Március havi adatok

(Kiadva 2006. április 3.)

A tóra és vízgyűjtőterületére hulló bőséges csapadék eredményeként a Balaton vízállása igen magas, meghaladja a felső szabályozási szintet (115 cm), emiatt folyamatos a vízleeresztés a Sió-csatornán.

A nyíltvíz minősége a magas vízállás mellett nem tér el a korábbi, szárazabb években tapasztaltaktól. Most koratavasszal, a hőmérséklet emelkedése eredményeként, megkezdődött a lebegő mikroszkópikus algavilág produkciójának szokásos tavaszi növekedése, a körsugaras szimmetriájú 10-20 mikrométer átmérőjű kovamoszatok elszaporodása (1. fotó). Ez az algaszaporulat azonban nem utal semmilyen szélsőséges helyzetre, az algák mennyiségét jellemző klorofill koncentráció 10-20 mikrogramm/l értékek közötti, ami kiváló vízminőséget jelez (75 mikrogramm/l felett lenne kifogásolható).

1. fotó: A Balaton legtömegesebb lebegő algái 2006 tavaszán a 20 mikrométer átmérőjű Cyclotella fajok.

A Balaton egészétől legnagyobb mértékben a Keszthelyi-medence tér el, itt van a legtöbb alga, itt a legkevésbé átlátszó a víz. Az átlátszóságot itt alapvetően nem az algák rontják, hanem a medence sekélyebb vizében könnyebben felkeveredő üledékrészecskék és a Kis-Balaton tározókból az árhullámokkal bemosódott barna színű oldott szerves (humin) anyagok. Mindezek következtében a márciusi mérések szerint a Keszthelyi-medencében a vízfelszínre jutó napfény nem jut le a tófenékre, ezért itt most nincs algaélet. Ezzel szemben Siófoknál a víz sokkal átlátszóbb, és a jelentősen mélyebb vízfenékre is lejut a napsugárzás, ami lehetővé teszi a mikroszkópikus algavilág fejlődését az üledék felszínén is.

A parti kövek és műtárgyak vízzel borított felszínét mindenütt élénksárga, kovamoszatok alkotta síkos tapintású élőbevonat borítja (2. fotó), ami helyenként nagyon feltűnő jelenség. Az évnek ebben az időszakában ez természetes és hozzátartozik a tó életéhez.

2. fotó: Kovamoszatok aranysárga bevonata a Balaton parti kövein 2006 tavaszán.