+   Július havi adatok


Július havi adatok

(Kiadva 2006. július 31.)

 

A tartós kánikula következtében gyors változások zajlanak a Balaton vizében, s ezek a tó élővilágát és anyagcseréjét alapvetően befolyásolják. Megjelentek a kékalgák a Balaton vizében, a meleg, kánikulai időjárás különösen kedvez szaporodásuknak. Ennek tudható be, hogy a Keszthelyi-medencében az elmúlt három hétben megduplázódott a lebegő algák mennyisége. A Zalával és a többi befolyóval érkező legfontosabb tápanyagok, a nitrogén és a foszfor egymáshoz viszonyított aránya továbbra is alacsony. Az ammónium, karbamid és nitrát formában jelenlévő nitrogén összes mennyisége az ortofoszfát-foszfor tartalomhoz hasonló nagyságú. A tó vízében mérhető oldott nitrogénformák koncentrációja tovább csökkent, alig néhány mikrogramm literenként. A kedvező időjárási körülmények mellet a tápanyagellátás is a nitrogén kötésére képes kékalgáknak előnyös. Ezért legnagyobb tömegben Legnagyobb tömegben a fonalas, a légköri molekuláris nitrogén megkötésére képes kékalgák, másik nevükön cianobaktériumok fordulnak elő a vízben. Az algák mennyiségét jelző klorofill koncentráció a Keszthelyi-medencében elérte a 30 mikrogrammot literenként. A tó többi területén ennél lényegesen kevesebb az alga. Ez az algamennyiség még nem jelent veszélyt a fürdőzésre és az ivóvíz kivételekre, hiszen 75 mikrogramm/liter értékig (OECD határérték) nyugodtan fürödhetünk a tóban. Érzékeny bőrűeknél azonban a kékalgák sejtfalanyagai kiütést, viszketést, szembe kerülve kötőhártya gyulladást okozhatnak. Ezek a tünetek a strandolás utáni zuhanyozással megelőzhetők, ezért mindenkinek ajánljuk a zuhany igénybevételét.

1. fotó
Képmelléklet: Fonalas nitrogénkötő kékalga a Keszthelyi-medencéből
(Somogyi Boglárka és Vörös Lajos felvétele)

A legutóbbi, július 25-26.-i minták feldolgozása alapján a zooplankton sűrűsége a tavaszi, koranyári magas egyedszámokhoz képest a tó egész területén nagyon lecsökkent. Míg korábban 300-400 egyedet találtunk literenként, jelenleg mindössze 76-100 mikorszkópikus gerinctelen lebeg egy liter tóvízben. E szervezetek zöme a Fűzfői-öböltől nyugati irányban egészen Szigliget magasságáig az Eudiaptomus gracilis és a Cyclops vicinus nevű evezőlábú rák. A Szigligeti és Keszthelyi medencékben pedig az evezőlábú és az ágascsápú rákok (ez utóbbiak közül is elsősorban a Diaphanosoma- és Daphnia-félék) aránya egyenlő, 50-50%. A zooplankton koreloszlását jelenleg a közel kifejlett és felnőtt generációk dominanciája jellemzi, s nagyon kevés a lárva stádium. A zooplankton jelenlegi arculata (kis szervezetszám, kevés fiatal lárva) nem mutat jelentősebb eltérést attól, amely a nagyon meleg vízű nyári időszakokban megszokott.

A befolyókból nagy számban kerültek elő a tipikusan pataklakó halfajok (pl: fenékjáró küllő, domolykó) ivadékai. Így elmondható, hogy a Balatonba folyó kisvízfolyásokban a halak ívása sikeres volt. A befolyók vízhozama az utóbbi hetek igen meleg időjárása miatt számottevően lecsökkent. A vízhozam csökkenése és a meleg időjárás, a halak életterének beszűkülése mellett, a vízterek erős felmelegedését okozza. A meleg miatt csökkenő oxigénkoncentráció, különösen a hajnali órákban, a kisvizekben is halpusztulásokat okozhat.

Intézetünkben elsőként, NKFP-témánk keretében beszerzett, legkorszerűbb hidroakusztikus, sekély vízrendszerekre kifejlesztett mérőműszert (SIMRAD EK 60) alkalmazzuk a halállományok méretstruktúrájának és mennyiségének felmérésére. Az akusztikus állománymérés során a halközösségek sűrűsége, méret-eloszlása és biomasszája nagy pontossággal becsülhető. Új módszerként az akusztikus méréssel párhuzamosan többpaneles, változó lyukbőségű kopoltyúhálós halászatot alkalmaztuk az előző adatok kalibrációja céljából. Az ez évi júliusi mérések alapján megállapítottuk, hogy a halközösségek szerkezete és mennyisége a Balaton környezeti állapotával (trofitásával) jó egyezést mutatnak. A halbiomassza a tó nyíltvízi keleti és középső medencéiben csaknem a fele volt (139±21 kg/ha), a tó nyugati térségében mért (241±32 kg/ha) értéknek. Az átlagos halbiomassza a Balatonban 146.3±86 kg/ha-ra tehető. Az akusztikus méréskor domináltak a dévérkeszeg, garda és a küsz.

A Kis-Balaton tározó I-es üteme izolált taván szimulációs kísérleteket végzünk fóliahengerekben, amelynek során azt vizsgáljuk, hogy a tározóban domináns halivadék (bodorka) rákplankton fogyasztása milyen hatással van a tározó gyakori algavirágzására. A kísérletek előzetes értékelése alapján azt találtuk, hogy a halivadék a rákplankton szelektív fogyasztásával (fogyasztja az algaszűrő, nagyobb méretű egyedeket), felerősítve az algafajok közötti versengést, felgyorsítja a fonalas kékalgák megjelenését a vízben.