A Balaton minősége 2007. április hónapban

(Kiadva 2007. április 16.)

A Népszabadság 2007. április 12-i számában „Balatoni algabujócska. A vízminőség mérésénél a toxicitás továbbra sem számít szempontnak” címmel szenzációhajhász cikket közöl Hargitai Miklós, mely írásnak semmi köze a Balaton vízminőségéhez, s nyüzsög az áltudományos állításoktól. Az írás célja nyilván egy újabb zavarkeltés, a közöltek hemzsegnek a csúsztatásoktól. A szerzők és „informátorok” nyilatkozatai arra vallanak, hogy a leghalványabb fogalmuk sincs a Balaton biológiai állapotáról és arról a kutatómunkáról, ami pl. Tihanyban is évtizedek óta, rendszeresen folyik. Hihetetlen, hogy Cziegler László „ökológus” nem kellően alátámasztott állításai mennyire légbőlkapottak, konkrét kutatási eredményeket nélkülözőek, a Balaton tudományos feltárásának eredményeit mennyire töredékesen ismeri, de ennek ellenére halálos biztonsággal és sértően jelent ki olyan „tényeket” amelyeknek semmi alapjuk sincs. Cziegler Lászlónak egyetlen egy tudományos közleményét sem ismeri a hidrobiológus társadalom; nyilván ilyen nincs is. Az Intézet kikötője (bár az állításával szemben itt is végeznek zoológiai és botanikai vizsgálatokat) nem reprezentálja a Balaton 593 km²-nyi vízterét, amelynek teljes területén évente sok száz (tápelemforgalommal, algákkal, gerinctelen szervezetekkel és halakkal kapcsolatos) vizsgálatot végzünk. A Balatonban előforduló cianobaktériumok – bár bizonyos körülmények között arra képesek lehetnek – nem termelnek cianotoxinokat, s ezt még akkor sem tették, amikor a víz a-klorofill tartalma a 200 µg/l-t is elérte. Visszautasítunk minden tudománytalan állítást és támadást, amely a megalapozott tudományos munka értékét vitatja, s a közvélemény korrekt tájékoztatás érdekében – mint ahogy azt mindig is tettük - szívesen állunk rendelkezésre.

A Balaton mikroszkópikus élővilága is jelzi a tavaszt. Jó hír az, hogy nincs semmi rendkívüli jelenség a tó életében, minden az ilyenkor megismert és megszokott rend szerint alakul. A vízállás magas, kissé meghaladja az un. felső szabályozási szintet (jelenleg 120 cm körüli), ami azt jelenti, hogy van elég víztartalék a nyári kánikulai időszakra. A víz minősége kitűnő, benne az algák tömege messze alatta van a kifogásolható mennyiségnek, az algák szaporodásához szükséges foszfor és nitrogénvegyületek mennyisége is alacsony. Változik viszont a mikroszkópikus élőlényegyüttesek összetétele. A téli időszak mikroszkópikus algái eltünnek, átadják a helyüket a tavaszi időszak jellegzetes kovamoszat együtteseinek. A változás néhol szabad szemmel is látható. A mikroszkópikus méretű parazita gombák által elpusztított, vagy pusztulófélben lévő algasejtek a víz felszínére emelkednek és szélcsendes öblökben, nádas zugokban összegyűlnek. A rajtuk elszaporodó baktériumokkal együtt habos, piszkosfehér, néhol zöldes bevonatot képeznek a víz felszínén. A jelenség rövid életű, múlékony, a legkisebb hullámzás is megszünteti. Nem vízszennyezésről van tehát szó, hanem egyfajta vízvirágzásnak is nevezett jelenségről, ami minden természetes vízben előfordul. A parti köveken megfigyelhető aranysárga, kovamoszatok alkotta nyálkás élőbevonat kialakulása is a tavasz jele.

1. kép. Szélmentes öbölben kialakult, algákból, mikroszkópikus gombákból és baktériumokból álló felületi hártya a Balatonban, 2007 tavaszán (Szűcs Attila felvétele).

2. kép. A felületi hártya közelről (Szűcs Attila felvétele).

A vízben oldott nitrogénformák közül ammónium koncentrációja az éves átlagok ill. a tavasszal megszokott 10 µg/l (mikrogramm!) körüli volt mind a Siófoki-, mind pedig a Keszthelyi-medencében. A Siófoki-medencében és a Zala befolyó vízében karbamidból is hasonló értékeket mértünk. A keleti medencében a nitrát tavaszi magas koncentrációja nem változott és Zala vízében is 300 µg/l feletti a nitrát koncentrációja. Keszthelyi-medencében azonban, a januárban mért ammónium koncentráció felét, a 100 µg/l feletti nitrát koncentrációnak pedig a töredékét sikerült kimutatni. A néhány µg/l ortofoszfát-foszfor tartalommal összevetve azonban, a nitrogén:foszfor aránya Keszthelyi medencében is megfelelő az algák számára.

A balatoni árvaszúnyogok tömeges rajzása körülbelül egy hónappal előbb kezdődött, mint más években. Ez nem a vízminőség változásának tudható be, hanem a szokatlanul és tartósan meleg időjárásnak. A kisvízfolyások vízszintje és vízminősége megfelelőnek mondható. Megfelelő feltételeket biztosítanak a halak ívásához. Amely valószínűleg, szintén az enyhébb időjárás miatt hamarabb kezdődik, mint az elmúlt években.