Április havi adatok

(Kiadva 2006. május 3.)

A Balaton lebegő algáinak mennyisége a kovamoszatok szokásos elszaporodásának eredményeként április első hetében elején elérte tavaszi maximumát. Ez az állomány a hónap végére visszafejlődött és most a Szigligeti-medence kivételével a tó vize algákban feltűnően szegény. A Szigligeti-medence területén mért klorofill-koncentráció (15 µg/l) is kisebb mint ugyanezen területen április elején, azonban itt a csökkenés tendenciája mérsékeltebb mint a Keszthelyi-medencében. A jelenlegi helyzet alapján az látszik legvalószínűbbnek, hogy a következő egy hónapban az algák mennyisége tovább csökken, illetve stagnál. A parti, vízzel locsolt köveken a tó számos területén egy hazánkban ritka fonalas vörösmoszat (Bangia atropurpurea) szabad szemmel jól felismerhető szakállszerű bevonata jelent meg, ami markáns indikátora a tó kiváló vízminőségének.

1. fotó: A Balaton jellegzetes vörösmoszatának mikroszkópi képe

Az üledéklakó gerinctelen állategyüttes összetételében és mennyiségükben nincs rossz vízminőségre utaló jel. A Keszthelyi-medencében például az árvaszúnyoglárvák mennyisége és a víz felszínén úszó bábbőrök utalnak arra, hogy a Balaton vízminősége az üledéklakó gerinctelenek számára is optimális. A balatoni halak ívása a csukák jégolvadás utáni szaporodásával kezdődött. A tó csúcsragadozója 10-14^oC vízhőmérsékleten, a mandulafa virágzással egyidőben zajlott. Az április végi hirtelen meleg idő a parti vizekbe csalta a keszegféléket, melyek a Balaton tömeghalai. A Balatonon ez az időszak, mint mindenütt a magyarországi vizekben a keszegfélék ívási időszaka. Ekkor nappal és éjszaka is a keszegek csapatosan ívnak a parti kövek mentén, mely nagy csobogással jár („fördik a keszeg”). A védett, sekély öbölben ívó dévérkeszegek állományaiak kedvező a tó magas vízállása.

2-3. fotó: Ívó keszegek a Balaton parti vizében, Balatonszemesnél