő őszi arculatát mutatja, s a tó külleme továbbra is egészséges, tiszta, kitűnő vízminőségre vall. A tó növény- és állatvilága a víztérben végbement változások következményeihez idomult, s remélhető, hogy a Balaton jelenlegi állapota hosszú időre állandósulni fog.

2007 november 6-án a tó keleti és nyugati medencéiben a nyári tápanyag koncentrációknál már kissé magasabb értékeket találtunk. A vízben oldott nitrogénformák közül az ammónium és a nitrát koncentrációja 5-15 µg/l, a karbamidé pedig 10-20 µg/l között volt a Siófoki- és a Keszthelyi-medencében. Az ortofoszfát-foszfor tartalom az egész évben mérhető 3-5 µg/l körüli az egész a tóban. Az algák számára hasznosítható összes nitrogén és foszfor forma koncentrációja és aránya nem tér el jelentősen az ebben az évszakban általában tapasztalt értéktől. A Zalával érkező tápanyagok koncentrációja egyelőre alig haladja meg a tóban mértekét. A nitrát koncentráció ugyan már a nyár végi értékek duplájára nőtt, de így is csak 30 µg/l körüli. Az algák tömegére jellemző a-klorofill koncentráció is a téli időszakra jellemző értékeket mutatja, a Keszthelyi-medencében 13 µg/l, a Siófoki-medencében pedig 4 µg/l volt (1.ábra).

1. ábra
1. ábra. Az a-klorofill koncentráció értékeinek változása a Balatonban 2007-ben.

A hideg idő beköszöntét jelzik a tó parti kövein élő bevonatképző algák is. Az 5-6 Celsius-fokra lehűlt vízben a parti kőszórásokon kialakult az 1930-as években Sebestyén Olga által leírt típusos zonáció. Eszerint „a köves partokon a hideg vízi időszakban nagyon szembetűnő a mélységi övek elkülönülése. A vízfelszín alatt mintegy 50 cm-mélységig egy fonalas zöldmoszat, az érdes békanyál (Cladophora glomerata) viharoktól tépett fürtjei díszlenek, fölötte, már a locsolás terében egy rőt-vörös fonalasmoszat tenyészik, a Bangia atropurpurea. A locsolási tér magasabb régiójában a Bangia fölött alakul ki ritkán az Ulothrix zonata szép mohazöld tenyészete. Ritka és rendkívül szép látvány, ha mindhárom moszat egyidőben tenyészik. Ez az állapot alakult ki napjainkra a Siófoki-medence egyes területein (2. ábra), ami nemcsak az alacsony vízhőmérsékletet, hanem a jó vízminőséget is jelzi hiszen az 1980-as években a Balaton eutrofizálódásával a Balaton vörösmoszata (Bangia) és a fölötte tenyésző Ulothrix hosszú évekig nem volt megfigyelhető.

2.a. ábra

2.b. ábra

2.c. ábra
2. ábra. A mélységi övek algáinak mikroszkópi képe 2007 novemberében
(legfölül, 2.a. az Ulothrix, alatta, 2.b. a Bangia alul, 2.C. a Cladophora).
(Fotó: Somogyi Boglárka és Vörös Lajos)

Az október közepén/végén lehullott nagy mennyiségű csapadék a Balaton befolyóira is hatással volt. A nyáron kiszáradt patakokban újra jelentős mennyiségű víz folyik, ami lehetőséget ad arra, hogy a vízi szervezetek újra megtelepedjenek. Számos helyen nem csak a mobilis makrogerinctelen csoportok (poloskák, bogarak) imágói jelentek meg újra, hanem – néhol meglepően nagy faj- és egyedszámban – lárvák is (pl. árvaszúnyogok, kérészek). Sok esetben tipikus vízi gerinctelenek – mint például a magasabbrendű rákok – is előfordultak. Figyelemre méltó, hogy egy nyáron teljesen kiszáradt patakból folyami rák került elő, ami alighanem a patakon létesített halastó hatásának köszönhető. A Zala áradása átalakította az aljzatviszonyokat a mederben: a fő sodrásban az aljzat felső rétege eltűnt, itt makrogerincteleneket sem lehetett gyűjteni, esetenként számukra a part menti, lassabb áramlású, növényzettel benőtt részek jelentettek menedéket.

A Balaton halállományának nagysága a tó haleltartó-képességével jelenleg egyensúlyban van, a halállomány teljes mennyiségének növelése az egyensúly felbomlása nélkül tehát nem lehetséges. A halállományon belüli arányok változtatásával azonban segíthetjük a természeteshez közelibb, vagy a horgászati szempontból kedvezőbb halállomány szerkezet létrejöttét. Ezen beavatkozások egyik eleme az őszi haltelepítés, amely során a tó halászati kezelője, a BH ZRt elsősorban 2-3 nyaras pontyot és egynyaras fogassüllőt telepít a tóba. Az MTA BLKI a Balatoni Halászati ZRt-vel együttműködve az idei évben is megjelöli a kihelyezett halak egy részét, annak érdekében, hogy a telepítések hatását és a kihelyezett halak további sorsát vizsgálva elősegítsük a halállomány minél célravezetőbb kezelési módszerének kidolgozását. Az aszályos nyár ellenére a balatoni befolyók halállományai nem mutattak károsodást. Halpusztulást egy vízfolyáson sem tapasztaltunk. Az őszi esőzések eredményeként elegendő víz jutott a medrekbe, így a halak a téli vermeléshez megfelelő körülményeket találnak.

A Kis-Balaton tározóban az utóbbi időszakban megszűntek a korábbi évekre jellemző, és szinte rendszeresen jelentkező kékalga virágzások, amelyeknek eredményeképpen gyakoriak voltak a halpusztulások is. Becslések szerint, jelenleg a Zala folyón a tározóba jutó csökkenő mértékű foszforterhelés 30 %-át, a lebegőanyag 80 %-át visszatartja. A tározó hatékonyságát, azaz a tápanyagok, valamint a lebegőanyagok visszatartását növelheti a tervbe vett tározó-rekonstrukció, amelynek során az un. II-es ütem aktív felületét tovább növelnék.

3. ábra
3. ábra A Major tó, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I-es üteme izolált része, a BLKI egyik kísérleti területe (Fotó: Tátrai I.)

A korábbi hidroakusztikus és kopoltyúhálós méréseink szerint a Kis-Balaton tározó I-es ütemén a halállományok méreteloszlása aszimmetrikus volt. A halsűrűség a balatoni értékek többszöröse (>40000 egyed/ha) volt. Egyedszámban domináltak a fiatal, egy-kétnyaras példányok. A fajok száma 1986-óta az eutrofizáció fokozódásával csaknem a felére csökkent (14 fajt találtunk). A legnépesebb állománnyal a dévérkeszeg és a bodorka rendelkezik a korábban egyeduralkodó ezüstkárász helyett. Az állomány biomasszája a balatoni átlag csaknem 4-5-szöröse (min-max, 549-766 kg/ha) volt. A mért haltömeg cca. 50%-át az ivarérett (>3+-4+ korú), halászható korú egyedek tették ki. A ragadozó halak (süllő és a csuka) pillanatnyi biomassza részaránya továbbra is nagyon alacsony (<2-3 %), a ragadozók halászati hozama fél ezreléke az összes hozamnak.

A Balaton, a Kis-Balaton Tározó és a befolyó vizek állapota kiváló, illetve kedvező, s mindez a korábbi művi beavatkozásoknak és a globális klímaváltozás hatásainak tudható be. A közelgő téli periódusban a vizek élővilága csökkent élettevékenysége miatt is várható, hogy a Balaton vízminősége tavasszal is az idei kitűnő formáját mutatja majd.